Sok szülő tépelődik azon, hogy gyermekénél minden rendben van-e, amikor szokatlan dolgokat tesz vagy mond. Sokan megrémülnek, hogy talán valami baj van és pszichológushoz kellene fordulni.

1. Vicces dolgokat mesél el, folyton grimaszol-nem korai még ez a fajta „humorérzék” ? Kisgyermekünk furcsa történetet ad elő, szokatlan szóhasználattal, majd hahotázásban tör ki. „Csak tréfáltam, mama!” – mondja.

Ez esetben tudni kell, hogy olykor már 3 éves kor körül is, a gyermek „zsonglőrködik”, játszik a szavakkal, és kezd kialakulni a humorérzéke. Már az élet első szakaszában, amikor a kicsi még nevetgélve bújócskázni tanul, közben ellenállhatatlan grimaszokat vághat, hogy így létesítsen kapcsolatot a környezetével. Született komédiás – gondoljuk akkor róla. Amikor pedig már kezd ügyesen bánni a nyelvvel, elég gyorsan megismerkedik a szavak másodlagos jelentésével. Ekkor fokozatosan megérti, hogy a szavaknak több értelmük is lehet, ami különféle reakciót vált ki a környezetében, aszerint, milyen alkalmakkor használja. Ezenkívül a „vicces” beszédet és arcmimikát jó eszköznek találhatja  félelmei csökkentésére, melyeket egyes hétköznapi szituációk válthatnak ki belőle.

2. Kisfiú létére folyton babával játszik – lehet ez a későbbi homoszexualitás első jele? Gyakran felmerül ez a kérdés az olyan szülőben, aki látja, hogy kisfia rendszeresen megkaparint egy babát, és imád azzal játszani.

Aggodalomra semmi ok, mert a kisfiúknak még bőven van idejük arra, hogy az évek során meghatározza nemi identitásukat. Kétéves korig magyarázat lehet, hogy kíváncsivá teszi őket ez a furcsa játék: az anyaga, a haja, a mozdulatlan, bájos arca, esetleg síró hangja. Ahogy nő a gyermek, gyakran előfordul, hogy még mindig érdeklik ezek a tulajdonságok, és szívesen játszik a babával.  Ez a celluloid babatest csupán csak megtestesíti a környezetében lévő nőszemélyeket. Az a szülő, aki mégis aggódva figyeli ezt a fajta érdeklődést, ajánljon neki fiúbabát is, ha ez megnyugtatj, és hagyja játszani mindkettővel. Ez még nem jelent semmi rosszat a nemi idántitását tekintve. Amelyik családban esetleg nagyobb lánytestvér van, végképp nem kell csodálkozni a bab iránti érdeklődésen.

3. Gyakran a kislányok szoknyája alá néz – szexmániás lesz? „Milyen a kislányok kukija, más, mint a miénk?” – a kisfiúk égnek a vágytól, hogy megtudják különösen, ha nincs kishúguk, és az anyukája soha nem mutatkozik előttük meztelenül.

Amennyiben az érdeklődés megmutatkozik, nem kell megtagadni a válaszadást. Amikor felhúzzák a kislányok szoknyáját, lehet, hogy csupán a pajkosság bújkál a tett mögött, vagy a korlátokat próbálják megismerni, a mit lehet és mit nem között.  Mindenképp tudatosítani kell bennük, hogy nem szabad erőltetnie ezt a fajta érdeklődést mert nem való. Azonban minden szülő megnyugodhat, mert a kicsi korban megmutatkozó, ilyen irányú érdeklődése miatt egyáltalán nem valószínű, hogy szexmániás felnőtt lesz a gyermekből!

4. Mindig akkor akar benézni a fürdőszobába, amikor mi ott vagyunk – túl kíváncsi? "Mit csinálsz? Én is bemehetek?" - hangzik el gyakran a gyermeki kérdés a fürdőszoba ajtó előtt.

Hogyan értheti meg, hogy mi bezárkózunk ebbe a kis helyiségbe a dolgunk elvégzésére, miközben ő még csak a pelenkát ismerte korábban? Ahogy nő a kisgyermek, lassan kíváncsi lesz arra, mi is történik a toaletten, ahová a felnőttek elvonulnak. Nincs miért drámát csinálnni abból , ha véletlenül ránk nyitja az ajtót, mert ekkor megtud valamit arról, amitől esetleg félt. Ez nem túlzott kíváncsiság, csupán természetes érdeklődés. 3-4 éves korára maga is szemérmes lesz, és megérti, miért szeret az ember magányosan elvonulni a toalettre.

5. Mindenkinek hízeleg, csak a mamának nem – szeretethiánya van? "Mami hagyjál már, nem akarok hozzád bújni! " A reakció legtöbbször érthetetlen, pedig a kiváltó ok legtöbbször egészen egyszerű.

Ha nem is szalad kisgyermekünk minden ismeretlen karjába, de környezetében mindenkinek hízeleg, mindenkit elfogad, annál jobb – gondolhatjuk – mert nem a „csak a mamit akarom” magatartást követi. De ha ez a viselkedése feltűnő, és a végén előfordul, hogy elutasítja a mama kényeztetését, az bizonyára valamilyen hiányérzetet jelez. Féltékeny lehet a nemrég érkezett kistestvérre, vagy netán a mama munkájára, ami miatt az megfosztja őt az állandó jelenlététől. A gyerekek érzékenyek a figyelemhiányra és az efféle szülői "hűtlenséget" ridegséggel viszonozhatják. Ezért ezt a problémát mindenképp tisztázni kell vele, meg kell tudni pontosan mi bántja, hogy ez az állapot ne fajuljon el.


Milyen esetben kell gyermekpszichológushoz fordulni?

• A szokatlan viselkedés az életkor előrehaladtával is megmarad
  

• A viselkedése veszélyezteti a beilleszkedését a pajtásai közé. (pl: továbbra is felemeli a kislányok szoknyáját, a tiltás ellenére; ha kisfiú létére mindig a babával játszik, és elutasítja a fiúsabb játékokat stb.)

• Szinte menekül a szülő elől: elutasítja a közeledést a szüleivel szemben, míg másoktól igényli
  

Az ilyen és ehhez hasonló, állandósulni látszó problémák már indokolják szakember segítségének igénybevételét.

Galenus

BSD.