Egy keresztes vizelet

Ezen a héten volt esedékes egy újabb vizelet leadásom, amit az Újpesti Szakorvosi Rendelőben adtam le. A tenyésztés eredménye sajnos pozitív lett, a nőgyógyászom állítása szerint, egykeresztes a vizeletem. Sajnos baktériumot találtak benne, így egyrészt folytatnom kellett a megszokott hüvelykúp rendszeres használatát, de egy egy szemes antibiotikumot is be kellett vennem. A patikában kimondottan a baktériumok elkerülésére készített kúpot hetente háromszor este kell felhelyeznem egészen a szülésig, azaz a betöltött 38. hétig. A nőgyógyászom javasolta azt is, hogy ennek a használatával megakadályozhatjuk a koraszülést.

Ego vége?

Te jó ég, most éreztem először igazán azt, hogy nemsokára egy emberért nekem kell felelősséget vállanom. Megszoktam, hogy magamról már tökéletesen gondoskodok, és a férjemről is képes vagyok, ha hagyja.

Hozzászoktunk ahhoz, hogy a hétvégén pihenünk, filmeket nézünk, főzünk, ide vagy oda megyünk, hétköznap este korán lefekszünk, tévézünk és összeölelkezve elalszunk, reggel pedig elnyújtjuk a reggeliézést, ameddig csak kedvünk van. Megszoktuk, hogy azt eszünk amit akarunk, akkor megyünk bevásárolni, amikor akarunk, akkor és arra költünk, amire szükségünk van a közös és boldog életünkhöz. Most viszont minden meg fog változni, nem mi leszünk az elsők, nem mi döntjük el, hogy hova menjünk és mikor. Nem mi, sőt nem én döntöm el, hogy mit egyek, mikor tornázzak, mikor mossak hajat és stb. és stb. Mondjuk ezt az étkezési korlátozást már a terhességem alatt is gyakorolnom kell, bár a szoptatás alatti korlátokat még nehezebb lesz majd betartani.

Ha jobban belegondolok, kezdek kicsit félni. Nem is a fájdalomtól vagy a szülés következményeitől, hanem az álmatlan éjszakáktól, a fáradtságtól, a kételyektől és az új ember megjelenésétől. De valahol éppen a napokban olvastam, hogy a gyermekünket aszerint a legjobb nevelni, hogy nem ő dirigál, nem ő a főnök, hanem mi, hiszen ő jött a mi életünkbe, ezáltal neki kell alkalmazkodni a mi életformánkhoz és nem nekünk az övéhez. Ha hagyjuk, hogy ő irányítsa teljesen az életünket és mindezt hagyjuk eluralkodni, akkor pontot is tehetünk a házasságunk végére.  Már pedig ezt nem akarjuk.

Mi az? Barnás, kocsonyás és megijedek tőle? Talált, süllyedt: a nyákdugó!

Egyik nap a mellékhelységben ismeretlen furcsaságra lettem figyelmes. Egy enyhén barnás színű, kissé kocsonyás állagú „valami” távozott belőlem. Először megrémültem, hogy vajon mi az, majd a jó öreg Google-t hívtam segítségül. Megtudtam, hogy ez az anyag a nyákdugó, ami általában közvetlenül a szülés előtt távozik a szervezetből, de sok esetben 2-3 héttel a szülés előtt is megjelenhet. Emiatt persze megrémültem, hogyha ez most kiürült belőlem, akkor koraszülött lesz a gyermekem és idő előtt megszületik?

Szakszerű magyarázat:
"A nyákdugó távozik a méhnyakból
A szülés megindulásakor, vagy néhány nappal korábban is bekövetkezhet. A nyákcsap zselés állagú, színtelen vagy rózsaszín, esetleg kissé véres váladék. Ezután fokozott hüvelyi váladékozás figyelhető meg. Ennek oka, hogy a méhnyakcsatorna tágulni kezd, ezért is szabadul ki a nyákdugó, amely a terhesség alatt elzárta a méhszájat. Tehát a méhszáj tágulni kezd, kinyílik, felkészül a baba születésére. Ha ezt tapasztaljuk, emiatt nem kell még a kórházba indulni.” (A Kismama terheskönyve – 2008 Sanoma)

Fontos információ még, hogy a nyákdugó elsődleges funkciója az, hogy elzárja a méhnyakat, hogy nehogy fertőzés jusson a méhbe. Ha ez távozik belőlünk, az jelezheti a szülés néhány napon belüli megindulását, de az is lehet, hogy csak 1-2 hét múlva indul meg a szülés.

Mikor szükséges feltétlenül a császármetszés?

Jómagam császármetszéssel jöttem a világra, emiatt sokszor eszembe jut, hogy mi van ha én is így fogok szülni. De az is nyilvánvaló, hogy nem minden esetben van szükség erre a módszerre, csak ha másképp nem megy. Például tény, hogy legtöbbször azoknál alkalmaznak császármetszést, akiknél valamilyen komplikáció merül fel, mondjuk köldökzsinór tekeredés, cukorbetegég, magasvérnyomás, látási problémák. Szerencsére nálam egyik tényező sem jelent meg.

Miért hívják a császármetszést császármetszésnek?

A műtét neve a "caedo, caedere - metszeni" latin szóból származik, bár a "sectio" is hasonlót, vágást jelent ("secare-vágni"), így a sectio caesarea "vágó metszést" jelent, mely nyelvészeti szempontból nem helyes. Ennek ellenére világszerte ezt a terminus technicust használják 1637 óta (Theophyle Raynaud, jezsuita szerzetes a könyvében javasolta először).

Különböző magyarázatok, legendák, hipotézisek a császármetszés nevének magyarázatára:

1. Azért ez a neve, mert Julius Caesar így született.
2. A közhiedelemmel ellentétben Julius Caesar valószínűleg nem császármetszéssel jött a világra, ugyanis az édesanyja Caesar halála előtt 10 évvel hunyt el, márpedig a császármetszést akkoriban még senki sem élte túl. Caesar neve ennek ellenére mégis összekapcsolódott a császármetszéssel, ugyanis törvényben (Lex Caesarea) erősítette meg a magzatok kimetszését a halott vagy haldokló anyákból.
3. A monda a római császár, Numa Pompilius nevéhez köthető, miszerint ha egy terhes anya meghal, ki kell belőle vágni a magzatot, és külön kell őket eltemetni.
4. A császármetszés latinul sectio cesare, és tényleg Július Caesar nevéhez köthető. De nem az volt az eredeti cél, hogy megmentsék a gyermeket. Hanem azt tartották, hogy ha az anya és a gyermek is életét veszti, akkor külön kell őket eltemetni, mert a lelkük csak így üdvözül. Ezért a halott magzatot kimetszették a halott anyákból. Csak később jöttek rá arra, hogy ezzel a még élő magzat életét is meg lehet menteni.
5. Egy másik hipotézis szerint Sisi (Erzsébet magyar királyné, osztrák császárné)szülte így az egyik gyermekét.

Folytatás következik…
Bedő Zsuzsanna

(ni)