Becslések szerint egyes országokban 30-50 százalék is lehet a hamisítványok piaci aránya.
Az Afrikai Unió vezető egészségügyi szakemberei, az amerikai kormány és a gyógyszeripar képviselőinek részvételével vitatták meg a gyógyszerhamisítás helyzetét az afrikai kontinensen. A rendezvényen elhangzott, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az 1980-as évektől gyűjt adatokat a gyógyszerhamisításról, amelyek azt mutatják, az elmúlt harminc év alatt egyre kifinomultabb hamisítványok készültek, amelyek piaci aránya is egyre magasabb lett. Az aktuális becslések szerint a világszerte forgalomba került gyógyszerek 10, egyes afrikai országokban akár 30-40 százaléka is hamisítvány lehet.

A hamisítványok veszélyesek!

Az All Africa portál beszámolója szerint a rendezvényen nagy hangsúlyt kapott a hamisítványok fogyasztásának kockázata, kiemelve, hogy a hamis készítmények nem pusztán megtévesztik a fogyasztókat, de az életüket is követelhetik. A WHO szerint a világon évente bekövetkezett maláriás megbetegedésekhez köthető halálesetek ötöde a hamis gyógyszerekkel történő kezelés számlájára írható.

A konferencia moderátora Bright Simons, az mPedigree alapítója az afrikai egészségügy legszisztematikusabb fenyegetésének nevezte a hamis gyógyszerek terjesztését. Elhangzott, éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a hatósági, mind a fogyasztói oldalról következetesen fellépjenek a hamisítás ellen.

Mobiltelefonos eredetiségigazoló rendszer

Az mPedigree fejlesztése az a mobiltelefonos eredetiségigazoló rendszer, amelynek segítségével a fogyasztók a gyógyszeres dobozokon szereplő kódokat szöveges üzenetben elküldve egy információs telefonszámra, maguk is meggyőződhetnek a vásárolt készítmény valódiságáról. Az SMS-alapú ellenőrzést több afrikai országban is tesztelik, köztük Nigériában, amely állam a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben már így is példaértékű eredményeket ért el. A teljes körű kormányzati támogatásnak köszönhetően 2004 és 2006 között 48-ról 16 százalékra csökkentették a hamis gyógyszerek piaci arányát.

A rendezvény konklúziója szerint egyetlen hamisítás elleni stratégia sem lehet eredményes, ha azt nem kíséri társadalmi összefogás és támogatás a kormányzat, az ipar és az állampolgárok részéről.

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
(BSD)