A visszér-betegség oka a nyomásviszonyok megváltozására vezethető vissza, a felületes és mélyvénás rendszerben. Ennek oka többek között az álló, vagy ülő munka, terhesség, testsúlynövekedés, genetikai hajlam, veleszületett billentyű elégtelenség.
A vér visszafolyása a szívhez az artériás keringéssel szemben passzív folyamat, így a gravitáció is komolyan befolyásolja a visszeresség kialakulását és terjedését. A felületes vénás rendszerben kialakult fokozott nyomás a vénák tágulatát okozza, mely billentyű elégtelenséghez vezet - ez a visszeresség kialakulásának fő okozója.

A visszérbetegség veszélye abban rejlik, hogy vénás elégtelenséget okoz és károsítja a szívtől legtávolabb eső, vagyis a lábszár és a lábujjak bőrének vérellátását. Ennek következtében a fertőző betegségek, mint pl. gombás fertőzés, könnyebben terjednek el. Ez a bőr mikrorepedéseihez vezet, mely a thrombosis és az orbánc kialakulásának melegágya.

7 tanács a visszér megelőzéséhez Megfelelő életmóddal részben megelőzhető, részben lassítható a visszeresség terjedése, ezért mindenképpen ajánlatos a fölös kilókat fokozatosan csökkenteni, elsősorban mozgással illetve az étrend átalakításával, hogy minél kevesebb súlyt terhelje az alsó végtagokat. Segíthet, ha naponta akár többször váltózuhanyt alkalmazunk, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. A változó hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, majd összehúzódnak, ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő is egyben. A vér visszaáramlását a szívhez főleg az izompumpa biztosítja, emiatt érdemes kerülni a túl magas sarkú cipőket, ugyanis azok jelentősen gyengítik az izompumpa hatását. Ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. Kerüljük a hosszú ideig történő álldogálást, illetve ha muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábfejünket, álljuk többször lábujjhegyre, szabadidőnkben sétáljunk, biciklizzünk, ússzunk. Kifejezett visszeresség mellett kerülendő a hosszú meleg fürdő. A szaunázással kapcsolatban megoszlanak a vélemények, de nem feltétlenül ellenjavallt. Mindenképpen jó hatással van a végtagpolcolás, így ha tehetjük, ülés közben is polcoljuk a lábunkat, legalábbis egy kis emelvényre tegyük őket. A kompressziós harisnya rendszeres viselése jelentősen csökkenti a vénás pangást, megelőzi a lábszárduzzanat kialakulását, csökkenti a visszeresség terjedését.

Lézeres műtéti lehetőség

A kifejlett visszerek esetén szükség lehet műtétre, amelynek célja a tágult visszerek eltávolítása, a vénás pangás megszüntetése. Az alsó végtag keringése zömében a mélyvénás rendszeren át zajlik, így a felületes vénák eltávolításán nem károsítja a végtag keringését.

A lézerkezelés egyre jobban terjed hazánkban is, de egyelőre a magas költségek miatt csak szűk réteg számára érhető el. Az érdemi különbség a hagyományos és a lézer technika között, hogy az utóbbinál a lágyékban nem kell metszést ejteni és kisebb terhelést jelent a betegek számára. De mindkét technikát ma már egynapos sebészet keretein belül végzik, vagyis a műtét után 4-5 óval haza lehet menni.

A pókháló-ereket szklerotizáció segítségével tüntetjük el, mely lényege egy speciális anyag befecskendezése az érbe, minek következtében az ér falai összetapadnak és megszűnik bennük a vérkeringés. A szklerotizálásra az ősz, a tél és a tavasz a legalkalmasabb, a kezelés után ugyanis rugalmas pólya viselése kötelező, ami nyári melegben igen kellemetlen lehet – mondja dr. Sepa György, az Oxygen Medical sebésze, érsebésze.

www.oxygenmedical.hu
(BSD)