A biogazdálkodás a világ talán egyetlen jogszabállyal körülírt és védett élelmiszertermelési rendszere, ezért elkülönül az önkényesen értelmezett, más „divatos” elnevezésektől, mint amilyenek a „reform”, „natúr”, „alternatív”, „integrált” stb. jelzővel ellátottak − mutatott rá a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Dr. Roszík Péter szerint nem véletlen, hogy a fogyasztók a biotermék vásárlása melletti döntésüket a következő érvekkel magyarázzák leggyakrabban: „biztonságos”, „környezetbarát”, „GMO mentesség”, „adalékoktól mentes”, „jó ízű”, „jobb a beltartalma”.

Biogazdálkodás: környezetvédelmi előnyök, egészségesebb termények

Az ökológiai gazdálkodás környezetvédelmi előnyeiben szinte mindenki egyetért, az EU biorendeletei hosszan sorolják ezeket. Minden mindennel összefügg az élelmiszertermelés területén. Jellemzően ugyanazok a vegyszerek, amelyek rombolják a környezetet, az élelmiszerekben szermaradékokat hagynak. Nem ritkán valódi vegyszerkoktélok vannak a napi betevőnkben, esetenként nyolc-tízféle szermaradékot mutatnak ki egy-egy élelmiszerben, főként zöldségekben és gyümölcsökben. A versenyképesség érdekében folyamatosan emelik a hozamszinteket, rendszerint három makroelem (nitrogén, foszfor és kálium) tartalmú műtrágyák kiszórásával, amely következtében a termékek elszegényednek a hasznos alkotókban.

Minőségi éhezés ellen biotermékek

Ennek következménye a „minőségi éhezés”, vagy a „kövér, de éhezik” szindróma. Az iparszerű termelés ezekre a kihívásokra képtelen választ adni, erre csak a biogazdálkodás alkalmas. A kötelező betegségmegelőző növényvédelem a biogazdálkodásban nem a vegyszerek alkalmazására épül, azok csak kivételesen használhatók, és csak néhány olyan hatóanyag vethető be, amelyeket az emberiség évszázadok óta biztonsággal használ és amelyek nem szívódnak fel. Mindezek következtében a bioélelmiszerek gyakorlatilag szermaradványoktól mentesek, amelyet számos független kutatási eredmény is igazol. A kisebb hozamok, a kötelező vetésváltás, a szerves anyagra épülő tápanyag-gazdálkodás miatt a biotermékek beltartalma is kedvezőbb, mint az iparszerű gazdálkodásból származóké. Ugyanez a megelőző, körültekintő szemlélet érvényesül a bioállattartásban és élelmiszer-feldolgozásban is.

Országos Bionapok

A Magyar Biokultúra Szövetség minden évben három-négy nagy rendezvénnyel segíti, hogy a hazai fogyasztók megismerkedhessenek a biotermékekkel, azok előállítóival és a biotermékek fogyasztása, a tudatosabb táplálkozás előnyeivel – számolt be tevékenységükről Demeter-Németh Anita, a szövetség ügyvezetője.

Az Országos Bionapok rendezvénysorozat révén az érdeklődőknek három hétvégén is lehetőségük lesz megismerkedni egy-egy biogazdaság, vagy biofeldolgozó üzem, esetleg pincészet mindennapjaival.

2011. június 26., vasárnap
Észak-Magyarország: Gömörszőlős, Ökológiai Intézet (kertészet és bemutató gazdálkodás)
Nyugat-Dunántúl: Hipp Kft., Hanságliget (biotermék-feldolgozás)

2011. július 2., szombat
Közép-Dunántúl: Dobosi Pincészet, Szentantalfa (szőlészet-borászat)

2011. július 10., vasárnap
Dél-Alföld: Anna Borház, Érsekhalma (szőlészet-borászat)
Dél-Dunántúl: Méhész tanya, Mágocs (bio szántóföldi növénytermesztés)
Kelet-Magyarország: Hegedűs János biogazdasága, Hortobágy (bio szántóföldi növénytermesztés és -állattartás)

Magyar Biokultúra Szövetség

(ni)