Sajnos a hazánkban elrettentőek a statisztikák, az 1-3 éves gyerekek az ajánlott 500 mg nátrium mennyiség többszörösét fogyasztják el naponta. A túlzott egyik fő só fogyasztás oka az, hogy 1 éves kortól a kicsik ugyanazt az étrendet kapják, mint szüleik, holott ebben az időszakban a még fejlődő szervezet igényeihez kellene összeállítani az étkezéseket

Túl sok só, túl sok cukor és túl kevés vas

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának tavaszi kutatásából amellett, hogy a gyerekek harmada vashiányosan étkezik és túl sok cukrot fogyaszt, az is kiderült, hogy hazánkban a picik 1 és 3 éves kor között az ajánlott nátrium mennyiség 3-4-szeresét fogyasztják el.

Vesebetegség, agyvérzés, szívbetegség: túlzott sózás következményei

A túlzott só bevitel károsíthatja a kisgyermekek még fejletlen veséjét, és rossz hatással van vérnyomásukra is. Számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás legfontosabb kockázati tényezője jelenleg a túl sok só fogyasztása. A magas sóbevitel a vérnyomásemelő hatástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, és a bal kamrai izomtömeg vastagodás (hypertrophia) kockázatát. Hazánkban a felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint 2,5 millió embert érint a magasvérnyomás-betegség. Ezért fontos, hogy már egészen fiatal korban tudatosan sózzuk ételeinket, illetve olyan alapanyagokat válasszunk, melyek konyhasót nem, vagy csupán csökkentett mértékben tartalmaznak. Figyelnünk kell arra is, hogy a baba nem kis felnőtt, szervezete nehezebben birkózik meg a nagyoknak szánt „sódömpinggel”.

Sótartalom: nátriumtartalom megszorozva 2,5-lel

Jelenleg a lakosság só bevitelének 77%-a feldolgozott élelmiszerekből, nem pedig a hozzáadott sóból ered. Az alapvető élelmiszereink közt kiemelten magas sótartalmúak közé soroljuk, a kenyereket, pékárukat, sajtokat, juhtúrót, húskészítményeket, fűszerkeverékeket, félkész ételeket, sós süteményeket, rágcsálnivalókat, stb. Az élelmiszerek konyhasótartalmát úgy számolhatjuk ki, hogy címkéjükön található nátriumtartalmat 2,5-lel megszorozzuk. A konyhasó napi ajánlott fogyasztási mennyisége gyerekeknek 1,2g, felnőtteknek pedig 5g.

Sótlan tanácsok:

1.    Só helyett használjunk zöldfűszereket!
2.    Sós rágcsálni valók helyett adjunk natúr olajos magvakat, szeletekre vágott zöldséget, gyümölcsöt!
3.    Ízesített tejtermékek helyett adjunk natúr termékeket, tejalapú gyerekitalokat!
4.    Sós felvágottak helyett natúr sonkát vegyünk!
5.    Használjunk friss zöldségeket, az előre elkészített termékek nátriumtartalmát mindig ellenőrizzük!

Kifejezetten gyerekek számára készült ételekben kevesebb a só

A gyermekek számára készült élelmiszerek nátriumtartalma szabályozott, ezért azokat fogyaszthatják naponta többször is. A kicsik számára túl sós tejtermékek helyett érdemes a piciknek tejalapú gyermekitalt adni, hiszen amellett, hogy minden tápanyagot (növekedéshez szükséges fehérjék, vas, kalcium, magnézium, stb.) optimális mennyiségben tartalmaz, bele értve a nátriumot is.

Kevés sóval mégis ízesen? Főzési tanácsok

Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy egy kicsi nem árthat, a válasz egyértelműen nem, ha sóról van szó. Mivel az élelmiszerek, amelyeket fogyasztunk, önmagukban is tartalmazzák a szervezetünk működéséhez szükséges nátriumot, ezért alapvetően semmilyen életkorban nem lenne szükségünk arra, hogy sózzuk ételeinket. Kisgyermekek étrendjét készítsük még nagyobb körültekintéssel, mint a felnőttekét, hiszen az ő esetükben is igaz, hogy só nélkül is lehet finom az étel.

1. Főzéskor a zöldfűszerekkel kiváló ízeket csalhatunk elő só nélkül is.
   
2. Használhatunk vasfüvet, melyet óvatosan adagolva új ízeket fedezhetünk fel.
   
3. A fűszereken kívül ételkészítési praktikákkal is fokozhatjuk az ételek ízét. A húsok zöldségekkel, gyümölcsökkel való együtt sütése, tűzdelése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a családunk jobban elfogadja a kevésbé sós ízeket.
   
4. Minél több aromás fűszert, zöldséget, gyümölcsöt használunk, annál jobban lecsökkenthetjük a sóbevitelt, amely nem csupán a család egészségére van pozitív hatással, de gyermekünk későbbi ízlését is jó irányba befolyásolja.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére a tagállamok jelentős része - köztük hazánk is - csatlakozott a közösségi sócsökkentő keretprogramhoz. A keretprogram lényege az Európai Unió tagállamain átívelő harmonizált só-reformuláció megvalósítása az élelmiszerek minél nagyobb termékskáláját illetően.
http://www.stopso.eu/


Útmutató lehet a tájékozódásban az OÉTI honlapján található táblázat, mely a hazai élelmiszerek sótartalmát tartalmazza.

http://www.oeti.hu/download/adatok_weboldalra_2010_06_04.pdf


Magyar Gyermekorvosok Társasága