Az étkezési szokásaink manapság gyökeresen megváltoztak s ennek számtalan oka lehet. Az életszínvonal világszerte nőtt, s ezzel a jobb minőségű táplálékok fogyasztása is. Az étkezés sokak számára ma már az élvezet egyik fontos forrásává vált. Nem véletlenül fokozták a banán élvezetét csokoládé bevonattal. Rohamosan növekszik a cukrot és édesítőszereket tartalmazó üdítőitalok fogyasztása. A tévéreklámok jelentős részét az édességek teszik ki.

Nem azt és enm akkor esszük, amikor kéne

Viszont felgyorsult, rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut a rendszeres minőségi étkezésre. Mindannyiunk számára ismerős a kép, a reggeli rohanás miatt szinte csak egy kávéra jut idő. Így változtak tehát étkezési szokásaink. A rossz közlekedésnek köszönhetően az ideges, kialvatlan ember a munkában hamar elfárad és megéhezik. Legtöbbször iszik egy újabb kávét és bekap valami harapnivalót, ami többnyire egy üres kifli vagy édesség. A feszített munkatempó miatt sokszor az ebédre sem helyez kellő hangsúlyt. Sokan a gyorsétteremben fogyasztanak valamit. Bezzeg ha este szánt volna rá időt, készíthetett volna egy biológiailag értékes szendvicset is. Sokan csak késő délután érkeznek haza fáradtan és éhesen. Végre együtt a család. Az uzsonna és a vacsora egybeesik, csak ilyenkor jut idő a beszélgetésre, a fontos családi teendő megbeszélésére is. Közben meg egyfolytában folyik az evés a tévéhíradóig. Így érthető a kelleténél több kalóriabevitel.

A környezetszennyezés következtében egyre értéktelenebb és egyre szennyezettebb lett a táplálékunk. Ezek okaira nem is kívánok kitérni, mert számtalan lehet. Rohamosan nő az emberiség létszáma is. Ennyi embernek megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet termelni, ez a mezőgazdaságra egyre nehezebb feladatot ró. Nézzük csak India esetét. Lakossága meghaladta az 1 milliárdot, ipara gyorsan fejlődik, itt is egyre több a minőségi vásárló. Érthető, hogy a mezőgazdaság kénytelen több műtrágyát és permetezőszert használni. Az állattenyésztőknek a zsúfolt állattartás miatt kell több antibiotikumot alkalmazni. A mezőgazdasági lobbi haszonszerzési étvágya is egyre nő. A kereskedelemről már nem is beszélve.

Én az elhízást elsősorban civilizációs ártalomnak tartom, melynek számos oka létezik. Jelen cikkemben csak megváltozott szokásainkról írtam. Nyilvánvaló, hogy elhízás csak akkor következik be, ha több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit felhasználunk.

Dr. Benkő András
(BSD)