„Találkoztam már cápával” – Interjú Detre Diánával

2010-11-05 08:00:00    

Detre Diána szörfössel és az Egészség Hídja egyik arcával beszélgettünk arról, hogy mit jelent számára az egészséges életmód, fél-e a cápáktól és belefér-e néha a táplálkozásába egy-egy szelet torta.

Versenysportoló vagy, hogy néz ki egy átlagos napod, mennyi időt és hogyan edzel?

Ez változó, hiszen attól függ, hogy hol vagyok éppen, külföldi edzőtáborban vagy éppen otthon. De minimum napi 3-4 órát mindig aktív mozgással töltök. Amikor külföldön vagyok, akkor délelőtt erőnléti edzésem van, ami átlagosan másfél-két óra, a délután pedig attól függ milyen szelünk van, a vízen vagyok minimum 2 órát, de inkább többet.

Az erőnléti edzés az mit takar?
Futást és konditermi edzést jelent, ahol mindenféle súlyokkal edzünk. Nekem egy 8 és fél méteres vitorlát kell megtartanom, rángatnom, úgyhogy az erőmre is szükségem van.


Detre Diána szörfös világbajnok a tengeren a szörfjével versenyezik.Ehhez azért törékeny típus vagy, nem?

Nem vagyok én olyan törékeny. (nevet – szerk. megj.) Kicsi a bors, de erős, szokták mondani. Egy evezőgéppel, úgynevezett ergométerrel nagyon sokat dolgozunk, mivel hasonló mozdulatokat kell a szörfdeszkán is csinálnunk. Néha pedig színesítjük az edzéseket focival vagy kosárlabdázással.


Ha itthon vagy, akkor hogyan edzel? Rendszerint a Balatonnál vagy és ott szörfözöl?

Igen, pontosan, ahogy mondod. Nemrég volt szerencsém otthon két hetet pihenni és nem végig edzeni. Így mivel a szörfözés a hobbim is, sikerült kicsit lazábban gyakorolgatnom.  De nagyon szeretek a barátaimmal lenni vagy lovagolni is. Futni a szabadnapjaimon is járok. Nekem a mozgás, - még ha pihenek is - a lételemem.


Olvastam, hogy sokféle sportot kipróbáltál már, miért éppen a szörfnél maradtál meg?

Mindig is nagyon szerettem a természetet és a szabadidős sportokat, mint például a lovaglás, vagy korábban a sífutás. De amikor először kipróbáltam a szörfözést, nagyon megfogott az, hogy a természet erői és az ember mire képesek együtt. A viharos tengeren történő szörfözéstől kezdve a gyönyörű napsütéses időben megélt sportolás is elvarázsolt. Minden alkalommal hatalmas kihívásnak, fantasztikus érzésnek tartom és imádom csinálni.


Említetted a viharos tengert, sosem volt benned félelem, hogy valami esetleg történhet veled? Megijeszthet egy be nem tervezett hullám vagy egy elkóborolt cápa?

Ez mindig benne van a pakliban, hiszen ez nem egy veszélytelen sport. Nyílt vízen minden megtörténhet és nemcsak cápákról van szó. Ugyanis különböző hajók is jönnek-mennek a szörfös körül, akik nem mindig vesznek észre minket. Néha megijedek, hogy a hajós vajon kikerül-e vagy sem. De egy idő után hozzászokik az érzéshez az ember, és a félelem megszűnik. De volt egy-két érdekes helyzet, például mikor először találkoztam tankerhajóval és fogalmam sem volt arról, hogy mi vár rám. Amikor ez történt, akkor megfordult a fejemben, hogy itt a vég. De egy idő után túltettem magam rajta. Az a szép ebben a sportban, hogy nagyon változatos. Találkoztam már cápával, delfinnel, de ezek az élmények csak színesítik az ember életét.


Detre Diána mosolyogva szörfözik.Szép, szép, de egy cápával nem biztos, hogy olyan biztonságos élményt lehet együtt szörfözni.
Persze nem az, de mindig arra gondolok ilyenkor, hogy ő sem tudja, hogy én mi vagyok és nem valószínű, hogy meg akar kóstolni. Nem vérzik a lábam, ezért semmi sem ingerli. Hála Istennek szörföst még nem evett meg cápa. A hullámlovasok sokkal veszélyeztetettebbek, mert úgy néznek ki lentről, mintha teknősök lennének. Azokat szívesebben megkóstolják a cápák.


Hogyan fogalmaznád meg, mi a te egészségfilozófiád?

Nálam a sportolás és egészségtudatosság családi hagyomány, mivel az édesapám is a mai napig versenysportoló. Nálunk adott volt, hogy mindenkinek mozognia kell, sosem kellett külön rávenni arra, hogy szaladgáljak a kertben. A szüleim mindig is segítettek abban, hogy nehogy letérjek erről az útról. Sportiskolába jártam, így a mozgás mindennapos volt az életemben. De tudom, hogy ez nem elég ahhoz, hogy egészségtudatosan éljünk. Hiszen fontos az is, hogy egészségesen táplálkozzunk, és odafigyeljünk arra, hogy mi történik a testünkkel. Elég hamar – 13-14 évesen - elkezdtem tudatosan élni, hiszen azóta én főzök saját magamnak. Volt egy hosszú vegetáriánus időszakom is, amikor utánajártam, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember ne legyen beteg, és vidáman, gond nélkül élhesse az életét. Ezek tudom szép szavak és nem ennyire egyszerű az élet. De ha az ember vidám, mert jól érzi magát a bőrében, az már jó.
Figyelek magamra, minden jelzésre, bármilyen kisebb panaszom van, azonnal elmegyek egy szakemberhez vagy egy orvoshoz és megvizsgáltatom magam. Nem akarom, hogy bármilyen probléma, sérülés derékba tőrje a karrieremet és az életpályámat.


Most éppen milyen elveket követsz a táplálkozásban?

Volt egy korszakom, amikor csak fitnesz ételeket fogyasztottam, és semmi zsírt vagy felesleges dolgot nem vittem be a szervezetembe. De kompromisszumot kellett magammal kötnöm és a sportágválasztásom miatt, vissza kellett térnem a húsra. Másfél év kihagyás után – mivel rájöttem, hogy szeretem a húst – újra beépítettem a táplálkozásomba. Szükségem volt arra a fehérjére, amit abból nyerek. Azóta egészségesebb és erősebb is vagyok. Terheléstől függően van egy napi fehérje adagom, amit meg kell, hogy egyek. De figyelek a szénhidrátbevitelre, versenyek alatt pedig az ásványi anyag és vitaminbevitelre is. Semmi nincs kimondottan előírva, saját magamnak találom ki, hogy mi jó nekem. Szerintem egész jól megtaláltam az egyensúlyt.


De azért néha elcsábulsz, mondjuk egy születésnapi bulin eszel egy szelet tortát?
Igen, néha belefér, de akkor másnap lelkiismeretfurdalásom van, és pár kilóméterrel többet futok. Egy nagyobb szeles verseny előtt nem félek kicsit durvább dolgokat is enni, mert kell a súly és az energia is.


Miért tartottad fontosnak, hogy csatlakozz az Egészség Hídjához?

Az Egészség Hídja Összefogás arcai: Dobó Kata, Galambos Erzsi, Detre Diána, Sebestyén Márta.

Elég hirtelen jött ez a dolog. Tavaly tavasszal, nyáron kerültem kapcsolatba az összefogással. De korábban is hallottam már róluk, a hídsétákat figyelemmel követtem és tudomásom volt az egyesület tevékenységéről is. Nagyon hasznosnak és fontosnak tartom a munkájukat, mivel egyre több beteg ember van. Luxus, amit mi nők Magyarországon művelünk, hogy megengedjük, hogy ebbe a betegségben ilyen sokan meghaljanak. Bosszant az, amikor emberek a fejüket homokba dugják. A bajt meg kell előzni. Ha minél többen beszélünk róla és így egyre több emberhez eljutnak az információk, a tanácsok, akkor lehetséges, hogy tényleg kevesebben fognak ebben a betegségben szenvedni. Fiatal lányként korábban én is azt hittem, hogy hol vagyok én még a mellráktól, de sajnos nekem is volt a környezetemben hasonló eset, ami hála Istennek nem végződött nagyon tragikusan, de az illetőnek mai napig nem egyszerű az élete, még a rehabilitáció után sem.

Ha hozzá tudok járulni ahhoz, hogy bárki elkerülje a bajt, az már boldoggá tesz. Ezért gondoltam, hogy a kis szerény eszközeimmel támogatom az egyesületet, és főleg a fiatalabb lányoknak felhívom a figyelmét arra, hogy már most foglalkozzanak a témával. Megelőzni kell a bajt és nem abban a hitben élni, hogy csak idős korunkban történhet meg velünk. Ha az ember egészségesen él, akkor kevesebb esélyt ad arra, hogy bajba kerülhessen. A szűrések fontosságára is szeretném felhívni a figyelmet. Az ismerősöm, aki ebben a betegségben szenvedett, rendszeresen sportolt, ebből következik, hogy bárki lehet célpont, de a gyógyulásra nagyobb az esélye egy olyannak, aki egészségesen él. Ő is meggyógyult. A havi egyszeri önvizsgálat pedig olyan triviális, hogy kár kihagyni.


Bedő Zsuzsanna

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!