Az elmúlt évben az országos tiszti főorvos négy alkalommal rendelt el országos hőségriasztást. A globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében azonban a hőhullámok számának növekedésével kell számolni. Ezek az időszakok különösen megviselik a szervezetet. A fővárosban például 2001. és 2005. között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi 5 évben viszont ez a szám 3-5 közé emelkedett.

Akár 25 százalékkal is emelkedhet a halálozások száma a nagy melegben

A halálozási adatokból arra lehet következtetni, hogy ezek követik a napi középhőmérséklet változását. 2010-ben Budapesten 25,5 százalékkal, míg országosan 22,2 százalékkal több halálesetet regisztráltak a hőségriasztások idején. A legmagasabb arányú, 74%-os többlethalálozás június 10-én következett be Budapesten, amelyben a megelőző hét csapadékos, hideg időjárása után bekövetkező hirtelen nagy hőmérséklet változás játszott igen nagy szerepet.

A napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése:

-    10%-al növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát
-    12%-al a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát
-    15%-al a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.

Mi a teendő forró napokon? Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is. Érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni. A déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben. Fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek. NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt. A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni. Hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet. Használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet. A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát. Sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézet
(BSD)