„Ahhoz, hogy megtanuljam a leckémet, kétszer elolvasom, te pedig kikérdezheted.” – mondja a szorgalmas gyerek a mamájának. A tanulók általában ezt az egy módszert használják, pedig nagy szükség lenne arra, hogy a szülők tudják milyen más módszerekkel lehet előhívni a rejtett képességeket.

Tanulási stratégiák

Iskolakezdéskor rajtunk áll, hogy miképp segítjük gyermekeinket a tanulási stratégiák elsajátítása terén is. Az ő feladatuk pedig, hogy egyedül boldoguljanak az oktatás útvesztőjében, és tanáraik elvárásait felismerjék, és azoknak megfeleljenek. Hiszen a különböző szintű iskolákba lépve, korukhoz képest óriási információtömegen kell úrrá lenniük a nebulóknak.

De hogyan segítsük őket abban, hogy ezt a munkát jól megszervezzék, feladataikat kellő módon rendszerezzék? Nincs rá recept, de néhány hatékony módszer segítségével a gyerekkel közösen megvizsgálhatjuk, hogyan tud alkalmazkodni a legjobban (személyiségének) megfelelően, az új feladatok sokaságához. Közelről megfigyelve és elemezve, hogy gyermekeink milyen módszerrel dolgoznak, ajánljunk nekik többé-kevésbé új módszereket, melyek eltérnek az általuk addig használtaktól.

Hogyan tanul a gyerekem?

A lecke megértéséhez és megtanulásához gyermekünk előszeretettel alkalmazza saját mentális módszerét. De vajon melyiket? Vizuális típus, vagy inkább auditív (hallás útján könnyebb tanul), netán kinesztetikus (mozgáshoz kapcsolódó) memóriával rendelkezik? Ezt könnyebben kideríthetjük, ha az alábbi gyors tesztet elvégeztetjük a gyerekkel:

1. Ha azt mondom neked, „motor”, mi jut eszedbe?

A. Egy motor képe jelenik meg előtted.

B. Egy személyt látsz, aki motorozik.

C. A motor hangját hallod.

2. Amikor láttál egy filmet , amelyik tetszett neked, utána hogyan reagálsz rá?

1. Szereted felidézni a képeit magad előtt.
2. Szívesen átéled egyes részleteit, még utánzod is azokat gondolatban.
3. Kedved van elmondani másoknak, miről szólt, mit láttál.

3. Amikor olvasnivalót választasz, hogyan kezdesz hozzá?

1. Szereted először megnézni a könyvben a képeket.
2. Átlapozod, „kézbe veszed”.
3. Rögtön elkezded olvasni

4. Amikor látod a tv-ben egy dal klippjét, mi az, ami leginkább megragad benne?

1. A szöveg és a látvány.
2. A tánc, a mozgás.
3. A dallam.

5. Az iskolában mikor érted meg jobban a tananyagot?

1. Ha felvázolják, és látod magad előtt a struktúráját.
2. Ha előtted vannak az ábrák, azokat lapozhatod, mozgathatod.
3. Ha elmagyarázzák.

6. Egy lecke tanulásakor:

1. Az íróasztalod mellett ülve olvasod az anyagot.
2. Fel-alá járkálva olvasod.
3. Hangosan olvasod.

7. Ahhoz, hogy megjegyezd egy szó helyesírását:

1. Látnod kell magad előtt.
2. Le kell írnod.
3. Betűznöd kell hangosan, kiejtés közben.

Értékelés

Ha az „A” jelzésű válaszai vannak többségben:

Vizuális dominancia áll fenn nála

Mint a gyerekek 40%-a, ő is vizuális típus, úgy tanulja meg az anyagot, ha látja is maga előtt. Kicsit úgy működik az agya, mint egy fényképezőgép vagy egy kamera – csak a képek a fejében születnek. Ahhoz, hogy jól megjegyezze a tanultakat, metaforákra vagy illusztrációkra van szüksége. Ezek lehetnek vázlatok, kártyák, grafikák, sémák, képek, színek, rajzfilmek, plakátok…

Ha az „B” jelzésű válaszai vannak többségben:

Kinesztetikus dominancia a jellemző rá

A gyerekek 20%-ához hasonlóan ő is jobban szereti használni a testét tanuláskor.  Érzeteiből indul ki (tapintási és mozgásérzet), miközben összekapcsolja a memorizálást azokkal. Képzelete stimulálásához mozognia kell, helyváltoztatásra, érintésre, kísérletezésre van szüksége. Tanulását segítik: mozgási játékok, az utánzás, matematikai játékok (pálcika, golyókkal való számítási variálás például), írással kapcsolatos feladatok (kartonra írt szavak vagy szórészletekből szövegalkotás), színészkedés, szerepjátszás. A mozdulatlanság fékezi szellemi aktivitását, „szenved” például, ha egész nap ülnie kell egy széken.

Ha az „C” jelzésű válaszai vannak többségben:

Auditív dominanciájú alkat

Mint a tanulók 40%-a, ős is a hallott szavak embere. Előnyben részesíti a hallást ahhoz, hogy megtanuljon valamit. ”Felveszi” a szöveget, mint egy magnetofon. „Hallja” a fejében a dallamokat, hangokat… Beszélhet is magában… Amikor más beszél, ő odafordítja a fejét, hogy a „jobbik fülével” hallja azt. Ha kérdést tesznek fel neki, a tekintete ide-oda jár. Egyebekben analitikus (elemző) megközelítést használ - ilyen alkat. A tananyagban szereplő adatokat sorban, lépésről lépésre, módszeresen kezeli. Könnyen megy neki a logika, a racionális gondolkodás, a matematika, algebra, fizika. Ahhoz, hogy fejlődjön, jól izolált „hangtérre” van szüksége, ahol hangosan felolvashatja mindazt, amit meg kell tanulnia. Gyakran törekszik rá, hogy felvegye magnóra a tananyagot, majd újrahallgassa.  Átformálja halkan az anyagot saját szavaival, hogy újra „felmondja a fejében”, de arra is törekszik, hogy újból ássa. Ha téved, kommentálnia kell saját szavaival, miközben kérdéseket tesz fel magában.

Forrás: Galenus