1,5 kiló baktérium a belekben

Normál esetben, szervezetünkben, bőrünkön, de főleg emésztőrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A gyomorban ezekből viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elő a baktériumok. A vastagbélben kb. 400–500-fajta baktérium él, össztömegük körülbelül 1,5 kg. A vékony- és vastagbélben élő jótékony hatású, bélbarát baktériumokat, amelyek nélkül az egészséges emberi élet lehetetlen volna, probiotikumoknak nevezzük, a hozzáadásukkal készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak. Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosság körében mindössze 12%.

Bélflóra könnyen kiirtható

A probiotikumok használatának fő célja a bélflóra összetételének javítása. A bélflóra fontos szerepet játszik a bélrendszer fejlődésében, rosszindulatú bélrendszeri elváltozások kockázatának csökkentésében, valamint a szervezet immunrendszerének kialakulásában.  A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikum kúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására, viszont felvehetők – probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, esetleg gyümölcslevekkel, bizonyos jégkrémekkel), – probiotikus étrendkiegészítőkkel, valamint probiotikus gyógyszerrel. A probiotikus tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben terjedtek el, legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és italok.

Miért nem jó, ha mindig hámozzuk az almát?   Az emészthetetlen növényi rostok kitűnő tápanyagot biztosítanak a belekben élő jótékony baktériumok számára. Ha rágással minél apróbbra őröljük őket, annál nagyobb felületen jutnak a jótékony baktériumok tápanyagokhoz. Legjobb erre a célra a: hántolatlan gabona héja (búzakorpa, zabkorpa) hüvelyes zöldségek héja (bab, borsó) gyümölcsök, pl.: alma héja, húsa bizonyos gumós növények, mint a csicsóka.

Prebiotikum-probiotikum, mi a különbség?

A probiotikum maga az élő baktérium flóra, a prebiotikum pedig annak a tápláléka, tápanyaga. A prebiotikumokra jellemző, hogy ellenállnak az emésztőrendszeri körülményeknek, mint pl. a gyomor és epesavaknak, vagy különféle emésztőnedveknek, így hellyel-közzel bontatlan szerkezettel kerülnek a vastagbélbe, ahol a probiotikumok számára jelentenek tápanyagforrást.

A probiotikumok és a bőr

Az atopiás dermatitisz (erős viszketéssel, bőrszárazsággal, bőr kivörösödésével járó, allergiás eredetű, nem fertőző bőrbetegség) kezelésében is hasznos lehet a probiotikumok szedése. A probiotikumok nem csupán az emésztőrendszerre, hanem a bőrre és nyálkahártyákra is pozitív hatással vannak, hasznosak lehetnek a bőr egészséges állapotának fenntartása, valamint a bőr és nyálkahártyák immunrendszerének szabályozása tekintetében. A bőr kulcsfontosságú szerepet játszik a kiszáradás, a károsodás vagy a kívülről érkező negatív hatások - például kémiai hatások (szennyeződés, dohányzás), mechanikai, fizikai (UV-sugárzás, a hőmérséklet)-, valamint a fertőzések kivédésben.

A bőr megmutatja a szervezet általános egészségi állapotát és életkorát. Habár a bőr öregedése genetikailag programozott, egészségére és működésére hatással vannak a környezeti tényezők is - ez különösen igaz az olyan külső hatásoknak kitett részek esetében, mint például az arc. Az életmód, az ételek, az éghajlati viszonyok, az UV-sugárzásnak való kitettség mértéke és gyakorisága, a szabadgyökök, a toxinok és az allergének, a vegyi anyagok és a mechanikus károsodások mind olyan külső tényezők, amelyek nagy valószínűséggel megváltoztatják a bőr egészségét. A hormonális és immunológiai állapot és a pszichológiai stressz szintén olyan tényezők, amelyek módosíthatják a bőr minőségét és biológiai funkcióit, így a bőr különféle változásokon mehet át. Ilyen változás többek között az immunrendszer működési zavara, a gyulladás, a napozás okozta bőrkárosodás, a szárazság, a ráncosodás, az elszíneződés és a szövetszaporodás különféle változatai.

A tejtermékek: fontos a csíraszám

A probiotikus élelmiszerek piaca a legnagyobb arányban tejtermékekből áll. Legfontosabb kritériumuk az élő probiotikus csíraszámuk, amelynek legalább 106/g értékűnek kell lennie a késztermékben a fogyaszthatósági idő végéig (Magyar Élelmiszerkönyv). A jelenlegi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, az adagolásnak nincs felső határa. A probiotikumok előnyben részesített hordozói a savanyú tej- és tejszínkészítmények, a túrókészítmények, az érlelt sajtok, a vaj- és sajtkrémek. Az élelmiszerek címkéjén a probiotikumtartalmat feltüntetik, azonban a törzsekre vonatkozó információt már csak kismértékben találjuk meg a termékeken, pedig valódi értéke csak megfelelő csíraszám felett, megfelelően hosszú távú bevitel esetén érvényesül.

Étrend-kiegészítők – itt is fontos lenne a csíraszám

Az utóbbi időben a probiotikus étrend-kiegészítők óriási léptékű elterjedését figyelhettük meg. Az étrendkiegészítőknél a gyártó vagy forgalmazó gondot fordít arra, hogy a rendeletnek megfelelően feltüntesse a csomagoláson a hatóanyagot, a probiotikus törzseket. A tényleges csíraszám tisztázása és feltüntetése szintén fontos információ volna, ez sokszor nem áll rendelkezésünkre, illetve, hogy mennyiben változik a csíraszám a használat alatt (felbontás után). Fontos, ám nem elégszer hangsúlyozott tény azonban, hogy a probiotikumok nagymértékben hozzájárulhatnak a hazai lakosság egészségi állapotának javításához. 

Mint a legtöbb táplálkozási szempont esetében, a probiotikumok fogyasztásánál is a rendszerességen van a hangsúly, ehhez Tóth Tímea, a Nestlé dietetikusa ad tanácsokat:

1. A reggeli, a kisétkezések (tízórai, uzsonna) alkalmával színesítsük ételünket natúr vagy gyümölcsös joghurtokkal!
2. Ha ebéd vagy vacsora esetén bármilyen főzeléket, salátát, rakott-töltött ételt készítünk vagy választunk, fogyasszuk ezeket joghurttal, kefirrel. A joghurtos zöldfűszeres vagy akár magyaros dresszingek, öntetek, mártások, ’dip’-ek nem csak trendiek, hanem könnyűek is.
3. Édesszájúak készíthetnek házi túrókrémet vagy joghurttortát, melyek a nyári forróságban lehűtve még izgalmasabbak. Ha mindezt növényi eredetű rostokkal kombináljuk, a probiotikumok táplálékait, a prebiotikumokat is biztosítjuk.
4. Gazdagítsuk a joghurtot, túrókrémet különféle idénygyümölcsökkel, hántolatlan gabonával.
5. A saláták, főzelékek, rakott-töltött zöldséges ételek eleve tartalmaznak növényi rostot, de ezeket is megszórhatjuk zab, vagy búzakorpával, könnyű nyári vacsoraként teljes kiőrlésű kétszersültet is mártogathatunk fűszeres joghurtos ’dip’-be. Így biztos, hogy az egészséges étel kedvenc ropogtatnivaló és csemege is lesz egyben.

Nestlé

(ni)