Azokat a humán, vékony- és vastagbélben élő jótékony hatású, ún. bélbarát tejsavbaktériumokat, amelyek nélkül az emberi élet nem képzelhető el, probiotikumoknak nevezzük, a velük készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak.

A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium- törzsek nagyobb részben a Lactobacillus (Lb.), kisebb részben a Streptococcus (Sc.) nemzetséghez tartoznak. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan metabolitokat termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus [1].
Egyértelműen hasznos tulajdonságú bélbaktériumok közé tartoznak a bifidobaktériumok (B.) is. A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható. Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosságban mindössze 12%. Ez a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által közösen végzett klinikai vizsgálatok adata.
A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikumkúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására stb., ezért indokolt, hogy a probiotikumokról szót ejtsünk. A probiotikumok felvehetők – probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, gyümölcslevekkel, jégkrémekkel), – probiotikus étrend-kiegészítőkkel, valamint – probiotikus gyógyszerrel [2]. Amíg azzal mára egyre többen tisztában vannak, hogy fontosak a probiotikumok, amelyeket többféle forrásból tudunk pótolni, azt kevesen tudják, hogy a különböző probiotikus termékek között nagy különbség van.


Mit jelent a minőség a probiotikumoknál?

A probiotikus törzseknek meg kell felelniük a FAO/WHO követelményeinek (megnevezés, azonosítás, biztonságosság). Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága (FDA) a probiotikumokat „Általában biztonságosnak elismert” (Generally Recognized As Safe, GRAS) minősítésű organizmusok közé sorolja. Minél nagyobb hányaduk legyen stabil a hosszú szavatossági időn belül.
A probiotikumok élő táplálékalkotók, ezért fontos, hogy minél hosszabb ideig maradjanak életben. Jól kell tolerálniuk a gyomorsavat, az epesavas sókat. Kiváló adhéziós képességgel kell rendelkezzenek, legyenek képesek megtapadni a bélfalon és erősítsék a mucosagátat. Kiváló antibakteriális hatásúak legyenek, számos közülük Candida-ellenes hatással bír. A minőséget hosszú ideig kell megőrizniük (bontatlanul minőségromlás nélkül, használat alatt pedig biztosított legyen az állandó csíraszám).
A minőséget és a biztonságot fokozzák a klinikai vizsgálatok, hisz így minél jobban ismertek a tulajdonságok, tehát jól dokumentált a hatóanyag. A probiotikumok önmagukban nem alkalmasak gyógyhatás kiváltására. Ahhoz, hogy (ideiglenes) kolonizációra képesek legyenek, hosszú ideig, rendszeresen kell fogyasztani őket. A fentiekből kitűnik, hogy többféle és szigorú előírásnak kell megfelelniük a probiotikus törzseknek. Átütő sikert csak az elvárásoknak legjobban megfelelő probiotikus termékek eredményeznek.

Probiotikumok a tejtermékekben

A probiotikus élelmiszerek piaca a legnagyobb arányban tejtermékekből áll. Korszerűségük legfontosabb kritériuma az élő probiotikus csíraszámuk, amelynek legalább 106/g értékűnek kell lennie a késztermékben a fogyaszthatósági idő végéig (Magyar Élelmiszerkönyv). A jelenlegi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, az adagolásnak nincs felső határa.
A probiotikumok előnyben részesített hordozói a savanyú tej- és tejszínkészítmények, a túrókészítmények, az érlelt sajtok, a vaj- és sajtkrémek.
A piac fogékony azokra az élelmiszerekre, amelyeket egészséges étkekként hirdetnek, s finom az ízük. Az élelmiszerek címkéjén a probiotikus tényt feltüntetik, azonban a törzsekre vonatkozó információt már csak kismértékben találjuk meg a termékeken. Például a sovány és félzsíros joghurtok közül a hazánkban gyakrabban kapható félszáz terméket áttekintve a címkékről kiderül, hogy 17 termék probiotikus, de csak nyolc terméken szerepel a probiotikus törzs megnevezve, a csíraszámról pedig egyik sem ad tájékoztatást. Pedig a termék valódi értéke csak megfelelő csíraszám felett érvényesül (1. táblázat). 

Egyes számítások szerint a baktériumok száma egy gramm béltartalomban eléri az egybilliót, a mikrobák össztömege felnőtteknél nagyjából egy–másfél kg.


Probiotikumot tartalmazó étrendkiegészítők

Az utóbbi időben a probiotikus étrend-kiegészítők óriási léptékű terjedésének vagyunk a tanúi [3]. Megjelenési formájuk jellemzően kapszula, amelybe liofilezett  baktériumkoncentrátumot töltenek, kisebb arányban pedig  tabletta, rágótabletta és por.
.
Az étrendkiegészítőknél  a gyártó vagy forgalmazó gondot fordít arra,  hogy a rendeletnek megfelelően feltüntetesse a csomagoláson  a hatóanyagot (probiotikus törzseket), a hatóanyag- tartalom viszont a címkén nem minden esetben olvasható.  Nehezíti a tudatos használatot annak az információnak a hiánya is, hogy mennyiben tér el a tényleges csíraszám  a címkén szereplő adattól, valamint mennyiben  változik a csíraszám a használat alatt (felbontás után).  A probiotikus termékek nagymértékben hozzájárulhatnak a hazai lakosság egészségi állapotának javításához.  A probiotikumok európai piacának növekedéséből úgy tűnik, hogy évi húsz százalékra prognosztizálják annak további emelkedését. 

Lelovics Zsuzsanna 
dietetikus