Óvatosan kell bánni a bőrgyógyászati készítményekkel

Újszülötteknél és koraszülötteknél a bőrfelület és a testtömeg aránya nagymértékben eltér a felnőttkori arányoktól. Míg egy átlagban 3 kg-os újszülöttnél 1 kg testtömegre kb. 700 cm2 bőrfelület jut, addig egy felnőttnél átlagban csak kb. 250 cm2. A bőrgyógyászati készítményekkel koraszülötteknél és újszülötteknél óvatosan kell bánni, – hiszen a magas bőrfelület/testtömeg arány miatt – egy adott bőrfelület bekenése esetén magas lehet az egy testtömeg-kilogrammra jutó hatóanyag-mennyiség.

A bőrt alkotó három fő réteg: a legkülső hám, a középső irha és a legalsó bőralja réteg már koraszülötteknél is megtalálható, azonban a két külső réteg közötti kapcsolat gyengébb, mint felnőtteknél. A laza kapcsolatra visszavezethetően könnyen jöhet létre felhólyagosodás vagy gyulladásos folyamatok okozta kiütésképződés.

Az újszülöttek bőre vékonyabb, átjárhatóbb, rövid idő alatt sok vizet veszít

Főként a koraszülöttek, de az újszülöttek bőre is jelentősen vékonyabb és átjárhatóbb, mint az érett, felnőtt bőr. Az túlzott átjárhatóság mindkét „irányban” veszélyes lehet. A koraszülöttek bőre rövid időn belül viszonylag nagy mennyiségű víz vesztésére képes, ami magában hordozza a kiszáradás veszélyét. Míg egy 29 hétre született koraszülöttnél óránként 17 gramm az egy négyzetméternyi testfelületre vonatkoztatott vízveszteség, addig egy 40. hétre született újszülött estén ez a vízveszteség mindössze 5-6 gramm.

A külvilágból is bejuthatnak azonban a bőrbe és a mélyebben fekvő szövetekbe, szervekbe is vegyszerek, a gyógyszerek hatóanyagai stb.. A fokozott átjárhatóság vagy áteresztőképesség a bőrön alkalmazott gyógyszeres készítmények esetén óvatosságra int.

Bőrkiütést kezelő gyógyszerek hatása a pelenka alatt még nagyobb

A kenőcsök, krémek, gélek hatóanyagtartalmának sokkal nagyobb százaléka képes felszívódni, mint felnőtteknél. A felszívódott hatóanyag a szisztémás vérkeringésbe jutva – hatóanyagtól függően - különféle mellékhatásokat okozhat.

Ennek különösen a csecsemőkorban alkalmazott glükokortikoidot (azaz gyulladáscsökkentő, allergia tüneteit mérséklő szteroidot) tartalmazó ekcéma, illetve bőrkiütések elleni kenőcsöknél van szerepe. A problémát fokozza az, hogy újszülötteknél gyakran a pelenka alatti bőrterület szorul kezelésre. Amennyiben viszonylag nagy bőrfelületen, pelenka alatt lezárva, mintegy dunsztkötésbe helyezve alkalmazzák a glükokortikoidokat tartalmazó bőrgyógyászati készítményeket, a szisztémás mellékhatások még inkább jelentősek.

Más a bőr pH-értéke a babáknál

Az újszülöttek bőrének víztartalma magas, azonban a szabad zsírsavak alacsonyabb koncentrációban való jelenléte miatt a bőr pH-értéke magasabb, mint az érett bőré. Az újszülöttek bőrének a pH-értéke születéskor semlegeshez közeli. A születést követő első négy napban jelentősen csökken a bőr pH-értéke, majd a kémhatás savassá válása az első három hónap alatt – bár már lassabb ütemben –, de tovább folytatódik.

Bababőr érzékeny a napfényre, a hidegre, a melegre, és a kórokozókra

Az ultraibolya fénytől és a napégéstől a bőrt a benne található, bőrt barnává tevő melanin óvja. Koraszülött- és újszülött korban a melanin termelése minimális, azaz a bőr védtelen az ultraibolya fény káros hatásaival szemben.

A faggyúmirigyek már születéskor nagyszámban megtalálhatók a bőrben, és működnek is. A verejtékmirigyek is sűrűn megtalálhatók a bőrben, azonban kevésbé funkcióképesek, mint a felnőtteknél.

A koraszülöttek bőrét a magzati korból származó magzati szőr, ún. lanugó fedi. A pihe szálacskák helyett az újszülötteknél az ún. vellus haj a jellemző.

A bőr vékonysága, a verejtékmirigyek fejletlen volta és egyéb tényezők miatt a koraszülöttek és újszülöttek bőre a hőmérsékleti egyensúly fenntartásáért nem képes olyan mértékben felelni, mint a felnőttek bőre. Emiatt lényeges a babaszoba hőmérséklete, a megfelelő öltöztetés (egy réteggel több, mint a felnőtteknél) és a fürdéskor a megfelelő hőmérséklet biztosítása.

Ismert, hogy a felnőtteknél egészséges állapotban a természetes bőrflórához tartozó baktériumok népesítik be a bőrt, biztosítva az enyhén savas, kórokozók megtelepedését gátló kémhatást. Ezzel szemben, születéskor a koraszülött és újszülöttek bőrén a mikrobiológiai kolonizáció még nem létezik. Hamarosan felépül azonban a védő flóra, amit a későbbiekben – a bőrápolószerek megfelelő kiválasztásával és helyes használatával is - óvni kell.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész