Tuti fogyókúra, speedfitness szülés után! – a babám 15. hete

2011-06-09 08:00:00    

Ezen a héten már megfigyeltem, hogy Barni egyre többet van fent napközben is. Mivel a szoptatás nagy szívfájdalmamra ugyan, de abbamaradt, elkezdődhet az edzés.

Evés, de hogyan?

 

Szerencsére az étkezés, azaz a táplálás eddig sem okozott gondot a mi kis majdnem 4 hónaposunknak, sőt továbbra is csak színesednek ezek az alkalmak. Például csodálatos nézni a késő esti utolsó etetését, ugyanis olyankor nála szebbet és angyalibbat nehezen tudnék elképzelni. Mivel Barni az este 8 órás fürdetés után általában rövid játék után, legkésőbb 21 óra körül álomba szenderül, így az este 22 órás etetésre már nem szoktam felébreszteni. Ilyenkor félálomban – majdnem én is – odateszem magam mellé a nagy ágyra, kipárnázom enyhén ülő pózba és szépen megetetem a cumisüvegből. Ő ilyenkor eszik a legfegyelmezettebben, szemei lecsukva, karjai pedig a teste mellett elengedve pihennek. Ekkor nem kalimpál, nem hasítja fel a bőrt az arcomon, nem izeg-mozog, hogy jobban lássa a tévét és nem ilyenkor akar valami nagyon fontosat mondani. Csendben, ütemesen megeszi, amit a cumisüvegben kínálok neki. Viszont ez az az étkezés, ami után a legnehezebb a büfiztetés, ugyanis van olyan, hogy néha eltart akár 10 percig is mire valami kis hang elhagyja a száját. Néhanapján ilyenkor igénybe veszem apuci vastag karjait, aki nem tudom, hogy csinálja, de képes pár pillanat alatt büfit produkáltatni Barni apró testéből. A büfi után pedig óvatosan beteszem az ágyába, mire a kisfiam azonnal tovább alszik.

 

 

Evés közben fogja…

 

Napközben sokkal nagyobb tortúra egy evés. Sokszor van olyan, hogy éppen nincs kedve enni Barninak, de én mint hős anyuka, aki mindent megtesz a gyermeke megfelelő súlygyarapodásáért, a végletekig próbálom beletömni a cumisüveg tartalmát. Igazán idegtépő, amikor már századszor mondom el: „Egyél Manó, egyél kisfiam”, akit jobban érdekel bármi más, mint az evés. Hihetetlenül aranyos, ahogy evés közben megfogja mindkét kezével a cumisüveget és erősen szorítja, nehogy valaki kivegye a kezéből. Persze ha ilyenkor elmerészelem venni a kezem – hátha a gyerek képes végre egyedül is megtartani – azonnal elengedi ő is. Azaz csak akkor jó a tápika, ha anya is fogja és tartja, sokszor több,  mint fél óráig. Olyan is van, hogy Barni inkább a kezeimbe kapaszkodik evés közben és nem ereszti őket, hátha az szabályozza a mennyiséget?

 

 

Mit csináljunk egy majdnem négy hónapossal napközben?

 

Egyre nagyobb bajban vagyok. Eddig volt egy kisfiam, aki napközben hol szunyókált, hol játszott egyedül, hol evett, hol pedig a rokonokkal volt elfoglalva. Most viszont van egy olyan kisfiam, aki naponta már egyre több órát van fent, egyre több dolog érdekli, és ha unatkozik, akkor bizony izzadásig képes hisztizni. Szóval próbálom valamennyire elfoglalni, hogy ne unja halálra magát. Együtt megyünk például vásárolni, vagy sokat sétálunk, vagy az esti könyvnézegetést, olvasást naponta többször előszedjük, mint alternatívát, vagy odateszem magam mellé, amíg írok, főzök, teregetek, ruhákat hajtogatok, tévét nézek, ebédelek, reggelizek, tusolok, hajat mosok. Ezek a tevékenységek ideig-óráig le is kötik a figyelmét, főleg ha közben beszélek is hozzá. És mivel én egy eléggé beszédes emberke vagyok – ezt már az óvodában és az iskolában is számtalanszor a fejemhez vágták –  tudok mit mondani kisfiamnak akár a nap 12 órájában.

 

 

Mégis szereti a játékokat

 

Sokáig azt hittem, hogy a gyerekemet nem fogják érdekelni a játékok. De szerencsére rádöbbentett hamarosan, hogy ez csak az első hetekben volt rá jellemző. Ma már igenis szereti őket, sőt vannak kedvencei is. Van egy Micimackó figura aki a kezdetektől jó barát az ágy szélén, illetve most nemrégiben becsatlakozott a „bandához” egy zsiráf rongyi és egy bohóc rongyi is. A bohóc most Isten, hiszen nemcsak színes, de csörög és tele van kiálló, lógó csomókkal, amiket a szájba lehet tenni. Igaz, rágókának nem túl praktikus, de mostanában minden jó, ami befér a szájba és nem tesz kárt benne. De ezen felül minden érdekes, ami nagy, ami különleges, ami belóg, ami forog, ami kalimpál és zenél. Apropó zene…



Ez a fiú, tiszta anyja

 

Én igazi zenebolond vagyok. Imádok énekelni, táncolni, de csak úgy simán zenét hallgatni is. A gyermek pedig ebben nőtt fel, sőt már a hasamban is ezzel kellett szembesülnie. De szerencsére, ha jó passzban van, ő is imádja a zenét, és szintén mindenevő, akárcsak én. Na jó, talán egy kicsit jobban szereti a klasszikus melódiákat mint én, de könyörgöm, ő még kisbaba. Mindenesetre, ha énekelek neki, legtöbbször ő is becsatlakozik és zabálnivalóan gügyög, mintha ő is énekelne. Ha pedig táncolunk, fülig ér a szája és majd kiugrik a kezemből, annyira ropja. Ha nagyobb lesz, majd megyünk baba zenékre és gyerekkoncertekre is.

 

 

A fogyókúrám első állomása: Speedfitness!

 

Mielőtt igazán nekiveselkedek a diétázásnak, elmentem egy barátnőm invitálására Vácra egy speedfitness órára. Hát mondanom sem kell, isteni volt. Imádom, hogy nem tart tovább 16 percnél, hogy úgy izzadok és kifáradok tőle, mintha másfél órát edzettem volna valami büdös konditeremben. Az izmaim az óra utána pedig feszülnek, a feles kilók pedig remélem, majd csak leolvadnak rólam. Másnap pedig olyan izomlázam volt, mintha másfél órás aerobic órán lettem volna. Imádom, hogy minden porcikámat megmozgatja, így egyetlen izmom sem tunyul el, nagyon tetszik, hogy nem kell órákig utazgatni, logisztikázni, hanem a férjem elvisz, és amíg én bent izzadok, ő kint sétál, telefonál, szivarozik kb. 20 percet. Már régóta kerestem egy olyan sportot magamnak, amire nem kell mindennap akár órákat rászánni. A speedfitnessnél pedig nem kell senkihez sem igazodnom, csak a személyi trénerrel megbeszélni egy időpontot.


Folytatás következik…

 

Bedő Zsuzsanna

(ni)

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!