A SecuringPharma beszámolója szerint a gyógyszeripar ellenállása vezetett a 2009-ben elfogadott jogszabály visszavonásához, amely kötelezte a gyógyszergyártókat egy, a hatóság által meghatározott biztonsági címkézés alkalmazására. A brazil gyógyszerpiaci felügyeleti szerv, az ANVISA elképzelései szerint az intézkedésre a gyógyszerhamisítás, gyógyszerlopás és csempészés visszaszorítása érdekében lett volna szükség, és az eredeti tervek szerint három év alatt vezették volna be teljes körűen. A központi állami nyomda által gyártott biztonsági címkéket minden egyes forgalomba került gyógyszer csomagolásán el kellett volna helyezni. A címkékre kétdimenziós vonalkód, egyedi szériaszám, gyártási szám, lejárati idő és egyéb adatok kerültek volna.

Az utólag történő címkézés a gond

A kötelezettség hatályossá válását követően az ANVISA bejelentette, hogy az érintett állami és kereskedelmi képviselők részvételével összeül egy munkacsoport, amely megvizsgálja van-e más technológiai alternatívája a biztonsági rendszernek. A felülvizsgálatra részben iparági lobbi eredményeként került sor, ugyanis a helyi gyógyszergyártók a rendszer több pontjának megvalósíthatóságát megkérdőjelezték, továbbá egyértelművé vált, hogy a gyártók a szükséges adatokat inkább közvetlenül a csomagolásra nyomtatnák, minthogy az utólag készült címkézés megoldását választanák. Emellett több cég is jelezte, a biztonsági rendszer alkalmazása könnyen a gyógyszerek árának emelkedéséhez vezetne.
A munkacsoport tavaly ősszel terjesztette elő értékelését. Az ANVISA közleménye szerint ennek eredménye az, hogy az intézkedést visszavonják, de az ugyanakkor bevezetett elektronikus nyomonkövetési rendszer érvényben marad.

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
(BSD)