Vitaminoknak nevezzük az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételű, biológiailag aktív szerves anyagokat. Az emberi test nem képes e vegyületeket szintetizálni, így a vitaminokat a táplálékkal kell bevinni. Egyes vitaminok a kémiailag hozzájuk hasonló szerkezetű anyagból, az elővitaminokból (provitaminok) képződnek.

Vitaminhiányos táplálkozás esetén kóros tünetek jelentkezhetnek:  enyhébb esetben vitaminszegénység (hipovitaminózis), súlyosabb esetben vitaminhiány léphet fel. Ugyanakkor túlzott bevitelük is káros lehet, ilyenkor hipervitaminózisról beszélünk (ez például étrend-kiegészítők átgondolatlan és indokolatlan használata esetén alakulhat ki), s ez szintén súlyos tünetekkel járhat.

Az egészséges, vegyes táplálkozás általában fedezi a vitaminszükségletet, de az étrend összeállításánál  nemcsak a nyersanyag-válogatásnál kell a vitamingazdagságra törekedni, hanem figyelemmel kell lenni arra, hogy az ételek elkészítése során – főleg a hevítés hatására – a vitaminok 10–50%-a is elbomolhat. A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk:

• zsírban oldódó vitaminok
• vízben oldódó vitaminok

Zsírban oldódó vitaminok

A-vitamin (retinol)

Az A-vitamin-szükségletet a vegyes táplálkozás fedezi. A táplálékokkal elfogyasztott béta-karotinokat a szervezet átalakítja A-vitaminná, így ezeket A-provitaminoknak is nevezhetjük. A szükséglet növekedésével kell számolni a zsíremésztés, felszívódás zavarai, vagy számos idegen anyag, gyógyszer fogyasztása esetén. A túlzott A-vitamin-bevitel súlyos toxikus tüneteket okoz. Az A-vitamin hiánya a korai szakaszában az ún. farkasvakságot okozza, amikor szürkületben, vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szemideghártya fényérzékeny anyagának, a látóbíbornak a felépítésében. Jellemző még az Avitamin- hiányra a hámszövet, könnymirigy elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a bőr kiszáradása, a szőrzet és a hajszálak törékenysége, kihullása. Gyermekeknél a csontosodási folyamat sérülése miatt növekedési zavar is bekövetkezhet. Túladagolás esetén sárgás bőrszín, hajhullás, bőrgyulladás léphet fel.



D-vitamin (kolekalciferol)

A D-vitamin alatt több azonos biológiai hatású, de kémiailag egymástól különböző anyagot értünk. A D-vitamin elősegíti a kalcium és foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. A szervezetbe kerülő egyes idegen anyagok (ólom, kadmium),

valamint egyes

gyógyszerek növelik a vitaminszükségletet.

Hiánya gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást okozhat, de az általános tüneteken túl a vesekőképződés veszélye is fennáll. Hipervitaminózisa azt eredményezi, hogy megemelkedik a vér kalciumszintje, túl sok épül be a csontokba, az érfalakba; növeli az érelmeszesedés kockázatát, növekedési zavarokat okozhat.

E-vitamin (tokoferol)

Az emberben a tokoferol hatása kevéssé ismert, hiánya nem okoz jellemző tüneteket. A tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást fejtenek ki, így megakadályozzák a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját. Antisterilitás-vitaminnak is nevezik, gyulladásgátló hatása is ismert. Embernél nem fordulnak elő hiánytünetek, mert a vegyes étrend tartalmazza, illetve az egészséges szervezet ezekből képes előállítani a szükséges mennyiséget. Hiánya vérszegénységet, meddőséget, izomsorvadást okoz. Túladagolása nem ismert.


K-vitamin (fillokinon)

Az ember K-vitamin-szükségletét a táplálékban található és a bélbaktériumok által előállított forma fele-fele arányban fedezi. Normális bélflóra és vegyes táplálkozás esetén a szervezet K-vitamin-ellátottsága megfelelő. Felnőttekben a hosszan tartó antibiotikus kezelés és a csökkent K-vitamin-bevitel hiánytüneteket okozhat. Gyermekeknél és koraszülöttekben a bélbaktériumok csekély száma miatt előfordulhat K-vitamin-hiányon alapuló vérzékenység.  


Dr. Lelovics Zsuzsanna

táplálkozáskutató

(BSD)