A három legismertebb evészavar típus az elhízás, a kóros soványsággal járó anorexia és a falási-hányási ciklusokkal jellemezhető bulimia. Mindezek hátterében testi és lelki tényezők egyaránt szerepelnek.
A modern evés- és testképzavarok között két új kórképet kell kiemelni. Az izomdiszmorfiát és az orthorexia nervosát.
A modern evés- és testképzavarok között két kórképet kell kiemelni. Az egyik az izomdiszmorfia, vagy 
korábbi nevén fordított anorexia, amelyet 1993-ban írtak le. Ennek tünetei éppen fordítottak a női anorexiához képest: igen izmos, testépítő férfiakra jellemző, akik vékonynak tartják magukat, s nagyobb testméretekre törekszenek, általában magasabb társadalmi rétegekből, akik meg tudják engedni maguknak a sok edzést és a speciális ételeket, vagy a szteroidokat.
E testképzavar lényege tehát az, hogy az izomtömeget, a test alakját érzik a betegek kisebbnek, mint a valóságos állapot.
Ennek az egyik változata a testzsírfóbia, aminek a hátterében attól való félelem van, hogy a test zsírtartalma túlságosan magas. Ezek a betegek szigorúan zsírmentes és kényszeres étrendet követnek, ennek mindent alárendelnek. Testépítést is azért folytatnak, hogy az izmaik „szálkásak” legyenek, azaz nem feltétlenül az izomtömeg növelése a cél.
Tünetek és terápia
Hazai vizsgálatok alapján a testépítők 4-5%-ában fordul elő. Igen kevesen fordulnak orvoshoz, s a környezetet, a családot sem zavarja az, hogy a fiú kényszeresen edz.
A családtagok a testmérettel való kényszeres foglalkozásra, a testtel való megszállottság mindent kitöltő voltára figyelhetnek fel. Ilyenkor pszichológus vagy pszichiáter segítsége szükséges, pszichoterápia elkezdése lényeges. A kórkép hátterében gyakran a férfiidentitás zavarai, önértékelési zavarok, a partnerkeresés problémái állnak.
A kezelésben a tünetek mélylélektani jelentésének a feltárása az egyik út, a másik pedig a testtel kapcsolatos viszonyulások ítéletalkotásbeli korrekciója, a kognitív és csoportterápiák.
A másik fontos és új keletű zavar az orthorexia nervosa. Ezt 1997-ben írta le egy Bratman nevű amerikai orvos, aki szintén ebben szenvedett. Ennek másik neve: egészségesétel-függőség.
A betegek csak egészséges vagy annak tartott ételeket fogyasztanak, sok időt töltenek a táplálék beszerzésével és elkészítésével. Lényeges nembeli különbség nincs a gyakoriságban, s a kórkép idősebbekben is előfordul, nem csupán fiatalokban, mint az anorexia vagy bulimia. A magasabb társadalmi rétegekből érkeznek a betegek, akik elég tehetősek ahhoz, hogy az étellel ilyen kényszeres módon bánjanak. Pontos adatok nincsenek még az előfordulási gyakoriságról, de annyit lehet tudni, hogy az egészségügyben dolgozók, például a dietetikusok fokozott kockázattal rendelkeznek.
Tünetek és terápia
A kórkép felismerése a család számára könnyű: az ételek megszerzésével és elkészítésével, az egészséggel kapcsolatos aggályoskodással töltött rengeteg idő és beszűkült életvitel önmagáért beszél.
A terápia hasonló elveken nyugszik, mint az izomdiszmorfia esetén: a mélylélektani magyarázat mellett az ételekkel, táplálkozással, egészséges életmóddal kapcsolat téves gondolati értékelések korrekciója lényeges.
Dr. Túry Ferenc
egyetemi tanár
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
2010-10-07 12:15:27
