http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/15167/csalankiutes-eteltol-mi-okozhatja_html
  Bejelentkezés
Regisztráció
RSS
A honlapon több, mint 13 000 cikk segíti az Ön gyógyulását!
 
 
Férfi Baba-mama Egészséges ízek Szépség Párkapcsolat és szex Fogyókúra
Gyógyszer nélkül? Betegszervezetek Életvezető Lélek Kultúra Sport & életmód
   
< Vissza  Egészséges ízek / Táplálkozás tudománya

Tovább >>  

  

Tovább >>  

  

Tovább >>  

Tovább >>  

Tovább >>  

      Tovább >>  

      Tovább >>  

Csalánkiütés ételtől - Mi okozhatja?

Csalánkiütések a bőrön hirtelen erősen viszkető, jellegzetes küllemű, halványvörös, fehéres, (ritkán hólyagszerű vagy bevérzett), puha tapintású különálló vagy nagyobb foltokba összefolyó kiütés. Okozhatja ételallergia is.

Mi a csalánkiütés?

 

Az urticaria (csalánkiütés) nagyon gyakori, többnyire az allergiás mechanizmussal kifejlődő betegség (de előfordul, hogy étel vagy adalékanyag váltja ki). A bőrön hirtelen erősen viszkető, jellegzetes küllemű, halványvörös, fehéres, (ritkán hólyagszerű vagy bevérzett), puha tapintású különálló vagy nagyobb foltokba összefolyó kiütések jelennek meg.


A kisereknél elhelyezkedő mastocyták (hízósejtek) hisztamint szabadítanak fel, ami a hajszálerek átmérőjét, áteresztőképességét növeli.

 

 

A csalánkiütés leggyakoribb okaib okai


Az akut urticaria (csalánkiütés) kialakulásának leggyakoribb okai:

  • gyógyszer,
  • étel vagy adalékanyag,
  • inhalatív allergének (por, virágpor, kozmetikumok),
  • kontakt allergének (állati szőr, kozmetikumok).

 

A kiütés azonban más immunológiai mechanizmussal (gyulladásos góc), vagy egyéb, nem allergiás mechanizmussal is kialakulhat, amikor a tünetet kiváltó anyag növény vagy állati eredetű toxin. A betegség lefolyása lehet akut, gyorsan megszűnő, vissza-visszatérő és három hónapnál tovább tartó, krónikus (idült) csalánkiütés. 

Ha az orvos szerint az étel lehet az ok…

 

Az ételek közül leggyakrabban málna, eper, őszibarack, tej, tojás, dió, hal, rák, paradicsom, disznóhús, citrusfélék, alkoholos ital, vörösbor és élelmiszer-tartósítószer (tartrazin, benzolát) okozza a tüneteket.
Természetesen, ilyenkor a csalánkiütést okozó ételt ki kell iktatni táplálkozásunkból, amelyet kereső étrenddel tudunk meghatározni.

 

 

Allergénnyomozás: kereső étrend részletes naplóírással

I. fázis az eliminációs fázis

Ilyenkor majdnem minden élelmiszert elhagyunk, és csak olyan ételeket, élelmiszereket lehet enni, amelyek biztosan nem játszottak szerepet a bőrtünetek megjelenésében:

 

Javasolt ételek:

  • Szőlőcukorral édesített tea,
  • ásványvíz,
  • főtt burgonya, főtt rizs.

Kerülendő:

  • Fontos, hogy a tea ne legyen túl aromás, illatosított, mert ez is okozhat tünetet.
  • Gyógytea sem javasolt amiatt, hogy gyógyhatása ne játsszon szerepet a tünetek megszűnésében.

Az első és második napon enyhe hashajtással is lehet kombinálni – elsősorban hashajtó hatású ásványvizekkel (Mira, Hunyadi János). Ez a diéta hat–nyolc napig is folytatható. Ha a csalánkiütés testfelszíni kiterjedése csökken, esetleg megszűnik, akkor ez azt jelenti, hogy valószínűleg étel vagy ételadalék váltotta ki a tüneteket. Ezt követi a kereső, vagy visszapótlási fázis.


II. fázis a visszapótlási fázis

A visszapótlást nem teljesen egyformán végzik, de alapvető szempont, hogy új anyag bevezetése kétnaponként fokozatosan történik, és mindenképpen kiegészíti a táplálkozási napló vezetése.

A naplónak tartalmaznia kell az elfogyasztott minden ételt minél részletesebben jellemezve, azok mennyiségét, az étkezések időpontját, és a jelentkező tünetek pontos leírását; továbbá az orvos által előírt gyógyszert, antihisztamin igényét, annak bevételi időpontját, a tünetek teljes elmúlási idejét, a reakciók megjelenését befolyásoló külső környezeti tényezőket (pl. fizikai terhelés).


A következő sorrendben érdemes visszapótlási fázis végezni

  • 1. stádium Tej, tejtermékek: tej, tojás (kemény és lágy), túró, joghurt, sajt (kemény és lágy sajtféleségek). Vaj, hagyma: fokozatos és egyenkénti beépítése, napi háromszori étkezésenként bővítve az alapdiétát (a tünetmentesen elviselt étrendet).
  • 2. stádium Szénhidrátok: fehér és barna kenyér (külön-külön), zabpehely, különféle tészták, gyümölcs és zöldséglevek (pl. paradicsomlé, friss narancslé), puding, dzsem, méz.
  • 3. stádium Húsok, húskészítmények: friss zsírszegény húsok, húskészítmények (pl. gépsonka, marhabélszín, csirkehús, pulykahús). A tartósított húskészítmények (pl. konzerv hús, májkészítmény) fogyasztása azonban kerülendő a vizsgálat ideje alatt!
  • 4. stádium Halak és egyéb tengeri ételek: előnyben kell részesíteni a friss halak fogyasztását, majd idővel konzervált, sózott halakat is be lehet iktatni az étrendbe.
  • 5. stádium Reggeli és vacsora közötti étkezés: fogyasztható húsleves zöldséggel, párolt vagy sült hús, burgonyakrokett, gyümölcskompót, friss gyümölcslevek, vörösbor, kávé.

 

 

 

Dobák Zita
dietetikus


Dr. Lelovics Zsuzsanna PHD
Táplálkozáskutató, élelmiszermérnök

 

(ni)


2011-03-17 11:00:00

További cikkek:

JELES NAPOK
Máj.
23.

Ma Dezső napja van.

Az emberek táplálkozásában mindig nagy szerepe volt az édes íznek. Kezdetben növényekből nyertek édesítőanyagokat,…
Az erős hajtásban nemcsak szénhidrátokra van szükségünk, hanem minden tápanyagra. A Nestlé svájci kutatóközpontjának…
Nem minden adalékanyag szintetikus, sőt, valójában számos adalékanyagot természetes alapanyagokból állítanak…

 

 

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat