Sok betegséget már néhány tünetből fel lehet ismerni, de akad olyan is, amelyet még hosszas és alapos kivizsgálással sem lehet felderíteni.

Az oki kezelés fontosabb

Mindig a betegség okát kell megszüntetni, de legalábbis erre kell törekedni. A tüneteket – különösen, ha kellemetlenek, kínzóak, fájdalmasak – természetesen szintén kezelni kell, de ettől önmagában nem várható gyógyulás. Veszélyes és értelmetlen, ha valaki csak a tüneteket kezeli. A tünetek erőteljes elnyomása akár súlyos következménnyel is járhat.
Néhány példa:

1. A köhögés például csak tünet, amit számtalan betegség okozhat. Enyhíteni, csillapítani lehet ugyan, de ezzel még nem gyógyul meg a gennyes torokgyulladás, az életveszélyes tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, tébécé, tüdődaganat stb.
2. A vizelés gyengülése, akadályozottsága is csak tünet, amit okozhat hólyaghurut, húgycsőgyulladás, a prosztata egyszerű duzzanata, megnagyobbodása, de nem ritkán prosztatarák is. Ha vizelési panaszok esetén valaki „vizelést megkönnyítő” szert használ és nem vizsgáltatja ki magát urológussal, késve kerülhet a szakember kezébe, amikor az operáció már nem használ. A vizelést „megkönnyítő” szerek annál veszélyesebbek, minél hatékonyabbak. Elaltatják a beteg ember aggodalmát…
3. A sárgaság is tünet, amit okozhat többek között májbetegség, epekő, fokozott vörösvértest-oldódás. Nyilvánvaló, hogy ezeket a teljesen különböző kóros folyamatokat, betegségeket nem lehet azonos szerrel, például sárga növény végtelen hígítású kivonatával gyógyítani.

Homeopátia

A természetgyógyászati szerek, a homeopátiás szerek használhatók, de tudnunk kell, hogy jelentősebb betegségekben nem helyettesíthetik a gyógyszeres kezelést. Tüneti kezelésre azonban alkalmazhatók. A szereknek, a gyógyszerekkel egyetemben még ún. placebohatásuk is van. A placebohatás lényege, hogy a beteg már akkor is jobban érzi magát, ha beszed valamit, aminek a gyógyító erejében hisz, bár valójában semmiféle hatással sincsen a betegségére.

Több mint kétszáz évvel ezelőtt, C. F. Samuel Hahnemann (1755–1843) lipcsei orvos szakított az akkoriban divatos, durva orvosi beavatkozásokkal, gyógyszerekkel, mert ezek nagy része ártalmas, undorító, ráadásul hatástalan volt. Ő növénykivonatok és egyes vegyületek végtelen mértékben hígított oldatát adagolta a betegeinek. Ez sokszor hatásosnak tűnt, hiszen a betegségek az esetek jelentős részében kezelés nélkül is meggyógyultak, ma is meggyógyulnak.

Szelíd gyógyítás bizonyíték nélkül

Két évszázaddal ezelőtt fejlődés volt, hogy nem kínozták a betegeket szörnyű „gyógyszerekkel”. Széchenyi és más híres emberek lelkes hívei voltak Hahnemannak. Azóta az orvostudomány és a gyógyszergyártás hihetetlen mértékben fejlődött és alighanem a leghívőbb homeopata se kezelné kizárólag homeopátiás szerekkel önmagát és a családját, például tüdőgyulladásban.
Érdekes, hogy Hahnemann a kísérletes gyógyszeres terápia megalapozója, hirdetője volt, messze megelőzve a korát, ennek ellenére több tévedése még ma is érezteti a hatását. Ő úgy gondolta, hogy ha valamely anyag nagyobb adagban betegségi tüneteket okoz, akkor végtelen kicsi adagban (sokszoros hígításban) gyógyítja is azt a betegséget. A tudomány mai állása szerint 10–30 hígítás esetén az oldatban az eredeti anyagnak már egyetlen molekuláját sem tudjuk kimutatni.

Gyógynövényt csak megbízható helyről

Nem tartoznak szorosan a tüneti kezelés fogalmi körébe a gyógynövények, amelyek között vannak évszázadok óta ismert, igen hatásos fajok. Ilyen például a népszerű kamillavirág (székfűvirág), hársfavirág, lándzsás útifű, szennalevél, gyűszűvirág. Ez utóbbi a leghatásosabb szívgyógyszernek, a digitálisznak az alapanyaga, így az oki kezelés hatóanyaga. Régebben szokás volt, hogy a „vízkóros” embernek (vagyis a súlyos szívbetegnek), gyűszűvirágfőzetet készítettek. Szerencsés esetben a találomra elkészített főzetben lévő hatóanyag nem lépte át a halálos adagot…

A gyógyszeriparban előállított digitáliszban a hatóanyag mennyiségét pontosan megállapítják. A gyógynövények minősége, hatóanyag-tartalma többek között függ a begyűjtéstől, az utána történő feldolgozástól is, ezért a szakszerűen kezelt gyógynövények és az ipari felhasználás során létrejött fitofarmakonok, standardizált hatóanyag-tartalmú növényi gyógyszerek tüneti és oki kezelésre is alkalmasak.

A XXI. században élnünk kell a modern, tudományosan megalapozott, valóban hatásos gyógyszerekkel. A tüneteket – ha kellemetlenek, kínzóak – érdemes és lehet is csillapítani, de csak annyira, hogy ne fedjük el a betegség okozta jeleket. A tünetek eltüntetése esetén ugyanis még a leggyakorlottabb orvos se ismerheti fel az alapbetegség rosszabbodását, vagy valamilyen szövődmény kialakulását.

Dr. Bogárdi Mihály
Nyd. oszt. vez.
gyermekorvos EEG-képesítés

(ni)