1. Jobb együtt áttekinteni az anyagot, mielőtt a gyerek nekilátna a részleteknek

Könnyebb megjegyezni az anyagot, ha a gyermek az új anyagot már korábban megtanult, megtapasztalt ismeretekhez tudja kapcsolni. A rövid áttekintés, a zanzásított összefoglalás során a gyermek a korábbi emlékeit hozza fel.

A tanulás megkezdése előtt tanácsos a gyerekkel együtt átnéznünk az anyagot, hogy jobban megjegyezze annak felépítését, fő- és alfejezeteit, majd erre „rakódhatnak” a részletezőbb anyagrészek. Így könnyebben tanul, könnyebben tud kérdéseket feltenni az anyaggal kapcsolatban.

2. Miért fontos ez? - a motiváció nélkül nem tanul a gyermek

„Miért kell megtanulnom ezt a leckét? Fontos ez?” – teszi fel a kérdést gyakran a gyerek. Minél idősebb a gyermek, annál kevésbé lehet azt a választ adni, hogy mert a tanárnéni ezt kéri, vagy mert ez fontos. Érdemes olyan válaszokat adni, amik arra vonatkoznak, hogy hol lehet fölhasználni az adott ismeretet, mennyi különböző helyet tudja hasznosítani az anyagot, mennyire nélkülözhetetlen, merthogy ezt minden felnőtt tudja.

3. Ismételni fejben az anyagot, különböző módokon – ez az egyik legfontosabb tanács, amely a gyerek számára adható!

Ily módon egyúttal rájöhet, hogyan tanuljon, akár képi megjelenítés segítségével (a vizuális típusok számára), akár szóban (az auditív alkatoknál), akár mozgás közben felvázolva magában az anyagot (a kinesztetikus típusnál). Könnyebben fog menni a memorizálás!

4. Felmondani a leckét - régi, de jól bevált gyakorlat

A megtanult tananyag szóbelileg előadva sokat segíthet memorizálásban. Ilyesztőnek tűnik 2-3 oldalas lecke felmondása, de segítő kérdésekkel le lehet bontani az anyagot kisebb, emészthetőbb szakaszokra. Először a kérdésekre válaszolva, később annélkül felmondva az anyagot pontosan láthatóvá válik, mennyit sikerült elsajátítani, hol vannak még homályosabb, nem érhető foltok. Ezt semmi sem tudja helyettesíteni.

5. „Reaktiválja” a memóriáját!

Mint ismeretes, annak érdekében, hogy az információk tartósan megmaradjanak az agyban, ismétlésre van szükség. De hogyan tegye ezt? Anélkül, hogy újra kinyitná a könyveit, futtassa át az agyában, idézze fel, amit a tanórán hallott az anyagról. Tegye fel magában a kérdést, hogy mit értett meg és mit nem a tananyagból. Ez a folyamat, pláne ha nem megy igazán jól, ösztönözheti a gyereket arra, hogy legközelebb sokkal jobban figyeljen az órán. Aztán, ha ez már megy és az órán hallottak után átolvassa újra az anyagot, ezzel is végezte a tanulási munka 80%-át – állítják a pszichológusok. Megéri a fáradságot!

6. A jó tanuláshoz feladatok és a szünetek is hozzátartoznak

Hasznos, ha a gyerek egy adott tanulási szakaszban váltogatja a különféle leckéket és gyakorlatokat, de a tantárgyakat is. Már a felső tagozattól kezdve egy tanulási szakasz ideális időtartama 20-40 perc lehet. Rövidebb idő alatt a tanuló nem látja át az anyag egészét, úgy érezheti, szétforgácsolódik a tanulnivaló. A tanulás közben a szünetek (minimum tíz perc) az igazi kikapcsolódás pillanatai legyenek. Ne figyeljen a jegyzeteire vagy a könyvére, hanem hallgasson zenét, végezzen el néhány tornagyakorlatot, mélyeket lélegezve közben.

A felhőtlen és mély játékokat, a család védő közegét semmi sem tudja pótolni, így nem jó, ha az otthoni tanulás átfordul otthoni iskolává. A házi feladat, az otthoni tanulás fontos, de nem szabad, hogy a gyermek szabadideje csak erről szóljon.

Forrás : Galenus