Az aktív lakosság közel fele szerint hálapénz nélkül nincs megfelelő ellátás az egészségügyben

AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített felmérést a gazdaságilag aktív népesség körében a hálapénz-adási gyakorlata illetve az ehhez fűződő attitűdökkel kapcsolatban.
A megkérdezettek közel fele (49 százalék) úgy véli, hogy hálapénz nélkül az emberek nem kapnak megfelelő ellátást az egészségügyben.

A kórházi orvosok a betegeik 80%-tól kapnak hálapénzt

A kutatás szerint a háziorvosok aktív korú pácienseik negyedétől, a szakorvosok közel harmadától, míg a kórházi orvosok betegeik közel 80 százalékától számíthatnak paraszolvenciára. Különösen meglepő, hogy a magánorvosok - bár szolgáltatásaikért fizetni kell - a betegek közel felétől számíthatnak hálapénzre, ami valószínűleg az állami, illetve önkormányzati intézmények és a magánrendelések összefonódásának is következménye. A kutatás szerint az orvosok a hálapénz tekintetében kevésbé támaszkodhatnak az egészségpénztári tagokra, ők ugyanis harmadannyi időt sem töltenek kórházban, és 56 százalékuk akkor sem ad hálapénzt a magánorvosnak, ha „állami” minőségben kap kezelést tőle.

Évi 9600 forintot fizet a lakosság hálapénznek fejenként

Az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet által augusztusban készített kutatásban résztvevő válaszadók 40 százaléka saját bevallása szerint adott már valaha hálapénzt. A gazdaságilag aktív, 18-59 éves lakosság a tavalyi évben egy főre vetítve átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki. Az egészségpénztári tagok átlagosan 7900 forintot adnak, tehát 25 százalékkal kevesebbet, mint a tagsággal nem rendelkezők, holott ők többször találkoznak orvossal. Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 42 százalék elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 43 százalékuknak nincs rá pénze, s csupán 15 százalék azok aránya, akik azért mulasztják el a hálapénz adást, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni. A felmérésben résztvevők 58 százaléka az esetek többségében tudja, hogy mikor „illik” adni, és azt is, hogy mennyit. (lásd az alábbi grafikont)

Egészségpénztári tagság segíti a rendszer kifehéredését

A felmérés eredményeinek ismeretében kijelenthetjük, hogy az egészségpénztári tagság nem csak bizonyítottan növeli az egészség-tudatosságot, illetve biztosítja a forrásokat arra, hogy a tagok megfelelő ellátást kapjanak, de bizonyos szempontból véd a paraszolvencia intézménye ellen is hiszen az egészségpénztári tagok a kötelező társadalombiztosítási ellátást - ezáltal a hálapénzt is – sokszor a jobban szabályozott és átláthatóbb egészségpénztári befizetésekből finanszírozott magánorvosi ellátással váltják ki. Mindez nagyban hozzájárul az egészségügyi rendszer „kifehérítéséhez” – mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.

Átlagban évente 6 alkalommal megyünk orvoshoz

Az AXA Egészségpénztár és a GKI közös felméréséből az is kiderül, hogy az aktív korú lakosság az utóbbi egy évben átlagosan kb. 6 alkalommal vett igénybe egészségügyi ellátást, illetve jelent meg látogatóként kórházban, ily módon ennyiszer került olyan helyzetbe, amikor hálapénzt adhatott. Ebből átlagosan háromszor volt háziorvosnál, 1-2 alkalommal szakorvosnál. Magánorvosnál, magánrendelésen átlagosan minden harmadik aktív korú jelenik meg évi egy alkalommal. Kórházban fekvőbetegként a válaszadók egytizedét kezelik évente legalább egyszer. A felmérésben résztvevők évente 1-2-szer jelennek meg kórházban látogatóként, többnyire közeli rokon vagy barát betegsége esetén. Az egészségpénztári tagok 44 százalékkal többször találkoznak orvossal, mint a tagsággal nem rendelkezők, s kétszer annyiszor vesznek részt magánorvosi konzultáción, illetve szűrővizsgálaton. Részben ennek eredményeként kórházban fekvőbetegként harmadannyit sem töltenek, mint a tagsággal nem rendelkezők.

AXA Egészségpéntzár