Csak óvatosan az altatókkal!

2011-05-30 11:00:00    

Sok ember nem tudja a mindennapjait, az éjszakáit altatók nélkül elképzelni. A szakemberek azonban mindenkit óva intenek attól, hogy az alvásproblémáikat kizárólag rendszeresen szedett altatókkal orvosolják.

Az alvászavarok kezelése akkor célravezető, ha a kiváltó okot (pl. stressz, szorongás, pajzsmirigy-túlműködés, nyugtalan láb vagy kiégés szindróma, gyógyszermellékhatás, élvezeti szerek fogyasztása) sikerül azonosítani, és azt kezelni, megszüntetni.  A gyógyszertárban kapható szintetikus hatóanyagú készítmények vénykötelesek, azok csakis orvosi utasításra szedhetők.

Altatató: reggel már alig van a szervezetben

Az alvászavarok kezelésére szolgáló hatásukat hamar kifejtik és az éjszaka elmúltával általában már csak igen alacsony koncentrációban mutathatók ki a szervezetben. A midazolám, a nitrazepám, a temazepám, a zopiklon és a zolpidem említhető példaként.

 

Az altatótablettát közvetlenül lefekvés előtt kell egy pohár vízzel bevenni.


Egyes altató hatóanyagok injekciós formában is megtalálhatók, és bizonyos orvosi vizsgálatok vagy sebészeti beavatkozások előkészítésére alkalmazzák azokat.

Hamar hozzá lehet szokni Az altatók szedésével óvatosan kell bánni!

Az altatók alkalmazására tolerancia és dependencia jellemző. A tolerancia azt jelenti, hogy egyre nagyobb dózisokra van szüksége a páciensnek egy bizonyos hatás eléréséhez. A dependencia függőséget jelent, hasonlóképpen, mint az az élvezeti szereknél is jól ismert. Előbbiek miatt altató gyógyszereket minél kisebb dózisban és lehetőleg csak rövid távon ajánlott alkalmazni.

 

Egy-két hétnél tovább történő használatuk nem javasolt, ugyanis mind a fizikális, mind a pszichológiai függőség kialakulásának a kockázata az alkalmazott dózis és a kezelés időtartamával nő.

 

Továbbá, ügyelni kell arra is, hogy egy már kialakult függőség esetén a kezelést nem szabad hirtelen felfüggeszteni, mivel az elvonási tünetekhez vezethet.
A gyógyszer elhagyásának a helyes módja a dózis fokozatos csökkentése, a szedési alkalmak ritkábbá tétele. Ellenkező esetben megvonási tünetek jelentkezhetnek, többek között fejfájás, szorongás, ingerlékenység, érzészavarok alakulhatnak ki, hallucinációk léphetnek fel.


Alkohollal együtt májkárosodást okozhat

Azoknál a betegeknél, akik légzési elégtelenségben szenvednek vagy éjszakai, alvás közbeni légzéskimaradás előfordul(t) náluk, az altatók szedése ellenjavallt. Alkoholistáknál vagy egyéb függőségben szenvedő betegeknél sem javasoltak az altatók. Súlyos máj- és vesekárosodás esetén, illetve idős embereknél nem, vagy csak különös elővigyázatossággal alkalmazhatók az altatószerek, mivel ezekben az esetekben a hatás felerősödésével lehet számolni.

Az altatók mellékhatásai

Az altatóknál a mellékhatások skálája meglehetősen változatos:

  • nappali álmosság és fáradtság
  • fejfájás, szédülés
  • hallucinációk
  • rémálmok
  • hasmenés
  • hányinger

 

Bármilyen mellékhatás jelentkezése esetén a kezelőorvos felkeresése ajánlott. Az altatók szedése során általában csökken az éberségi állapot, megnő a reakcióidő. Gépkocsit vezetni, magasban dolgozni vagy veszélyes munkát végezni egyáltalán nem vagy csak fokozott óvatossággal szabad. Ebben a kérdésben a kezelőorvos dönt. A gyógyszerek és az alkohol általában nem javasoltak együtt, ez kifejezetten vonatkozik az altatókra: szedésük alatt alkoholt fogyasztani szigorúan tilos.

 

Az altatók allergia elleni szerekkel is kölcsönhatásba léphetnek

 

Amennyiben az altató mellett egyéb gyógyszert is szed a beteg, figyelemmel kell lenni az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra:

  • más altatók
  • nyugtatók
  • depresszió elleni szerek
  • pszichés betegségekre szedett gyógyszerek
  • bizonyos típusú fájdalomcsillapítók
  • epilepszia elleni szerek
  • allergia kezelésére szolgáló úgynevezett antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin hatóanyagok)


Ezek a gyógyszerek fokozhatják az altatók hatását, aminek eredményeként életveszélyes állapotok is felléphetnek. Ennek ismeretében figyelmet kell fordítani a gyógyszerszedést megelőző orvosi vagy gyógyszerészi konzultációra.




Jetlag ellen inkább melatonin, mint hagyományos altató

 

Egyéb jellegű alvászavarok kezelésére szolgálnak a melatonint tartalmazó szerek. A melatonin egy, a szervezetben is előforduló anyag, amelyet a tobozmirigy termel az alvás ideje alatt. A melatonin fontos szerepet tölt be az alvás-ébrenlét ritmus szabályozásában.
Melatoninnal olyan alvászavarok kezelhetők, amik a megszokott alvás-ébrenlét ciklus megzavarásával függnek össze. Amennyiben hosszú repülőutakat követően az időeltolódás okozta alvászavar (úgynevezett jetlag) orvoslására van szükség, illetve a több műszakban való munkavégzés által felborított „napirendet” szeretnék a régi mederbe terelni, akkor célszerűbb melatonint használni, mint erős hatású „hagyományos” altatószereket.

 

 

Altató gyógynövények

 

A gyógynövények között is találhatók az éjszakai alvás nyugalmát biztosítók, amik leginkább a napközbeni feszültség és stressz előidézte alvászavarok orvoslásában használhatók sikerrel. A citromfű, a macskagyökér és a komlótoboz a legismertebb a kategóriában. A citromfű teaként is megvásárolható, és lefekvés előtt fogyasztva segíti az elalvást és zavartalanabbá teszi azt. Sok esetben kombinációban – drazsé, kapszula formájában – alkalmazzák az említett gyógynövényeket.

 


Dr Budai Lívia

és

Dr. Budai Marianna

szakgyógyszerészek

 


Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!