Mikor van szükség gyomorműtétre?

A gyomorműtét (gastrectomia) a gyomor részleges vagy teljes – műtéti úton – történő eltávolítását jelenti. A gyomron műtéti beavatkozásra leggyakrabban fekély, vagy daganat eltávolítása miatt kerülhet sor, de szükség lehet rá az újszülöttek gyomorkapu szűkülete (stenosis pylori), vagy idegentestek lenyelése miatt is. Gyomorkapu-szűkület esetén az izomgyűrű (pylorus) túltengéséről van szó, melynek műtéti megoldása az izomgyűrű átvágásából áll.

Lenyelt idegen testek miatt
A lenyelt idegentestek gyermekeknél és elmebetegeknél szoktak előfordulni, de nem ritkák az öngyilkolási szándékból lenyelt hegyes, éles tárgyak sem. Nagy részük néhány napos megfigyelés alatt a gyomorból kiürül, azonban ha elakad, vagy átfúródással fenyeget, műtéti beavatkozásra van szükség. A műtét a gyomor megnyitásából, az idegentest(ek) eltávolítása után a gyomor összevarrásából áll.


Fekélybetegség, daganatos betegség esetén
Fekélybetegség esetén a műtét célja – a fekély eltávolításán túl – a gyomorsav-termelődés csökkentése. A gyomorreszekciónak nevezett műtét után csak a gyomor felső 2/3 része marad meg. Műtét válik szükségessé a gyomor daganatos betegségeinél is. Ha a daganat a gyomor nagy részét beszőtte, az egész gyomor eltávolítása válik szükségessé.

Fogyás céljából
Ma már ismert, hogy a fogyás céljából végzett gyomorműtéten (bariatrikus műtét, fogyasztás céljából a gyomor szűkítése valamilyen módszerrel) átesett betegekben nagymértékben csökken a szívinfarktus és az egyéb szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázata.

A diéta gyomorműtét után

Műtét után az operált gyomor tartályfunkciója még nem megfelelő, a szokásos orális táplálás-táplálkozás megváltoztatása szükséges: a táplálkozásnál figyelembe kell venni a megváltozott anatómiai viszonyokat. Ha a beteg műtét után korán és egyszerre nagy mennyiségű táplálékot fogyaszt, a kis gyomorcsonkból eredő aránytalanság kifejezett panaszokat okoz. A diétában fontos a fokozatosság. A gyakori, kis étkezések javasoltak, az ételek jól emészthető formában elkészítve, majd az étkezések során a táplálék egyszeri mennyiségét fokozatosan növelni lehet. Fontos a tökéletes rágás, a lassú, nyugodt étkezés. A túl forró és túl hideg ételek, italok fogyasztását tanácsos kerülni.

A gyomorműtét utáni diéta célja és feladata:

• a műtéti terület és a szervezet tehermentesítése,
• a tápcsatorna kímélete,
• műtét utáni legyengült szervezet fokozatos roborálása az aktuális állapot figyelembevételével,
• a megnövekedett tápanyagszükséglet kielégítése,
• a tápanyagszükséglet fedezése, és hogy
• az ételek ne ingereljék a beteg, műtött területet.

A gyomorműtét utáni diéta jellemzői:

• durvarost- és fűszerszegény,
• fehérjegazdag,
• általában energiagazdag (főleg a felépülés időszakában), melyet összetett szénhidrátból (pl. burgonya, rizs, tésztafélék, pékáruk), könnyen emészthető zsiradékokból (pl. margarin, vaj, olaj, tejszín, tejföl) kell – táplálékok segítségével – fedezni,
• B- és C-vitaminban, folsavban gazdag,
• az ásványi anyagok közül kalciumban, magnéziumban, káliumban és vasban gazdag,
• totalis gastrectomia (teljes gyomoreltávolítás) esetén a B12-vitamin felszívódása egész életen át elégtelen, ezért azt pótolni kell,
• gyakori, ötszöri–kilencszeri, rendszeres, kis mennyiségű étkezések,
• az étkezés módjára a jól megrágott, lassan elfogyasztott étel legyen a jellemző,
• az egyéni tűrőképesség figyelembevételével, a lehető legváltozatosabb élelmi-nyersanyag és élelmiszer felhasználásával, valamint konyhatechnológiával kell a megnövekedett szükségleteket fedezni,
• a műtétet követően a beteg egyéni tűrőképességének, valamint a gyógyulási folyamat figyelembevételével fokozatosan változik a táplálék konzisztenciája: folyékony, folyékony-pépes, pépes, majd szilárd-darabos ételek jellemzik a diétát,
• figyelni kell az elfogyasztandó étel hőfokára is: a túl forró, illetve túl hideg-jeges ételek fogyasztása irritálhatja a műtéti területet, ez pedig lassítja a sebgyógyulást,
• az esetek nagy hányadában az energia- és fehérjeszükséglet oly mértékben megnövekedett, hogy annak mennyiségét az orális táplálkozás nem elégíti ki, közvetlenül a műtét után és a felépülés, lábadozás időszakában por-, illetve folyadékalapú kiegészítő tápszerek fogyasztása javasolt.

A diéta összességében energia- és fehérjedús, vitaminokban (főleg B1-, B2-vitamin) és vasban gazdag, mivel gyomorcsonkolás után az elégtelen táplálkozás, indokolatlanul szigorú diétás megszorítások következtében fehérjehiány, vérszegénység, vitaminhiány, fáradtságérzés léphet fel.

A gyomorműtét utáni diéta szakaszai

I.szakasz

A műtét utáni közvetlen időszak (állapot), ekkor nem szabad enni.
II. szakasz Az étrend energia- és fehérjegazdag, durvarost-mentes, fűszerszegény, folyékony, folyékony-pépes. Ebben a szakaszban tejbedara, híg tejes vagy vizes burgonyapüré, sodók, gyümölcs- és zöldségpürék fogyaszthatók. Kortyonként fogyasztható hideg tej, ha ezt a beteg nem bírja, a tej hígított formáit lehet kipróbálni (pl. tejes tea, tejeskávé), ez dúsítható tejszínnel, tejporral, por- és folyadékalapú tápszerrel.
III. szakasz

A III. szakasz a felépülés-gyógyulás és a hegképződés időszaka, ilyenkor az étrend energia- és fehérjegazdag, fűszerezése kíméletes, durvarost-mentes, pépes. Erre az időszakra zöldségleves, burgonyapüré, tejberizs, tejbedara, édes és sós ízű sodók, lágy tojás, keksz, piskóta beáztatva, kétszersült, pirított zsemle, gyümölcs- és főzelékpürék, darált főtt hús, pudingok, felfújtak (húskészítményekből, tejtermékekből, zöldségekből), darált párizsi, reszelt sajt, sajtkrém, vajkrém, margarin stb. fogyasztása a jellemző.

IV. szakasz

A beteg panaszai megszűnnek, jól érzi magát, gyógyul, táplálkozására továbbra is az energia- és fehérjegazdag, kímélő fűszerezésű, durvarost-mentes, könnyen emészthető, kímélő étrend a jellemző. Teljes gyomoreltávolítás esetén a gyomrot helyettesítő bélszakasz kissé kitágul, tárolókapacitása megnövekedik, ezért darabos étel fogyasztására is lehetőség van (lásd táblázat).

A diétás megszorítások elsősorban tapasztalatokra épülnek, a tejre gyakran (relatív laktázhiány), a cukrosfolyékony ételekre pedig mindig (dumping-syndromára való hajlam) előfordul érzékenység. Ha a táblázatban felsorolt élelmi anyagok valamelyikére érzékeny, úgy azt mellőzni indokolt az étrendből.

A műtét után három héttel – állapottól függően – lassan, fokozottan-fokozatosan át lehet térni a korábban megszokott ételek (vegyes étrend) fogyasztására, így például többek között a zöldfőzelékeket áttörés nélkül lehet elkészíteni. Ilyenkor is vigyázni kell, hogy se túl zsíros, se erősen fűszeres ételt ne fogyasszon a beteg. Alkoholt a későbbiekben sem ajánlatos inni.

Gyomorcsonkolás után az addig emelkedett savtermelés a normál érték alatt van, ezért – műtét után – a tapasztalat szerint előnyösebb a sós jellegű, enyhén savanykás és enyhén fűszerezett táplálék.

A gyomorműtét utáni diétában ajánlott és kerülendő ételek

Ajánlott nyersanyagok, élelmiszerek, ételek, konyhatechnológiák	Kerülendő nyersanyagok, élelmiszerek, ételek, konyhatechnológiák
Húsok
Baromfi (pulyka, tyúk, galamb) bőr nélkül, borjú-, marha-, nyúlhús, sovány sertéshús főzve, párolva. Sovány halfajták (pl. tőkehal, pisztráng, compó, csuka, 1 kg alatti ponty), sovány felvágottak, húsipari készítmények (gépsonka, baromfivirsli, Alföldi felvágott, Zala felvágott, baromfi-, pulykafelvágott stb.). Darált formában vagdaltként, húsgombócként, pudingnak és felfújtnak elkészítve. Egybensütve, párolva, alufóliában, grillsütőben, római tálban, cserépedényben, teflonban, alufix edényben, kuktában elkészítve. Készíthetők natúrszeletnek, zöldségekkel párolva, vagdaltszeletnek, felfújtnak, töltve, göngyölve, rakva.	Zsíros húsok, hízott baromfihúsok (pl. liba, kacsa), zsíros sertéshús, füstölt szalonna, sonka, zsíros füstölt vagy erősen fűszerezett kolbászáruk, zsíros halfajták (szardínia, szardella stb.). Erősen sült, pirított, rántott, füstölt vagy panírozott, bő zsírban sült húsételek. Pörkölt. Fűszeres húskonzervek, csípős, füstölt kolbász, császárhús, tepertő. Velő és más belsőségek zsírosan-fűszeresen elkészítve.
Tojás
1 vagy 2 tojás lágyra vagy keményre főzve, habnak, tölteléknek elkészítve. Tükörtojás. Kis mennyiségben: majonéz, majonézes tojás, tojássaláta, sonkás tojás, kaszinótojás. Teflonban elkészítve	Nagyon fűszeresen, nagyobb zsírmennyiséggel elkészített tojásétel. Hagymás rántotta. Tojáspörkölt.
Tejtermékek
Sovány tej, joghurt, kefir, író, aludttej. Zsírszegény krémsajtok, natúr vagy enyhén ízesített túró, sovány sajtok (pl. Óvári, Tenkes, köményes) reszelt formában. Sovány (12%-os zsírtartalmú) tejföl, sovány tejpor felfújtként, pudingként, házilag elkészített krémként. Csökkentett zsírtartalmú margarinok (pl. Flora, Delma, Delma light).	Nagy zsírtartalmú tej és tejtermékek. Túlérett, füstölt, penészes sajtok, csípős és natúr juhtúró, hagymás, fűszeres körözött. 12%-nál nagyobb zsírtartalmú tejföl. Túlédesített tejtermékek pl. cukrozott tejsűrítmény, zsíros tejpor.
Zsiradékok
Kis mennyiségben növényi étolajok (napraforgó-, búza-, kukoricacsíra-, olívaolaj). Csökkentett zsírtartalmú tejszín és belőle készített tejszínhab. Natúr és ízesített vajkrémek.	Vaj. Pecsenyezsír, liba- és kacsazsír, szalonna, töpörtyű. Erősen hevített zsírok, többször felhasznált étolajok.
Kenyér és pékáruk
Fehér, félbarna és barna kenyér (a beteg állapotától függően) másnapos vagy pirítva. Kifli, zsemle, kalács, sós és édes kekszek, kétszersültek. Mérsékelt mennyiségben finomabb rostozatú zabpehely és zabkorpa (beáztatva, megfőzve).	Durva, nehéz, nedves, korpás kenyér, durvarost-tartalmú gabonyapehely (pl. búza-, rozs-, árpapehely, valamint ezekből készült müzlikeverék). Friss kenyér és pékáru, túlpirított, megégett készítmények
Gyümölcsök
Egyéni érzékenység szerint alma, őszibarack (meghámozva), mandarin, banán, dinnyefélék, cseresznye, fiatal, nem túl rostos sárgabarack. Kis mennyiségben aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, szeder, édes ribizke stb.) turmixolva kompótnak, salátának elkészítve vagy nyersen fogyasztva.	Éretlen, nyers, túl rostos vagy túlságosan savanyú gyümölcsök (pl. narancs, meggy, grépfrút). Kandírozott gyümölcsök, túl édes gyümölcskészítmények (pl. lekvár, kompót).

Dumping-syndroma

A gyomorműtétek szövődményeként dumping-syndroma (éhségérzet, hirtelen teltségérzet, hányinger, hányás, hasmenés, zavartság, szapora szívműködés) léphet fel a gyomor tároló funkciójának teljes vagy részleges kiesése miatt. Dumping-syndromának nevezzük azt a tünetcsoportot, ami a csonkoló gyomorműtétek után általában a nagy szénhidráttartalmú étkezéseket követően a gyors gyomorürüléssel összefüggésben alakul ki. A szindróma bármely csonkoló gyomorműtét után 8–15%-ban lép fel, nőkben gyakrabban, vagotomia után sokkal ritkábban. Két fajtája van: a korai és a késői dumping-syndroma.

A korai dumping-syndroma elsősorban nagy cukortartalmú étel fogyasztása után 10–20 perccel lép fel. A késői dumping-syndroma kialakulásában szintén a cukrok gyors kiürülése a döntő tényező. A vércukorszint gyors emelkedése az inzulinszint párhuzamos emelkedését eredményezi, amely az étkezés után 2–4 órával hypoglykaemiás rosszullétet vált ki.

Az operált gyomorból a táplálék gyorsan zuhan a vékonybélbe, ez izzadással, gyengeséggel, szédüléssel, remegéssel járhat, miközben hasi panaszok általában nincsenek. Ennek oka egyrészt a kialakuló hypoglykaemia, melyet az ételben lévő szénhidrát indukál, másrészt a szervezetbe juttatott tömény szénhidrát felhígítására kezdődő intenzív szekréció [2].

• Ezért a dumping-syndromás betegek nem tűrik jól a tömény szénhidrátokat, a nagyon nagy cukortartalmú készítményeket, mint amilyen például a méz, a dzsem, a cukrozott üdítőitalok, a gyümölcslevek, a befőttek, a burgonya, az édesipari- és cukrászkészítmények.
• A beteg gyakran egyen keveset, az étrend alapját jó minőségű fehérje adja. A kezelés alapját a gyakori, kis mennyiségű étkezések adják, amelyet a szénhidrátbevitel korlátozása egészít ki.
• Az étkezések pépes vagy szilárd ételekkel kezdődjenek (a beteg szükségletének megfelelően). Folyékony készítményt, levest, reggeli és egyéb italokat a szilárd és pépes készítmények után célszerű fogyasztani úgy, hogy összességében folyadékszegény legyen az étrend. Arra azonban ügyelni kell, hogy a beteg ne száradjon ki.
• Az étkezés félig ülő, félig fekvő helyzetben javasolt. Fontos, hogy a beteg az étkezések után feküdjön le.
• A már kialakult hypoglykaemiát cukor adásával kell rendezni. A tápanyagszükséglet pótlásának elmaradása esetén alultápláltság jöhet létre. Ez a testtömegcsökkenés mellett egyes szervek működésében is károsodásokhoz vezethet: a bélbolyhok elsorvadhatnak, a csökkent bélperisztaltika miatt emésztési és felszívódási zavarok léphetnek fel.

A táplálkozási napló szerepe

Táplálkozási naplót javasolt vezetni, így könnyebben „tetten érhetők” azok az élelmiszerek, amelyek panaszt okoznak.
A táplálkozási naplóban fel kell tüntetni:

• az egyes étkezések időpontját,
• az elfogyasztott élelmiszereket, azok mennyiségét, készítési módját (minél egzaktabb adatokkal), és
• a jelentkező panaszok jellegét, időpontját.

Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD
táplálkozáskutató - élelmiszermérnök

(ni)