A páciensek egy része nem ritkán több szakorvosnál is megfordul a végleges gyógyulás reményében, míg mások a gyógyszertárakban recept nélkül kapható hüvelykúpokkal kezelik saját magukat megfelelő vizsgálat, diagnózis nélkül.

Legjobb esetben ránézésre is lehet jó a diagnózis

Optimális esetben a páciens fertőzésre jellemző panaszával nőgyógyász szakorvost keres fel. A vizsgálat előtt a kórelőzmény felvételét végezzük el (panaszok jellege, gyakorisága, krónikus esetben annak előfordulása egy év során, menstruációs ciklushoz való esetleges viszonya, szexuális együttléttel való időbeli kapcsolata, fogamzásgátlás módja, következetes óvszerhasználat). Az így kapott információk a diagnosztikában segítségünkre vannak. A nőgyógyászati vizsgálat első lépéseként végzett kolposzkópia (nagyítást biztosító eszközzel történő vizsgálat) során a szeméremtest, hüvely, méhszáj megtekintésével a gyulladásos reakció helyét, a hüvelyváladék jellegét ítélhetjük meg, mely gombás hüvelyfertőzés esetén – megfelelő tapasztalat birtokában – a diagnózis felállításához elegendő lehet.

Legtöbbször váladákkkenettel lehet csak meghatározni

Az esetek többségében azonban a klinikai kép (kolposzkópia) alapján nem tudjuk egyértelműen meghatározni a fertőzés jellegét, nem tudjuk felállítani a diagnózist. A nőgyógyászati fertőzések korszerű diagnosztikájában a leggyorsabban eredményt adó, megbízhatóan értékelhető és költséghatékony laboratóriumi vizsgálat a hüvelyváladékkenet mikroszkópos vizsgálata.

A hüvelyváladék-kenet vizsgálatához steril vattapálcával veszünk mintát a hüvelyváladékból, melyet üveg tárgylemezre kenünk. A kenetet beszáradást követően metilénkékkel festjük, majd mikroszkóppal 1000-es nagyításon vizsgáljuk. A mikroszkópos kenetvizsgálattal egyértelműen megítélhető a hüvely normál flórájának, a lactobacillus flórának jelenléte vagy hiánya. A lactobacillus flóra védő szerepet tölt be a fertőzést kiváltó kórokozókkal szemben, hatását több támadásponton fejti ki.

Hasonló tünet, de több tucat különféle kórokozó

Kóros esetben a hüvelyváladékban levő gombaspóra, sarjadzó gomba, kórokozó baktériumok, Trichomonas vaginalis, gyulladást jelző fehérvérsejtek mind felismerhetők a mikroszkópos vizsgálat során. Így az elvégzett laboratóriumi vizsgálat pontos eredménye birtokában célzott, a fertőzésre ható kezelést kap a beteg.

Amennyiben a páciens panasza, a kockázati tényezők, a kolposzkópos vizsgálat lelete a méhnyak bakteriális fertőzését valószínűsíti, a hüvelykenet mellett a méhnyakból is végzünk kenetvételt mikroszkópos vizsgálatra és mintát veszünk a kórokozókat DNS-szintű vizsgálattal kimutató vizsgálatra (pl. a méhnyak chlamydia fertőzésének gyanújakor). Amennyiben a laboratóriumi tesztek szexuális úton terjedő betegséget igazolnak, a szexuális partner egyidejű kezelése is indokolt.

Ha nem megy el a nőgyógyászhoz: kóros szövődmények

A hölgyek egy része különböző okok (pl. a nőgyógyászati vizsgálattal járó kellemetlenség, időhiány, anyagiak) miatt nem megy szakorvoshoz, ehelyett a kóros hüvelyi folyást recept nélkül kapható hüvelykúpokkal próbálja kezelni a panasz hátterében álló fertőzés kimutatása nélkül. A recept nélkül kapható, a gombás hüvelyfertőzés enyhébb eseteinek kezelésére alkalmas kúpok nem minden esetben szüntetik meg a panaszt, hiszen nem minden égő szeméremtesti érzéssel járó állapot egyenlő a gombafertőzéssel. Ilyenkor az elmaradt szakorvosi/laboratóriumi vizsgálat miatt a célzott kezelés is elmarad és így az esetlegesen fennálló bakteriális fertőzés a méhüreg, a petevezetékek felé felszálló fertőzés révén a szövődmények (kismedencei gyulladás, meddőség) kockázatát fokozza.

A nőgyógyászati fertőzésre utaló panasz (kellemetlen szagú folyás, sárgászöldes váladék, túrós folyás, szeméremtesti fájdalom, égő érzés, hüvelyszárazság, fájdalmas közösülés) esetén a cél a pontos és (a kellemetlen tünetek miatt) minél hamarabb történő diagnózis felállítása, mely lehetővé teszi a célzott, hatékony kezelés indítását.

Fertőzés tünet nélkül

Hüvelyfertőzés azonban tünetmentesen is fennállhat (bakteriális vaginosis), hajlamosító tényezői a megfelelő időben nem cserélt tampon, menses alatti szexuális együttlét. A hüvelyfertőzések azonosításában ezért javasolt a leggyorsabban eredményt adó, költséghatékony laboratóriumi vizsgálat, a hüvelyváladék-kenet mikroszkópos vizsgálata. A kenetvizsgálat elvégzésével a nem ritkán felesleges, a csak tünetek alapján elkezdett kezelések elkerülhetők és a fennálló hüvelyfertőzés kimutatása alapján a célzott kezelés meghatározható. A hüvelyváladék-kenet mikroszkópos vizsgálatát a nőgyógyászati járóbeteg-ellátás mellett a szakmai protokollnak megfelelően a terhesgondozás keretében is alkalmazzuk. Panaszmentes esetben a terhesség minden trimeszterében (harmadában) végzünk kenetvizsgálatot, hogy a hüvelyfertőzések esetleges szövődményeit megelőzhessük.


Dr. Újházy András PhD

szülész-nőgyógyász, gyermeknőgyógyász szakorvos