A társbetegségek – elsősorban magas vérnyomás, zsírháztartási zavarok – a kórképet és annak érrendszeri szövődményeit súlyosbítják. Az érrendszer állapota a szemorvos számára a szemfenék megtekintése során közvetlenül észlelhető. A látott elváltozások a szervezet érállapotának tükreként értékelendők.

Az érszövődmények, oxigenizációs zavarok következtében lépnek fel. Kis kerek vagy ovális értágulatok jönnek létre, majd új hajszálerek képződnek, melyek fala gyakran megreped és az ideghártya területén vagy súlyosabb esetben a szem belsejét kitöltő üvegtesti térben vérzés keletkezik. Az ilyenfajta elváltozások már a látást súlyosan károsítják. A beteg, újonnan képződött erek az ideghártyát is leválaszthatják az alapjáról és ideghártya-leválást hoznak létre.

Kezelési lehetőségek

A szemészeti és egyben érrendszeri szövődmények kialakulása hosszadalmas, s szerencsére nem mindig ilyen súlyos folyamat.
Az állapot felismerése, követése, a kezelési stratégia felállítása a cukorbetegek rendszeres, legalább évente történő ellenőrzésével lehetséges. Az enyhébb stádiumú elváltozások (kis kerek érújdonképződés, értágulat, körülírt vérzések) kezelésénél elsődleges szempont a diabetológus szakorvossal karöltve, az alapbetegség lehető legjobb beállítása. Ha ez sikeres, sok esetben a szemfenéki szövődmények spontán is visszafejlődnek. Ha a szemészeti beavatkozás mégis szükséges, az ideghártya argon- lézerrel történő fotokoagulálása az első kezelési lehetőség. A lézerkezelés a beteg területek keringésből való kiiktatását jelenti. Ezáltal javul az oxigenizáció, az újabb szövődmények esélye csökken. Érvédő gyógyszerekkel kiegészítve a kezelést, a folyamat megállítható.

A felszívódást nem mutató üvegtesti vérzések és a szövődményes ideghártya-leválás üvegtest-sebészeti és ideghártya- leválás elleni műtétet tesz szükségessé. 

Dr. Munkácsi Györgyi
szemész főorvos
(BSD)