Két szakaszt különíthetünk el:

• Kompenzált cirrhosis: a táplálkozási szempontok megegyeznek a krónikus hepatitisnél leírtakkal (szénhidrátban, fehérjében, vitaminban gazdag, zsírban szegény).
• Dekompenzált cirrhosis kísérői: ascites (hasvíz), varicositas (visszértágulat), májelégtelenség.

A dekompenzált cirrhosis diétája
Ascites (hasvíz) esetén  a diéta célja

• a folyadékgyülem csökkentése, megszüntetése,
• a beteg állapotának javítása, valamint
• a gyógyszeres kezelést támogatása.

• Az étrendre az energiabőség jellemző, ami napi 35–40 kcal/testtömeg kg-ot jelent. A fehérjebőségre (1,2–1,3 g/testtömeg kg fehérjebevitel naponta) is törekednünk kell addig, amíg nem fenyeget portalis enchefalopathia (agyműködészavara) lehetősége. Ebben az esetben fehérjemegszorítást alkalmazunk.
• A zsírbevitel a kockázatmegelőző táplálkozásban tett ajánlásokkal megegyező (0,8–1,0 g/ttkg naponta). A szénhidrátbevitel pedig 6–8 g/ttkg. Megnövekedett a B1-vitamin-szükséglet, valamint zsíremésztési zavar esetén a zsírban oldódó vitaminok parenteralis adására lehet szükség.
• Sószegénység is jellemzi a diétát: 2–3 g/nap konyhasóbevitel az ajánlott mennyiség.

Felléphet anorexia nervosa annak következtében, hogy a beteg kövérnek gondolja magát, és meggondolatlanul fogyókúrába kezd, ez esetben minőségi és mennyiségi éhezés egyaránt felléphet. Ilyen helyzetben jól alkalmazható az enteralis és a parenteralis táplálás az elvesztett energia és tápanyagok pótlása céljából.

Fokozott figyelmet igényelnek a következő szempontok:

• A kívánatos folyadékbevitel mennyisége változó a májbetegek kompenzáltságától, folyadékretenciójától függően. A folyadékbevitel meghatározásánál figyelembe kell venni a vizeletkiválasztás mértékét, a testtömegváltozást, az elektrolitszinteket, az aktuális diuretikus terápia mértékét. A sómegszorítás önmagában kb. 10–20%-ban vezet az ascites (hasvíz) nagymértékű mérséklődéséhez.
• Vízhajtó terápia miatt káliumpótlás (kivéve, ha K-viszszatartó a vízhajtó), valamint a vitaminok és ásványi anyagok pótlása (étrend-kiegészítők) szükséges.
• Fűszerezés: zöldpetrezselyem, zellerlevél, kapor, zsálya, rozmaring, vasfű, kakukkfű, borsikafű, citrom héja és leve, karamell, fahéj, szegfűszeg, ánizs, vaníliás cukor, majoránna, szerecsendió, köménymag, gyömbér, borókabogyó, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, snidling, babérlevél, paradicsom, zöldpaprika, pirított zöldségek, savanyított tejtermékek. A sópótló fűszerkeverékekkel leplezhető a sótlanság, ami tulajdonképpen nátriummegszorítást eredményez.
• Nem fogyaszthatók: sóval tartósított élelmiszerek, konzervek, füstölt húsok, füstölt, sós sajtok, sajtkrémek, sós felvágottak, sós péksütemények, juhtúró, savanyú káposzta, sós uborka, sós ételízesítők, kész mártások, nagy nátriumtartalmú csokoládék.
• Konyhatechnológiai eljárásokkal megfelelő élvezeti értéket érhetünk el, ilyenek a pirítás (ezzel enyhe pörzsanyagot képezünk), az aromás párolás zöldfűszerekkel kiegészítve, a tűzdelés vörös- és fokhagymával, a párolás gombával, gyümölccsel, vegyes zöldségekkel, a roston sütés, melynek során az élelmiszerek aromája jobban érvényesül. Amennyiben már megengedett a konyhasó használata, a készétel felületi sózását javasoljuk.

Varixok (visszértágulatok a nyelőcsőben) megjelenése esetén
A diéta célja:

• a nyelőcső fokozott kímélete,
• a megjelenő varixok (visszértágulatok) ruptúrájának (felrepedésének) megakadályozása,
• megfelelő mennyiségű energia, tápanyag, vitamin és ásványi anyag felvétele minél könnyebben fogyasztható és emészthető formában. Az életveszélyes vérző varixok (visszértágulatok) kialakulásának megakadályozása a cél, ezért semmilyen durva, kemény, száraz, darabos ételt nem adunk a betegnek, az étrend pépes állagú.
• Ezen kívül a kímélő fűszerezés is előnyös, el kell kerülni az erős, csípős fűszerek használatát. A megfelelő energia- és tápanyagbevitel érdekében klinikai tápszerek adása válhat szükségessé. A beteg étvágytalan, és rossz élmény számára a táplálkozás, ez a helyzet könnyen hiányállapotokhoz vezet.

Ebben az esetben klinikai tápszer segítségével pótolhatjuk a hiányzó tápanyagokat.

Klinikai táplálás
Alkoholos májbetegségben kulcsterápia a táplálás, mivel súlyos alultápláltság során a harmincnapos halálozás 52%- os. A klinikai táplálás nagymértékben pozitívan befolyásolja az alkoholos májbetegek kezelését.

Töttösi Adrienn
dietetikus
Herczeg Anna
dietetikus
Dr. Lelovics Zsuzsanna PHD
táplálkozáskutató - élelmiszermérnök