A vashiány okozta vérszegénység népbetegségnek számít világszerte, a Föld lakosságának kb. 10%-a vashiány miatt szenved vérszegénységben. A napi 12–30 mg vasszükséglet kielégítése még a nem szélsőséges táplálkozási szokások mellett is nehéz feladat, de kiemelten fontos és egyben dietetikailag nagy kihívást jelent pl. a sportolók, vegetáriánusok, felszívódási zavarokkal küzdők vasszükségletének fedezése.

A vérszegénységről

A vérszegénység a hemoglobin, a vörösvérsejtszám vagy a hematokritérték normál szint alá csökkenése, vagyis a vérben a vörösvértestek térfogatának százalékos arányának csökkenése a folyadékkal szemben.

A normál hemoglobinérték: nőknél < 12 g/dl,
férfiaknál < 13,5 g/dl

A normál hematokritérték: nőknél < 37%,
férfiaknál < 40%.

Az ebben a betegségben szenvedők 80%-a nő (fokozott szükséglet a menstruáció, terhesség és szoptatás miatt). A vashiányos vérszegénység előfordulási aránya a nemzőképes (reproduktív) korban lévő nőknél a fejlődő országokban 50%, míg Európában 10%. A vashiány oka lehet krónikus vérzés, fokozott szükséglet (sportolók, növekedés), csökkent felszívódás (malabszorpciós szindróma) vagy csökkent bevitel (vegetáriánusok, kisgyermekek).

A napi ajánlott – táplálékkal bevitt – vasmennyiség:

• menstruáló nők számára 15 mg
• várandósok számára 30 mg
• férfiak részére 12 mg

A vérszegénység előfordulása

A vashiány a leggyakoribb táplálkozási elégtelenség a világon, amelynek következménye a vérszegénység. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatása szerint a Föld lakosságának közel 30%-ánál fordul elő ez a betegség és körülbelül 500–600 millió ember vérszegénységét önmagában a vashiány okozza.


A vas élettani szerepe

A vasat az ásványi anyagok csoportjába, azon belül is a mikroelemek közé soroljuk. A vas számos kémiai reakcióban vesz részt, mint különböző enzimek összetevője. Biztosítja a szövetek oxigénszükségletét a hemoglobin és a mioglobin alkotóelemeként, részt vesz a mitokondriális energiatermelésben, a DNS-szintézisben és a toxinok inaktiválásában.

Hemvas és nemhemvas

A vas kétfajta formában fordul elő táplálékainkban. Az állati eredetű élelmi anyagainkban hemkötésű, míg a növényi eredetű élelmi anyagainkban nem hemkötésű vas található.

Hemvasnak nevezzük azt a formát, amikor a vas abban a formában van jelen a táplálékban, mint a vér hemoglobinjában. Az ilyen forrásból származó vas felszívódása nagyságrendekkel jobb, mint a nem hemkötésű vasnak, mert nem kell átalakulnia a felhasználáshoz. Hemvasat főleg az állati eredetű táplálékok tartalmaznak. A hemvas 15%-a, míg a nemhemvas 3–8%-a szívódik fel. A hemvas átalakulás nélkül bejut a hámsejtbe, a hemoxigenáz a vasat a hemből felszabadítja, és a transferrin segítségével a véráramba kerül. A vékonybél felső szakaszán a vas ferro formában, vagy hemvasként szívódik fel.

A vas felszívódását gátolja

A vas felszívódását gátló tényezők: sok rost (> 35 g/nap) fogyasztása, különösen a vastartalmú élelmiszerrel együtt egy étkezésen belül; a gyomor magasabb PH-értéke; malabszorpciós szindrómák; tehéntej, szójafehérje, albumin fogyasztása, antinutritív anyagok bevitele; fitátok (gabonafélékben, hüvelyesekben, dióban található meg), polifenolok (tea, kávé, zöldségfélék, hüvelyesek), bizonyos ásványi anyagok (cink, réz, foszfor, kalcium) túlsúlya; foszfátok, oxalátok, kelátképző gyógyszerek felhalmozódása; az E385-tel jelölt tartósítószer (kalciumdinátrium- EDTA, mely csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett, mint például emulgeált szószok; hüvelyesnövény-, gomba- és articsókakonzervek; kagylóés puhatestűkonzervek, fagyasztott rákok).

A vas felszívódását fokozza

A hús és az aszkorbinsav beviteli mennyiségének növelésével fokozni lehet a vasfelszívódást: kiegyensúlyozott táplálkozás mellett átlagosan 10%-os felszívódással lehet számolni. Az aszkorbinsav a ferri-vasat jól felszívódó ferro- vassá redukálja. A vegetáriánusok gyakori vashiányának oka a táplálék hiányzó hemvastartalma. Bőséges Cvitamin- ellátottság esetén azonban nem válik a helyzet veszélyessé, mert a C-vitamin a rosszul felszívódó növényi vas hasznosulását erősen javítja. C-vitamint tartalmazó növényi táplálékok többek között a citrusfélék, a gyümölcsök és a káposzta, de a hasznosulást az étrendben lévő hús is fokozza. 1 g hús hatása egyenértékű 1 mg aszkorbinsav hatásával. A kelátok egy része oldékony kelátot képezve segíti a nemhemvas felszívódását, a nem oldékonyak pedig gátolják, ilyenek a foszfátok, fitátok (gabonafélék, zöldségek, mogyoró).

A növényi táplálékból eredő nemhemvas ferro alakja a mucinmobilferrin- integrin rendszer segítségével endocytosis útján a bélhámsejtbe kerül. Egészen addig tartózkodik itt, amíg a szervezet negatív vasegyensúlyba nem kerül. A nemhemvas csoportjába tartoznak a növényi vasforrások: gabonafélék, zöldségfélék, hüvelyesek, dió. A vas felszívódása függ a vasraktárak telítettségétől és a szervezet vasellátottságától is. Vashiányos állapotban a felszívódás kétszer-háromszor jobb, mint normál vasellátottság esetén.

A vérszegénység étrendi kezelése

Az egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket). Fontos a változatos táplálkozás, minél többféle nyersanyag felhasználásával, a lehető legtöbb ételkészítési mód alkalmazásával. Így nemcsak ízletes ételek kerülnek az asztalra, hanem sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy minden szükséges tápanyagot biztosítottunk a szervezet optimális működéséhez. Lehetőleg minden étkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt; illetve nagy C-vitamintartalmú élelmiszert. Nagyobb mennyiségű kávé, tea fogyasztása nem javasolt. A túlzott rostbevitel és az E385 tartósítószer kerülendő, míg a nagy fitáttartalmú nyersanyagok felhasználása mérséklendő. Olyan nyersanyagokat kell választani az étrend felépítése során, amely a szervezetet tehermentesíti minden felesleges emésztőrendszeri és méregtelenítői többletmunkától (teljes értékű, finomított, természetes, évszaknak megfelelő), illetve amely vitaminban, ásványi anyagban, nyomelemben gazdag.

Fogyasztásra javasolt nyersanyagok A hemvas forrásai: marhahús (izomzatot tartalmazó, például felsál, bélszín, lábszár, belsőségek) csirke, pulyka, sertéshús, kolbász, bárány, borjú, tojássárgája, kagyló, osztriga, szardínia, rák. Nemhemvas forrásai: korpakészítmények, zabpehely, élesztő, barna rizs, csokoládé, kakaó, dúsított és teljes őrlésű gabonamagvakból készült kenyér, szójabab, búzacsíra, köles, cereáliák, liszt, szárazbab, borsó, szójabab, lencse, édesburgonya, szárított gyümölcs, zöldségfélék (répa, kelkáposzta, spenót, sóska, paraj, vöröshagyma), diófélék (dió, mogyoró, kesu, mandula stb.)

Hartmann Eszter dietetikus
Deé Kitti dietetikus
Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD dietetikus, táplálkozáskutató Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet