3. osztálytól túlsúly, 9.-től az asztma

A táplálkozással és az immunrendszer nem megfelelő működésével járó betegségek a leggyakoribbak a kisgyermekek körében. A túlsúly már harmadik osztályos kortól jelen van a fiatal populáció legalább tizedében. Az allergia és az asztma a kilencedikes korosztályt sújtja leginkább, ahol ezer gyermek közül 30 asztmás, és több mint kétszer ennyi allergiás. Pont emiatt nagyon fontos, hogy a szülők odafigyeljenek a pici babák táplálására és a fejlődő immunrendszer támogatására, mivel ezzel megelőzhetőek a később kialakuló, komoly betegségek.

Az immunvédelem kialakulása

Az édesanya méhében a kisbaba egy mindentől elzárt, védett környezetben növekedik kilenc hónapon keresztül, egészen a születés pillanatáig. Később, egészen egy éves koráig az anyatej veszi át biztonságot nyújtó védő és támogató közeg szerepét, ezért is fontos a szoptatás, különösen az első hat hónapban. Az anyatej számos olyan összetevőt tartalmaz, ami lényeges a baba védelme szempontjából, ilyenek péládul a probiotikumok, azaz jótékony baktériumok. A terhesség időszakától egészen a szoptatás végéig, azaz a baba hat-nyolc hónapos koráig tartó időszakot passzív immunvédelemnek nevezzük, hiszen elsőként az anyuka, utána pedig az anyatej biztosítja a védelmet a baba számára.

Egyéves korára azonban a gyermekek étrendjéből szinte teljesen eltűnik az anyatej, így védelmező szerepe is visszaszorul. Nagyon lényeges információ, viszont kevés anyuka van tisztában azzal, hogy a kisbabák immunrendszere egészen 3-4 éves korig erősödik, fejlődik. Ez az időszak tulajdonképpen az aktív immunvédelem kialakulásának ideje.

Probiotikum, Prebiotikum, Bifidusz  –  Melyiket válasszam?

A pár éves kisgyermekek és a felnőttek immunvédelmének legfontosabb szereplői azok a jótékony baktériumok, probiotikumok, amelyek többek között a bélrendszerükben az immunvédelemben is szerepet játszanak. A probiotikumok – amelyek leggyakoribb fajtái a bifiduszok –számos fontos funkciót látnak el: K-vitamint termelnek, elpusztítják a betolakodó baktériumokat, és kiszorítják az egyéb kórokozókat a kicsik szervezetéből. Ezek a probiotikumok különféle cukrokkal táplálkoznak, amelyeket prebiotikumoknak nevezünk.

Pre vagy pro: mi a különbség?

Bár valószínűleg már mindenki találkozott a reklámokban a pre- és probiotikumok fogalmával, szerepük és hasznosságuk mégsem egyenértékű. Érdemes tisztázni ezért, hogy mi micsoda!  Egy egyszerű hasonlattal élve a szervezetben megtalálható jótékony baktériumokat, vagyis a probiotikumokat képzeljük úgy el, mint egy autót.  A probiotikumok táplálékai  a prebiotikumok, úgy, mint az autónál az üzemanyag. A probiotikumok (vagyis az autó), mint pl. a bifidusz, az egészséges szervezet működésében fontos szerepet játszanak: hozzájárulnak a bélflóra természetes egyensúlyának fenntartásához, de főleg segítenek megakadályozni a káros baktériumok elszaporodását, ezzel betegségek kialakulását is. A prebiotikumok (vagyis az üzemanyag) ezzel szemben nem baktérium, hanem speciális cukrok, melyek segítik a hasznos baktériumok (a korábban említett probiotikumok, vagyis például a bifidusz) életben maradását, szaporodását a szervezetben.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a speciális cukrok (prebiotikumok) nemcsak a jótékony, de a kórokozó baktériumok számára is táplálékot jelenthetnek! Érdemes tehát odafigyelni a baktériumflóra egyensúlyának fenntartására, és pótolni az esetleges veszteséget a jótékony baktériumok számában!

Mi történik, ha felborul a bélflóra egyensúlya?

A jótékony baktériumok jó esetben nagy számban vannak jelen a kisgyermekek bélrendszerében. Azonban az őszi megfázásos szezonban előfordulhat, hogy egy-egy betegség miatt a kicsi antibiotikumos gyógyszeres kezelést kap, vagy elkap egy csúnya hasmenéssel járó vírust, így ezek az immunfelelős bifiduszok, probiotikumok is kiürülnek a picik szervezetéből.

Probiotikum kellhet, a prebiotikum számos élelmiszerben megtalálható

Ebben az esetben probiotikumokra, például bifiduszokra van szükség, hiszen újabb hasznos baktériumadagokkal kell megerősíteni a sérült bélflórát. Megfázás, antibiotikumos kezelés vagy hasmenés után ezért érdemes a babának probiotikus ételeket adni, azaz olyan bébiételeket, amelyek bifiduszt is tartalmaznak. A baktériumok szaporodását elősegítő prebiotikumokkal, cukrokkal azonban csínján kell bánni, mert ezek a rossz baktériumok szaporodását is elősegítik. Ezek külön pótlására egyébként sincs szükség, hiszen eleve megtalálhatóak számos alapélelmiszerünkben, mint pl. egyes sajtok, banán, borsó, bab vagy póréhagyma.

A The Journal of Allergy and Clinical Immunology website által is közzétett kutatás eredménye szerint, a megválogatott probiotikus baktériumoknak jelentős megelőző hatása van a magas allergia-kockázattal rendelkező gyerekeknél. Ez a pozitív hatás, az első két évben fenntarthatónak is tűnik. Egy kis odafigyeléssel, a babánk táplálékainak tudatos kiválasztásával sokat tehetünk azért, hogy a gyermekünk később egészséges, allergia és asztmamentes felnőtté váljon.

Nestlé