A jódhiány nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is problémát jelent. Körülbelül minden hatodik ember jódhiányos, és ennek a következményei különösen a gyermekeknél lehetnek súlyosak. Megfigyelték, hogy a jódhiányos gyermekek intelligencia kvóciense (IQ) átlagosan mintegy 20 %-kal alacsonyabb a jóddal megfelelően ellátott kortársaikéhoz képest.
A kismamák fele jódhiánnyal küzd
Elgondolkodtató adat, hogy a kismamák több mint fele jódhiánnyal küzd. Magyarország területén kisebb-nagyobb mértékben, de jódhiányos a talaj és az ivóvíz is. Számos, interneten is hozzáférhető „jód-térkép” mutatja azt, hogy mely területeken a legfenyegetőbb a jódhiány. Nem könnyű táplálékkal sem megfelelő mennyiségű jódhoz jutni, ugyanis a jódszegény talajon jódszegény növények fejlődnek. A megfelelő mértékű jódbevitelt jódozott sóval próbálják elérni.
Emellett a tengeri halak fogyasztása lehet még jelentősebb jódforrás, azonban a terhesség alatti túlzott tengeri hal fogyasztást sem ajánlják egyes szakemberek, mivel a tengeri élőlények egyes esetekben káros mennyiségben tartalmazhatnak felhalmozott nehézfémeket (pl. higanyt).
Mennyi jódra van szüksége a kismamának?
A terhességet megelőző hónapokban és a terhesség alatt fokozottan kell ügyelni a megfelelő jódbevitelre. A felnőttek számára szükséges napi jódbevitelt 150 mikrogrammban (µg) állapították meg. Ez az adat a nem várandós felnőttekre érvényes. A szakemberek kismamák esetén napi kb. 250-300 µg jódbevitelt tartanak szükségesnek, ami pusztán jódozott sóval nem fedezhető. Napi mintegy 150-200 µg jódot étrendkiegészítő vagy multivitamin- és nyomelem-készítmény formájában kell a szervezetbe juttatni. A speciálisan kismamák számára készült multivitamin- és nyomelem-készítmények általában jódot is tartalmaznak, vannak azonban jódmentes szerek is. A készítmények szervetlen sók, kálium-jodid vagy kálium-jodát formájában tartalmazzák a jódot. A vásárlás és rendszeres szedés megkezdése előtt a készítmények jódtartalmáról az orvosánál vagy gyógyszerészénél tájékozódhat a kismama vagy gyermekvállalást tervező nő.
Gyermekvállalás tervezése esetén a teherbeesés tervezett időpontja előtt kb. 2 hónappal már ajánlott a fokozott jódbevitelre figyelmet fordítani.
Miért fontos a jód?
A jód elsősorban a pajzsmirigy működéséhez szükséges, mivel a pajzsmirigy által termelt hormonok jódtartalmúak. A terhesség első három hónapjában az embrió még az anya keringéséből kapja a jódot tartalmazó pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. A fejlődő embrió jódigénye az anya szervezetében is alapvető változásokat idéz elő. A méhlepény által termelt, a terhesség megtartásában alapvető fontosságú, (és a terhességi tesztek által is detektált) humán koriogonadotropin (HCG) serkentőleg hat a pajzsmirigyre is. Az anyai pajzsmirigy által termelt tiroxin
(T4) és trijód-tironin (T3) nevű hormonok mennyisége mintegy másfélszeresére nő. A kismama pajzsmirigye meg is nagyobbodik, kb. 10-20 %-kal lesz nagyobb a térfogata.
A terhesség első trimeszterében élettani pajzsmirigy túlműködés figyelhető meg - az anya vérében mért hormonszintek alapján. Ezzel szemben később, a terhesség utolsó trimeszterében lassult anyai pajzsmirigy-működésre vonatkozó értékek mérhetők. Ezek magyarázzák azt, hogy a terhesség alatt a laborleletek értelmezése különös odafigyelést igényel, ugyanis sok esetben aggodalomra ad okot, hogy a nem terhesek számára meghatározott normál vagy más néven referencia tartományból kilógnak a kismamánál mért értékek. Fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos mértékű eltérés egészséges pajzsmirigy-működésű kismamánál is előfordulhat.
Milyen paramétereket határoznak meg a vérvizsgálat során?
A vérben keringő, fehérjéhez nem kötött, azaz szabad formában található pajzsmirigy-hormonok szintjeinek (szabad-T4 és szabad-T3; sok leleten FT4, illetve FT3 néven szerepel, ahol az F a „free”, azaz szabad jelentésű angol szó rövidítése), illetve az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigyműködést irányító TSH, azaz tireoidea stimuláló hormonnak a szintjeit mérik meg. Általánosságban elmondható, hogy magas FT3, illetve FT4 szintek – negatív visszacsatolásos szabályozás eredményeként - alacsony TSH szinttel járnak együtt, és fordítva.
Amennyiben kóros, pajzsmirigy-működéssel összefüggésbe hozható eltérés (pl. a várt testsúlynövekedés jelentős mértékű elmaradása, pulzusszám-változás, remegés stb.) tapasztalható a kismamánál, endokrinológus szakorvos felkeresése javasolt. Mivel a pajzsmirigy betegségeinek egy része öröklődhet, azoknál a nőknél, ahol a családban pajzsmirigybetegség fordul(t) elő, lehetőleg még a teherbeesés előtt célszerű a szakorvos felkeresése.
A terhességet megelőzően is pajzsmirigyhormon-pótló (levotiroxin hatóanyagú terápia) kezelésben részesült kismamáknál folyamatos orvosi ellenőrzés mellett a gyógyszeres terápiát a teherbeesést követően tovább kell folytatni. A terhesség alatt az egyébként szokásos hormon-adag emelése is szükségessé válhat. Minden leendő anyuka megnyugtatása miatt lényeges tudni, hogy az orvosi kontroll melletti pajzsmirigyhormon-pótló terápia nem káros hatású a magzatra.
Dr. Budai Marianna
szakgyógyszerész
2011-05-24 08:00:00