Az utazási tanácsadásban a legnehezebb feladat az utazók közömbösségét legyőzni a biomedicinális profilaxis és az utazás egészségügyi kultúrája iránt. Nemzetközi adatok szerint az utazók még a fejlett utazási kultúrával rendelkező országokban sem élnek a kívánt mértékben a profilaxis nyújtotta lehetőségekkel. A volt szocialista országokban ez a fajta közömbösség erős alapokra talált, mert a paternalista államberendezkedés azt sugallta, hogy az állam minden területen gondoskodik az emberekről – következésképpen a külföldre utazók egészségi károsodásakor is segítséget nyújt. Sok magyar utazó keserves – és költséges – tapasztalata kellett ahhoz, hogy ez a szemléletmód megváltozzék. A magyar utazók a szocialista társadalmi rendszerben hozzászoktak, hogy az általuk látogatott országokban ugyanazt az egészségügyi ellátást kapják, mint otthon, ugyanúgy térítésmentesen. Így az utazási biztosítás elengedhetetlen kelléke az utazásnak. Az ezt a témát taglaló közlemények megjelenése jelentette az utazásorvostan megjelenését Magyarországon.

Az EU-kártya

Az EU-kártya külföldön a sürgős ellátást igénylő betegségek ellátását fedezi akkor, ha a helyi egészségügyi szolgáltató az adott ország társadalombiztosításával szerződésben van. Mivel Magyarországon (és a többi volt szocialista országban is) minden egészségügyi szolgáltató állami kézben volt, természetes, hogy mindegyik finanszírozását a központosított Társadalombiztosítási Intézet végezte. Nyugat-Európában azonban az egészségügyi ellátók többsége magántulajdonú és közülük kevesen vannak a helyi társadalombiztosítással szerződésben, következésképpen nem fogadják el az EU-kártya által biztosított fedezetet. Ez okozza – még a mai napig is – a kelet-európai régió utazóinak tévedését.

Egyes irodalmi adatok szerint az utazók 30–50%-a betegszik (sérül) meg az utazás alatt. Ezért az utazás-orvostani tanácsadáskor már rutinszerűen kell az utazási biztosítás megléte iránt érdeklődni. Ha ez nincs, a gondos felkészítő orvosnak javasolnia kell páciensei számára valamiféle utazási biztosítás megkötését. 


Különbségek a hagyományos és az assistance jellegű biztosítás között

A „klasszikus” utazási biztosítás rábízta a biztosítottra azt, hogy amikor problémája van, legyen az egészségügyi vagy technikai jellegű, maga keresse külföldön a megoldást. A betegek kezelésével kapcsolatos költségeket ugyan átvállalta, de úgy, hogy azt a betegnek meg kellett előlegezni. Ez a biztosítási forma azonban nehézkes volt az azonnali segélynyújtásban, és vitákat is okozott a költségek tekintetében.

A klasszikus formát hamar kiváltotta az ún. assistancebiztosítás. Nyilvánvaló, hogy az utazási biztosítások kidolgozói azonnal felismerték a szolgáltatás nyújtotta előnyöket, és jelenleg az utazási biztosítások majdnem mindegyike assistance típusú biztosítás. Az assistance biztosítási forma eredetileg Franciaországból indult el, mint a nem pénzbeli, hanem szolgáltatás alapú kárrendezési forma. Mint közismert, az assistance egy olyan, 24 órán keresztül rendelkezésre álló segítség, mely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a károsultnak a kár elhárításához szükséges, megfelelő szolgáltatást nyújtja. Az eredetileg technikai alapú segítségnyújtás hamar kiterjedt az egészségügyi, jogi és kényelmi (lifestyle) segítségnyújtásra, és a közelmúltban már a háztartási assistance is meghonosodott. Hazánkban az 1980-as évek végén terjedt el az assistance-biztosítás, és csakhamar szolgáltatók tömege állt rá Magyarországon is a külföldi biztosítók ügyfeleinek kiszolgálására.

A BBP biztosítás

A jelenlegi, Magyarországon hozzáférhető utasbiztosításokat a szakma ún. BBP- (baleset, betegség, poggyász) biztosításnak nevezi. Amennyiben a biztosítottat a biztosítási feltételekben említett egészségügyi kár éri, felhívja a kötvényen szereplő (általában 24 órán át működő) segélynyújtó központot, ahonnan segítséget szerveznek a betegnek. A segítség leggyakoribb formái: orvos küldése a beteg tartózkodási helyére; ha szükséges, a beteg megfelelő definitív ellátóhelyen (kórház, egészségügyi intézmény) való elhelyezése és odajuttatása (betegszállítás), a kórházi kezelés megszervezése és a beteg hazaszállítása. 

Dr. Felkai Péter PhD

(BSD)