Kevés olyan dolog létezik, amely egyszerre fűszer és gyümölcs, ital és desszert, rendelkezik élinkítő és gyomornyugtató hatással is és persze a kozmetikai iparban is megállja a helyét.

Forró kakaó vagy forró csokoládé?

Vannak, akik szerint a „forró csokoládé” és a „forró kakaó” kifejezések egymás szinonimái, pedig két teljesen különböző italféleséget jelölnek. A kakaóital kakaópor (esetenként azonnal oldódó kakaópor), cukor és tej vagy víz keveréke. Ezzel szemben a forró csokoládét a kakaót, a cukrot és a kakaóvajat egyaránt tartalmazó csokoládérudakból (sötét, félédes vagy étcsokoládéból) készítik. A két ital közti legfontosabb különbség tehát a kakaóvaj jelenléte, amitől a forró csokoládé zsírtartalma magasabb, mint a kakaóitalé.

A kakaóvaj

A kakaóvaj, más néven theobroma-olaj, egy meghatározott zsírsavakat (36%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavakat) tartalmazó halványsárga színű zsiradék. Az egyik legstabilabb zsírszerű anyag, mivel természetes antioxidáns-tartalmának (pl. E-vitamin) köszönhetően nehezebben avasodik meg, ezért eltarthatósága 2-5 év. Emellett enyhe csokoládé-zamata és -aromája van, így a csokoládénak is fontos összetevője. Élelmiszeripari felhasználásán túl kozmetikai termékekben, krémekben, ajakbalzsamokban, samponokban és szappanokban, de gyógyszerkészítményekben is alkalmazzák. Kakaóvajat tartalmazó krémeket és olajokat az aromaterápiában és masszázs-kezelések során is használnak az ellazulás elérése és a kényelemérzet megteremtése céljából.

A kakaó egészségügyi hatásai

Alexander von Humboldt, német kutató mondta egyszer a kakaóról, hogy "sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben." A kakaópor a következő tápanyagok értékes forrása:

Magnézium:
A megfelelő idegi és izomműködéshez nélkülözhetetlen ásványi anyag. A szervezetnek emellett a tápanyagok energiává alakításához is szüksége van a magnéziumra. Segíti a C-vitamin és a (megfelelő csontozat felépítéséhez létfontosságú) kalcium felszívódását.

Foszfor:
A foszfor gyorsítja a szervezet sejtjeinek energiafelszabadító folyamatait, de – a kalciummal együtt – a csontok és a fogazat szilárd kristályszerkezetének kialakításához is szükséges.

Rostok:
A kakaóbab átlagos rosttartalma hasonló a teljes kiőrlésű kenyérfélék rosttartalmához. A kakaóvaj és a rostok lassítják a cukor felszívódását, ezáltal egyenletesebbé teszik azt.

Alkaloidok:
A kakaó is tartalmaz koffeint, bár a kávénál sokkal kisebb koncentrációban. A kakaószemek legfontosabb alkaloidja a theobromin, amelynek szerkezete a koffeinhez hasonló, de annál mintegy tízszer gyengébb élettani hatásai vannak, és nem befolyásolja lényegesen a központi idegrendszer működését. Gyenge vízhajtó (azaz a vizelet-kiválasztást fokozó) hatása van.

Polifenolok:
A kakaóbab mintegy 8-13%-át a növényi hatóanyagok egyik természetes sejtvédő, ún. antioxidáns hatású csoportját alkotó polifenolok teszik ki. A kakaófeldolgozás folyamata, a fermentálás, a pörkölés és a lúgos feltárás csökkentik a kakaóbab összpolifenol-tartalmát. A kakaó polifenoljai a növényi vegyületeknek a „flavonoidokkal” közös csoportjába tartoznak. Hasonló szerkezetű színanyagok találhatók a kakaó mellett a vörösborban, a piros bogyós gyümölcsökben és a kávéban is.

A flavonoidok egészségügyi hatásai

Napjainkig több mint 4000 különböző flavonoidot azonosítottak, de ennél jóval nagyobb lehet a még felfedezésre várók száma. A flavonoidoknak több különböző csoportja létezik. Egyebek közt
gyulladáscsökkentő, rákmegelőző, antimikrobiális és anti-allergén hatást tulajdonítanak nekik. Emellett igen jó antioxidánsok – néhányuk a C- vagy az E-vitaminnál is hatékonyabb –, azaz megóvják a sejteket a helytelen szokások (pl. dohányzás), valamint a káros környezeti hatások (pl. légszennyezés, UV sugárzás) miatt nagy mennyiségben termelődő szabadgyökök sejtkárosító hatásától.

A kakaó különösen sokat tartalmaz a flavonoidok egyik csoportjából, a flavanolokból, ezek közül is az epicatechin és a catechin gazdag forrása. E vegyületeknek köszönhetően a kakaófogyasztás mértékének növekedésével például csökken a vérnyomás értéke, jelentősen csökken a vérrögképződés valószínűsége és a szervezet egészét általánosan érintő gyulladásos megbetegedések gyakorisága is. A kakaó polifenoljai emellett bizonyítottan növelik a vér HDL-hez kötött koleszterintartalmát és megakadályozzák az LDL oxidációját, így jótékonyan hatnak a vér koleszterintartalmára. Mindezen hatások eredőjeként a kakaó és a benne levő polifenolok védik a szervezetet a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Fitokemikáliák

A „fitokemikália” (szó szerint „növényi vegyület”) kifejezés a növényekben előforduló több
ezer biológiailag aktív, jótékony hatású kémiai vegyületet takar. A táplálékunkból felszívódó fitokemikáliák számos különböző módon javíthatják az emberi test egészségi állapotát; vannak közöttük antioxidánsok, mások csökkentik a vér koleszterinszintjét – ami a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője – egy harmadik csoportjuknak rákmegelőző hatása van. Fitokemikáliák a legtöbb természetes eredetű élelmiszerben előfordulnak, főleg a zöldség- és gyümölcsfélékben vagy a zöldfűszerekben. Annak érdekében, hogy étrendünk minél többféle ilyen vegyületet tartalmazzon, fogyasszunk minden nap a szivárvány valamennyi színének megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket.

A tej jótékony hatásai

A tej a kakaó gyakori kiegészítője és az egyik legértékesebb táplálékunk, számos tápanyag: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok egyedülálló keveréke. Napi három pohár tej vagy három adag tejtermék (1 adag= 2 dl tej, tejes ital, kefír, joghurt, vagy 5 dkg túró vagy 3 dkg sajt) elfogyasztása jótékony hatású az egészségre és segíti a betegségek megelőzését. Kutatási eredmények igazolták, hogy a tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása fontos szerepet játszik a csontritkulás megelőzésében, az ideális testtömeg megőrzésében és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek, a vastagbélrák és a 2. típusú
cukorbetegség kockázatának csökkentésében.

Nestlé