http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/14612/miert-emelkedik-a-gyermekotthonba-kerulok-atlageletkora_html
  Bejelentkezés
Regisztráció
RSS
A honlapon több, mint 13 000 cikk segíti az Ön gyógyulását!
 
 
Férfi Baba-mama Egészséges ízek Szépség Párkapcsolat és szex Fogyókúra
Gyógyszer nélkül? Betegszervezetek Életvezető Lélek Kultúra Sport & életmód
   
< Vissza  Baba-mama / Gyermek

Tovább >>  

  

Tovább >>  

  

Tovább >>  

Tovább >>  

Tovább >>  

      Tovább >>  

      Tovább >>  

Miért emelkedik a gyermekotthonba kerülők átlagéletkora?

Szakemberek szerint a hátrányos helyzetű családi háttér továbbra is majdnem végérvényesen determinálja az odaszületett gyermekek kiugrási lehetőségeit, az állami gondozásba kerülő gyermekek átlagéletkora ráadásul az elmúlt években növekvő tendenciát mutat.


A  budapesti Hűvösvölygi Gyermekotthon Buda egyik legszebb részén található, közel kedvelt kirándulóhelyekhez. A két szakmai egység és a lakásotthon gyönyörű ősfás parkban helyezkedik el, különálló épületekben. A 3-17 éves ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorúak gyermekotthoni teljes körű ellátása, gyámságuk biztosítása, valamint a nagykorúvá vált fiatal felnőttek utógondozói ellátása tartozik az otthon feladatai közé. A 78 férőhelyen 7 db. -8-12 fős családias jellegű-csoport működik, melyekből egy csoportban csak nagykorú fiatalok élnek.

„Miénk az egyik legszemélyiség-függőbb szakma talán, hiszen szülői mintát kell adnunk, de pótolni nem lehet a szülőt” – mondta el Bozsoki Róbert az intézmény igazgatója, aki közel 4 éve vezeti az intézetet. „Sokan tévesen használják még ma is az árvaház, nevelőotthon, nevelőintézet kifejezéseket, holott ma már az ilyen típusú intézményeket gyermekotthonoknak hívják”


Ez pedagógiai munkájuk lényege is: az egyénre szabott, személyes szükségletekre épülő nevelő, gondozó, személyiség javító tevékenység. Az otthonban együttesen dolgoznak család- és utógondozók, pszichológusok és fejlesztőpedagógusok, akik nap mint nap együtt dolgoznak a nevelőkkel és gyermekfelügyelőkkel. A gyermekek az intézményből különféle óvodákba, alap és - középfokú oktatási intézményekbe járnak. Az otthon a hozzátartozókkal való kapcsolattartást is kiemelten kezeli, a házirend értelmében például a gyerekeket akár a hét minden napján meglátogathatják hozzátartozóik rendszeresek a szülői konzultációk is. A nyári szünetekben több tábort is szerveznek, pl.: régésztábort vagy drogpreventációs tábort, de sok az évközi szervezett szabadidős programajánlat is, pl: heti rendszerességgel működik teaház, kézműves foglalkozás, film-készítő vagy futball és pingpong szakkör. Vannak hagyományos programok is mint például a farsangi, karácsonyi vagy a 3 napos ’Hűvösvölgyi Napok’ , amely mindig nyitott a szülők, testvérek részére is.

„A gazdasági válsággal párhuzamosan sokan hitték azt, hogy a gyermekvédelemben  is bekövetkezhet majd egyfajta létszám-robbanás, de érdekes módon ezt inkább vidéken tapasztalták, mint a fővárosban"- mondja Bozsoki.
A Hűvösvölgyi otthonba Budapest 23 kerületéből bárhonnan helyezhetnek  gyerekeket,  jelenleg 17 kerületből fogadták be a gyermekeket.  „Nincs különbség a kerületek között, a bekerülési okok tekintetében. Az okok között szerepelnek hajléktalanság, szenvedélybetegségek, bántalmazás, pszichés problémák, életvezetési gondok. A gyermekotthonban a fő problémát az iskolakerülés, sodródás, cigaretta, alkohol és drog jelenti.”

 

Nehéz a kitörés


A leggyakoribb azonban, hogy a szülők életkörülményei az adott időben nem alkalmasak a gyermeknevelésre, munkanélkülivé váltak vagy nem tudják ellátni a gyermeküket (pl.: alkoholizmus, magatartási problémák stb.) Az otthonba kerülést a ’97-es gyermekvédelmi törvény szabályozza, csupán anyagi okokból ma már nem lehet bekerülni. A mai modern vezetésű otthonokban, mint pl: a hűvösvölgyi is, élő napi kapcsolat van a szülőkkel, a gyerekek nagy része csak ’ átmeneti nevelésre’ kerül be. Ezt bizonyos rendszerességgel újravizsgálják, és ha alkalmassá válik a helyzet az együttélésre, úgy visszakerülhet a gyermek a családjához. A pedagógusok egyik legnagyobb gondja azonban, hogy jogilag nagyon kevés eszköz áll rendelkezésükre a gyermekneveléshez, sok esetben a gyermekek jogai meghaladják kötelezettségeikét.

„Ráadásul egyre emelkedik a bekerülő gyermekek átlagéletkora. Míg 5-10 évvel ezelőtt főként 12 év alattiak jöttek, úgy ma a 13-16 éves korosztály bekerülése a legjellemzőbb.”- mondja Bozsoki.  A változást abban látják, hogy itt ütköznek ki leginkább a társadalmi problémák:  a kiskamasz ütközik a környezetével, amikor követi a rossz szülői mintát:  ha a szülőnél reggelente nem csörög az óra, azaz nem megy el reggelente dolgozni, azt látja a gyermek, hogy segélyből is meg lehet élni, ő miért is járjon iskolába? A segély ugyan kevés, de némi ’üzleteléssel’ ki lehet egészíteni. Szomorú tény, de igaz: sokszor az állami gondozottak gyermekei kerülnek be ismét az otthonokba, nagyon nehéz pozitív változást elérni, csak keveseknek  sikerül a kiugrás.


Rubic Media Kft.


2010-11-09 14:00:00

További cikkek:

JELES NAPOK
Máj.
23.

Ma Dezső napja van.

Minél később hagyják abba az anyák gyermekük természetes anyatejes táplálását, annál kevésbé kapják…
Az ünnepi alkalom, a buli szervezése a fiatal számára átmenet a felnőttek világába, és jelentős lépést…
A közeledő anyák napja alkalmából készült kutatás összevetette, mi az, aminek az amerikai anyák az ünnep…

 

 

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat