Eukaliptuszok és illóolajuk

2010-08-29 16:00:00    

A mirtuszfélék 3500 fajt felölelő családjának (Myrtaceae) mintegy egyhetedét az eukaliptusz fajok (Eucalyptus) alkotják, melyek megjelenésükben igen változóak, köztük éppúgy megtalálhatók a kisebb méretű cserjék, mint a 250 éves és 100 méter magas fák.

Az eukaliptuszok több mint háromnegyedének őshazája Nyugat-Ausztrália és Tazmánia, többivel a mediterrán országokban, valamint Indiában, Kínában, Afrikában, Kaliforniában és Dél-Amerika egyes országaiban találkozhatunk. Mintegy 20 fajuk gyógyászati szempontból is értékes, leveleiket és illóolajukat a fito- és az aromaterápiában, illetve a kozmetológiában kiterjedtem alkalmazzák.

A tanzániai eukaliptusz

Az egyik legjelentősebb, illóolajat szolgáltató faj a gyors növekedésű, örökzöld, elágazó lombkoronájú tazmániai eukaliptusz (E. globulus Labill.), melynek magassága eléri a 30-50, törzsének kerülete pedig a 8 métert. A fa kérge szalagokban hámlik le. A hajtásokon átellenesen álló, aromás illatú levelei fiatalon nagyok, hosszúkásak vagy tojásdadok, kékeszöld színűek, kifejlett állapotban pedig megnyúltak, keskenyek, világoszöldek. Csomókban álló virágai (pontosabban porzói, mivel a sziromlevelek és a csészelevelek sapkaszerű fedővé nőttek össze) fehérek, kellemes illatúak.

A különböző népek hagyományos orvoslásban sokféle eukaliptusz fajt igen széles körben alkalmaznak, például sebek kezelésére, rovarok elriasztására, lázcsillapításra, meghűlésre, köhögéscsillapításra, melltáji panaszok enyhítésére és fogfájás csillapítására.

 

Leveleit és az illóolaját használják

A modern fito- és aromaterápiában elsősorban a leveleket (Eucalypti folium), valamint a friss levelekből és hatásvégekből előállított illóolajat (Aetheroleum eucalypti) használják. Az eukaliptusz fajok leveli mintegy 1-4% mennyiségben tartalmaznak illóolajat, melyek összetétele fajonként, alfajonként, változatonként és az előfordulás helyétől függően nagy eltéréseket mutatnak. Az illóolaj mellett jelentősebb mennyiségű cserzőanyag (10-25%) és egyéb vegyületek is találhatók a levelekben.

 

Baktérium-, vírus- és gombaferőzés ellen is bevethető

Gyógyászati szempontból az illóolajukban elsősorban az eukaliptolt tartalmazó fajok a legértékesebbek, melyekben az eukaliptol mennyisége 60 és 80% között változik. E fajok illóolajai a magyar mellett a világ más gyógyszerkönyveiben is hivatalosak.
Az E. globulus illóolaja – a készítmény formájától, a felhasználás módjától és az alkalmazott adagoktól függően – (baktérium-, vírus-, és gombaellenes) antibakteriális, antivirális és antifungális (elsősorban a légzőszervi, húgyúti és fertőzéseket okozó kórokozókkal szemben), nyákoldó, köptető, bőrvörösítő és gyulladáscsökkentő hatású.

A eukaliptusz illóolaja. Valamint az illóolajat tartalmazó gyári készítmények (inhalálók, kúpok, légzéskönnyítő mellkasi kenőcsök) használatát elsősorban légúti fertőzések, krónikus légúti megbetegedés (influenza, légcső- és hörghurut, arc- és homloküreg-gyulladás stb.) esetén ajánlják a kórfolyamat súlyosságától függően önmagában vagy a gyógyszeres kezelések kiegészítésére.

Az eukaliptuszolaj terápiás alkalmazásának másik fontos területe a mozgásszervi megbetegedések, melyeknél a bőr alatti szövetek vérellátását fokozó, enyhe fájdalom- és gyulladáscsillapító hatását érvényesítik gyógyfürdők, fürdősók, valamint fürdő és masszázsolajok alkotórészeként.

Az eukaliptuszolaj alkalmazásakor különösen figyelemmel kell lennünk a gyermekekre, a várandós és szoptatós anyákra. A 3 éves kor alatti gyermekek kezelésére eukaliptusztartalmú orrcseppet, vagy orrkenőcsöt nem szabad alkalmazni, várandós és szoptató anyák számára pedig ellenjavallt a belsőleges alkalmazásuk.

Dr. Babulka Péter

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!