A terhesség alatt felmerülő problémákat sokszor természetes eredetű szerekkel próbálják kezelni a kismamák. Mindezt megtehetik, de csak az orvossal vagy gyógyszerésszel való konzultáció és mérlegelés után. Felmérések alapján a terhesség kilenc hónapja alatt a nők mintegy 95%-a fordul legalább egyszer növényi szerekhez. Nem mindegy azonban, hogy mit használnak.

Melyek azok a gyógynövények, amik bátran alkalmazhatók a babavárás időszakában is? Melyek azok, amiket kerülni kell, mert káros hatásuk lehet a magzatra nézve?

Citromfű, levendula

Az alvási zavarok és a nappal jelentkező nyugtalanság kezelésére bátran fogyaszthatnak a kismamák citromfű vagy levendula alapú termékeket, teákat. Használatuk álmossághoz, a reakcióidő megnyúlásához vezethet, amire pl. autóvezetés esetén oda kell figyelni.

Ánizs, konyhakömény, édeskömény, kapor

A puffadás, bélgörcsök kezelésére régóta bevált növényi szer az ánizs, a konyhakömény, az édeskömény és a kapor. Megjegyzendő, hogy később, szoptatás alatt az említett növények hatóanyagai az anyatejbe is átjutnak, és a csecsemő esetén is hasonló hatással rendelkeznek; ez előnyös lehet a „hasfájós” babáknál. A túlzott mennyiségű ánizs-konyhakömény-édeskömény tea-fogyasztás azonban az anyatej ízének a megváltozásához is vezethet, ezért a betegtájékoztatóban foglaltak szerint kell eljárni használatakor.

Gyömbér

A terhességi hányás ellen bizonyított hatással rendelkezik a gyömbér, de hatékony lehet köhögésnél is nyákoldóként. Vannak, akik nem kedvelik a csípős ízét; esetükben teaként fogyasztva szárított almadarabokkal elnyomható a kellemetlennek talált íz. Amennyiben nem kapszulaként fogyasztják a kismamák, hanem porként, saját maguknak készítve belőle teát, akkor a következők szerint kell eljárni: ½-1 teáskanálnyi szárított gyömbérport kell egy csésze forró vízben 5 percig ázni hagyni, majd szűrni. Egyenletesen elosztva a mennyiséget, napi max. 2-3 csésze fogyasztása ajánlott belőle.

Depresszió, hangulati ingadozások esetén

Depresszió, hangulati mélypontok esetén az orvossal való konzultációt követően fogyasztható csak orbáncfű tartalmú készítmény, ugyanis a biztonságos alkalmazását illetően még sajnos nem áll elegendő adat rendelkezésre. Nem ajánlott a macskagyökér alkalmazása sem. Ellenben a citromfű hatása bizonyított, és nem kell aggódni magzatkárosító hatása miatt sem. A citromfű hangulatjavító, altató tulajdonsága mellett a prolaktin hormon termelődését is fokozza, így jótékonyan befolyásolja a tejelválasztást. Megemlítendő, hogy az árpa is hasonló hatással van a prolaktin elválasztásra; azaz az árpasör is stimulálja az anyatej termelődését. Ebben az esetben azonban az alkohol-tartalom miatt kell visszafogottnak lenni!

Útifű maghéj, búzarost, ricinusolaj, szennatea

Székrekedés esetén az útifű maghéj, a búzarost és egyéb gabonarostok biztonsággal alkalmazhatók. Ezek a rostok a bélcsatornában megduzzadva növelik a széklettömeget, elősegítik a székletürítést. Egyes szakirodalmi források javasolják, mások nem a lenmag hashajtóként való alkalmazását. A tiltás okaként arra hivatkoznak, hogy a lenmag növeli a mekónium magzatvízbe való ürítésének a kockázatát. A ricinusolaj hashajtóként való alkalmazása ellenjavallt, mert számos zsíroldékony vitamint megköthet, és magával ragadva kiüríthet a szervezetből. A szennateát illetően a szakmai vélemény megosztott; az orvossal való konzultáció szükséges használata előtt.

Málnalevél

A 9. hónap táján egyre több kismama készít teát málnalevélből. Az általában a 36. héttől fogyasztott forrázat „szülésfelkészítő” teának is nevezhető, ugyanis segíti a méhizomzat, méhnyak szülésre való rákészülését, hozzájárul a kismedencei izmok ellazulásához, a táguláshoz. Egy teáskanálnyi száraz málnalevelet kell 10 percig 3 dl forró vízben áztatni, majd szűrni. Mézzel vagy cukorral ízesíthető. Napi maximum 1 liternyi mennyiség fogyasztása ajánlott belőle. A málnatea hasfogó hatással is rendelkezik. Ez a mellékhatása a székrekedéssel küzdő kismamáknál problémás lehet, nekik nem javasolt a málnatea kortyolgatása.

Csipkebogyó, kamilla, kasvirág
Nyugodtan alkalmazható megfázás esetén a csipkebogyóból vagy a kamillából készült tea.
Külsőlegesen, azaz kenőcsként, gélként, krémként alkalmazhatók mentol és kámfor tartalmú készítmények. A visszeresség problémájának orvoslására bevethetők a gesztenye-kivonatot tartalmazó gélek, bedörzsölők.
Az immunerősítőként ismert kasvirág-kivonatok alkalmazhatóságát illetően megosztott a vélemény. Egyes tanulmányok az ártalmatlanságát bizonyítják terhesség alatt, mások óva intenek.

Fekte nadálytő

Terhesség alatt kerülni kell az - egyébként zúzódásos sérülések, ütések esetén jól bevált - fekete nadálytő alkalmazását is. Belsőleg senkinek nem javasolt az alkalmazása, kismamák esetén azonban a külsőleges alkalmazástól is óva intenek, mivel használata a magzati májat károsíthatja.

Petrezselyem, kutyabengekéreg, gyermekláncfű, pásztortáska
A sokak által vízhajtóként, tisztítókúra részeként alkalmazott petrezselyem nagy mennyiségben való alkalmazásáról is le kell mondania a várandósoknak. Már a középkorban is ismert volt a petrezselyem potencia-növelő és magzatelhajtó hatása. Ez utóbbi miatt kell mellőzni a kismamáknak a petrezselymet. A kutyabengekéreg, a gyermekláncfű és a pásztortáska alhasi vérbőséget okoznak, terhesség alatt kerülendő az alkalmazásuk.

Pemetefű, cickafark, édesgyökér

A pemetefű használata az első trimeszterben tiltólistás, míg a cickafark készítmények és az édesgyökér kivonat a terhesség teljes időtartama alatt kerülendő. Ez utóbbi a magzat szteroid háztartásába avatkozhat be, ami fiúmagzatoknál különösen káros lehet.

Fagyöngy, galagonya

Nem szabad a szív- és érrendszerre ható, vérnyomáscsökkentő hatású fagyöngyöt, galagonyát sem szedni.

Sáfrány, borókabogyó, rozmaring, zsálya

Csak minimális mennyiségben szabad sáfránnyal, borókabogyóval, rozmaringgal és zsályával az ételeket ízesíteni. A felsorolt fűszerek/gyógynövények ugyanis méhizomzat összehúzódásokat okozhatnak, és esetleg koraszüléshez vezethetnek.

Aloé

A napjainkban nagy népszerűségnek örvendő aloé belsőleges használata terhesség alatt nem javasolt, ugyanis az méhösszehúzódásokat idézhet elő, illetve zavart okozhat a só- és vízháztartásban.

Dr. Budai Marianna
szakgyógyszerész

BSD.