Valamennyi kismama és gyakorló anyuka tapasztalhatja, hogy a tudomány kevés területe olyan színes, és sok esetben ellentmondó, mint a csecsemők ápolásának „tudománya”. Mást mond a gyermekorvos és a védőnő, máshogy csinálták szüleink, és teljesen másképp kell kivitelezni a szakkönyvek szerint. Vonatkozik ez a csecsemők altatására, szoptatására, etetésére, bőrápolására és köldökcsonkjának ellátására is.

Jelen összefoglalásban bemutatásra és összehasonlításra kerül számos, Magyarországon, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott köldökcsonk ápolási eljárás és technika. A különféle módszerek sok esetben klinikai vizsgálatokkal bizonyított hatásossága, és az a tény, hogy viszonylag kevés köldökcsonk-fertőzéses eset történik, bizonyítja azt, hogy nem csak egyetlen követendő út létezik.

Ugyanakkor nem ismert a „legjobb köldökcsonk ápolási technika”, mivel átfogó, minden módszerre kiterjedő, nagyszámú újszülött bevonásával végzett klinikai vizsgálat eredménye nem áll rendelkezésre.

A köldökcsonk a magzatot és édesanyját összekötő köldökzsinór születés utáni maradványa. A köldökcsonk a születést követően a napok elteltével egyre inkább kiszárad, összetöpped, a színe sötétes, feketés lesz, majd a 7-14. napok táján magától leesik. Ha leesik egy kis nyílt seb látható a helyén, esetleg kevés véres folyadék szivárgása is észlelhető. A leesésig és azt követően is ügyelni kell arra, nehogy elfertőződjön. A köldökcsonk környékének pirosas elszíneződése, illetve körülötte bűzös váladék felhalmozódása gyanúra adnak okot. Ebben az esetben a gyermekorvos felkeresése szükséges. A fertőzés elkerülése érdekében szárazon kell tartani a köldökcsonkot. Azt sebtapasszal vagy bármiféle más kötszerrel lezárni nem szabad. Pelenkázáskor ügyelni kell arra, hogy a pelenka se fedje be. Számos, egyszer használatos újszülött-pelenka kialakításakor ügyelnek a köldökcsonk szabadon hagyására és a pelenka elülső-felső része ennek megfelelően van kialakítva. Fürdetéskor a köldökcsonkot nem szabad víznek érnie; az újszülöttek fürdetésének kevés, néhány cm mély vízben kell történni, nem kell a babákat a víz alá meríteni!

Szükség van patikaszerekre is a köldökcsonk ápolásához?

Hazánkban leggyakrabban azt javasolják, hogy a fertőzések megelőzése érdekében minden pelenkázás alkalmával, amikor a baba csupaszon van, a köldökcsonk 70 %-os etil-alkohollal való letörlése is történjen meg. Ehhez kevés alkohollal át kell itani egy steril vágott mullpólya-darabot, vagy fültisztító pálcát, és a köldökcsonk szilárd végét kézbe fogva, kicsit megemelve a körülötte, alatta lévő területet le kell tisztítani. Az ott lerakódott váladékot el kell távolítani. Mivel sem a köldökzsinórban, sem a köldökcsonkban nem találhatók idegek, a köldökcsonk mozgatása a baba számára nem fájdalmas, akkor sem, ha az újszülöttek sírással reagálnak a műveletre. Az újszülött számos, integritását sértő beavatkozásra sírással válaszol.

A köldökcsonk ápolása során a csonk körüli területet lehetőleg ne érje alkohol, mert az újszülöttek érzékeny bőre kipirosodással reagálhat rá. Sok kismama jó szándékból, a fokozott fertőtlenítés érdekében töményebb alkohollal szeretné kezelni a sebet. Fontos tudni, hogy a 70 %-os alkohol fertőtlenítő hatása a legkifejezettebb a különféle töménységű alkoholok között; a legtöményebb, 96 %-os alkohol sem fejt ki nála erősebb fertőtlenítő hatást.

Nem mindenhol használnak alkoholt a fertőtlenítésre

Érdekes módon az Amerikai Egyesült Államokban terjedőben van az a nézet, hogy a köldökcsonk ápolása a szárazon tartáson kívül semmiféle extra ellátást nem igényel. Megfigyelték, hogy az alkoholos kezelés egyes esetekben későbbi időre tolhatja a köldökcsonk leesését, ugyanakkor az esetlegesen megtelepedő kórokozó baktériumok számában nem találtak markáns különbséget az alkohollal, illetve az a nélkül ápolt köldökcsonkok esetén.

Hazánkban népszerű a kifejezetten újszülöttek számára készült hexaklorofénes hintőpor (Sparsorium hexachloropheni pro infante FoNo VII. néven) köldökcsonkra történő használata is; sok esetben az alkoholos kezeléssel kombinációban (alkoholos letörlést követő hintőporos beszórás). A hintőpor 0,5 % hexaklorofént tartalmaz talkumban eloszlatva. Leszögezendő, hogy gyógyszerészi szempontból a hintőpor mint gyógyszerforma nem tekinthető korszerűnek. Amellett, hogy eltömíti a bőr pórusait, nem megfelelő alkalmazásnál belégzés is létrejöhet, ami újszülötteknél súlyos következményekkel (irritáció, tüdőfibrózis) járhat. Hintőporok újszülötteknél való alkalmazásánál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a tartóedényt a köldökcsonkhoz közel elhelyezve nyissák ki, és abból csak a köldökcsonk közelében szórják ki a port, hogy az ne kerülhessen az újszülött légútjaiba. Egy, 100 csecsemő bevonásával végzett vizsgálatban megállapították, hogy a hexaklorofénes kezelés – a semmiféle antimikróbás hatóanyagot nem tartalmazó kezeléssel szemben – hatásosan csökkenti a megtelepedő Staphylococcus baktériumok számát.

Van, ahol povidon jódot javasolnak

Egyes kórházakban povidon-jódot vagy klórhexidint tartalmazó készítményt javasolnak a köldökcsonk fertőzésének megelőzésére.
A csecsemőgyógyászatban és bőrgyógyászatban klasszikusnak számító – bőrgombásodások kezelésére is használt - úgynevezett hármas festék (a készítmény latin neve Solutio tricolorata FoNo VI., ami genciána ibolya, brillantzöld és akriflavin festékek oldata) alkalmazása is elterjedt egyes területeken. A szakirodalmi adatok ellentmondóak a hexaklorofénnel való hatásbeli összehasonlítását illetően.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a köldökcsonk kezelési lehetőségek és útmutatások széles tárházában nem könnyű eligazodni a kezdő anyukáknak. Egyet kell azonban szem előtt tartani: legyen bármilyen módon is tisztán és szárazon tartva a köldökcsonk, az eredmény ugyanaz, 1-2 hét alatt - fertőzés kialakulása nélkül - leesik az újszülöttről.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész
(BSD)