Az allergia az immunrendszer helytelen működése következtében kialakuló betegség, melynek során a környezetünkben megtalálható, egyébként ártalmatlan allergénekre az immunrendszer fokozottan reagál. Bármely életkorban jelentkezhet allergia. Kialakulásához a genetikai hajlam, környezeti ártalmak (pl. dohányfüst, légszennyezettség), pszichoszociális tényezők, a szervezet aktuális állapota (pl. stressz, fertőzés, betegség, hormonális és anyagcsereváltozások) is hozzájárul.

Kialakulása különböző betegségeket okozhat (allergiás nátha, allergiás kötőhártya- gyulladás, asztma, csalánkiütés, gyomor-bél rendszeri panaszok, atópiás dermatitis, anafilaxiás sokk, idegrendszeri tünetek – fejfájás, ingerlékenység, depresszió –, ízületi- és izomfájdalmak). Ezek a betegségek megjelenhetnek egyenként, egymást követve, de gyakran társulnak is. Az allergiás betegségek megjelenése az allergiás betegség fajtájától függően életkoronként is különbözik. Csecsemő és kisgyermekkorban a leggyakoribb az atópiás dermatitis, később a légúti tünetek (asztma) kerülnek előtérbe.

A hajlam öröklődik

Az allergiás betegségekre való hajlam öröklődik. Ha nincs allergiás a családban, a kialakulás kockázata 10%. Ha az egyik szülő allergiás, akkor kb. 20–25%-kal, ha mindkettő, akkor kb. 45–50%-kal nagyobb a gyermekük esélye valamilyen allergiás megbetegedésre. Abban az esetben, ha mindkét szülő azonos típusú allergiás megbetegedésben szenved, például asztmája vagy szénanáthája van, az utódok veszélyeztetettsége elérheti az 50–70%-ot is.

Az allergiás betegségek gyakoriak, a lakosság 10–15%-át érintik. A WHO előrejelzése szerint 10 év múlva minden második ember allergiás lesz a Földön.

Dr. Kaszó Beáta
Gyermektüdőgyógyász, allergológus 
(BSD)