Magyarországon több mint kétszázezer ember él Alzheimer-kórral, a nyolcvan év feletti lakosság több mint 20%-át érinti, míg kilencven év felett minden második személyre jellemzőek a tünetek. A lassú szellemi hanyatlás hátterében legalább 70%-ban az Alzheimer-kór áll. 

Az időskori szellemi hanyatlás, szaknyelven demencia az életkor későbbi szakaszában jelentkező, az intellektuális képességek és az emlékezőképesség lényeges csökkenésével járó állapot. Számos betegség velejárójaként jelentkezhet, azonban három betegből legalább kettőnél felfedezhetők az Alzheimerkór egyes tünetei.

Az agyban több olyan központ van, ami kifejezetten a memóriáért és a tanulásért felelős. Ebben a kórban ezeken a területeken fehérje-lerakódások jönnek létre az idegsejteken. Nevét arról az orvosról kapta, aki először megfigyelte szövettani mintáin a lerakódásokat. Az agyban lerakódott fehérjeplakkok nem befolyásolhatók a tudomány mai állása szerint, s ottlétük megváltoztatja az agyi ingerületátvivő anyagok mennyiségét – különösen az acetilkolinét –, ezáltal az idegsejtek közötti kommunikáció zavart szenved, ami az idegsejtek pusztulásához vezet. Ez a kommunikációs zavar alakítja ki a kórra jellemző tüneteket. A folyamat teljes oka nem ismert, azonban az már bizonyított, hogy több hatás együttes jelenléte kell a betegség kialakulásához.

A betegség megelőzése

A betegséggel foglalkozó kutatók szerint a tényleges megelőzésre nincs lehetőség, azonban összefüggéseket találtak arra, hogy az egészséges érrendszer, megfelelő vérnyomás, optimális koleszterinszint csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, de legalább a tünetek kialakulását és az előrehaladást lassítják. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a betegség kialakulásában vagy a tünetek megjelenésében a táplálkozásnak is szerepe van. A kutatások rávilágítottak, hogy egyes gyógyszer nélküli terápiás lehetőségek segítenek a memória megmentésében. Ide tartoznak a táplálkozással bevihető vitaminok, antioxidánsok, ásványi anyagok, flavonoidok stb. A megelőzés hármasa a napi szinten folytatott szellemi és testi aktivitás, valamint a megfelelő táplálkozás. Az

Alzheimer-kór és a táplálkozás

Az Alzheimer-kór elkerülésére irányuló törekvések esetében nem sokban különbözik az egészséges táplálkozás közismert kritériumaitól. A legfontosabb a keringési rendszert kímélő – szívbarát – étkezés, ugyanis a memóriazavarok hátterében gyakran 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegségek, valamint érrendszeri betegségek húzódnak meg, melyek az erek elzárásával és az agyi véráramlás lassításával „működnek közre” a mentális hanyatlás folyamatában. A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata az agyi kiserek betegségével jól ismert tény. Az étrend összeállítása során célszerű az egyensúlyra törekvés, így az elegendő mennyiségű vitamin, ásványi anyag, nyomelem és fehérje bevitelével, valamint a túlságosan zsíros élelmiszerek kerülésével, illetve az ómega- 6- és az ómega-3-zsírsavak megfelelő arányú fogyasztásával a krónikus betegségek kialakulásának kockázata és a szellemi leépülés esélye egyaránt csökkenthető. Ha egy teljes táplálkozási rendszert kellene megítélni az Alzheimer-kór és a szellemi leépülés megelőzésében, akkor a mediterrán jellegű étrend bizonyul a legjobbnak. A köztudottan szívvédő étrend a dél-európai népek természetes táplálkozása, jellemzően sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, gabonát, telítetlen zsírsavat (például olívaolaj), sok halat, de nagyon kevés húst tartalmaz.

Egyes tápanyagok a megelőzésben

A C- és az E-vitamin, a flavonoidok, valamint a sárgarépában található béta-karotin vagy a paradicsomban nagyobb mennyiségben előforduló likopin és a többi antioxidáns elengedhetetlenek az anyagcsere melléktermékeként képződő szabad gyökök megkötésében. Az antioxidánsok hiánya esetén olyan stresszállapot alakul ki a sejtekben, ami kedvez az Alzheimer- kórnak is. A vizsgálatok azt az eredményt hozták a két fő antioxidáns vitaminunkkal (C- és Evitamin) kapcsolatban, hogy külön-külön fogyasztva sokkal kevésbé hatékonyak, mint együttes jelenlétük az étrendben.

Megállapították, hogy a C-vitamin fokozza az E-vitamin előnyös hatását, mert regenerálja az oxidatív stresszel megküzdő oxidált E-vitamint. C-vitaminban gazdagok a zöld leveles növények és a citrusfélék, jó E-vitamin-forrás a tojás, a hidegen sajtolt növényi olajok és a csírák. A B1-vitamin a koncentrációért és az emlékezetért felel, forrásai a teljes értékű gabonafélék, sovány húsok, hüvelyes növények. A B2-vitamin az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesz részt, főként a tejtermékek, húsok, zöldségfélék tartalmazzák. A B6-vitamin az egészséges szellemi funkciók megőrzését segíti elő, fő forrásai a máj, a húsok, az olajos magvak és a tejtermékek. A B12-vitamint úgy hozták összefüggésbe az időskori szellemi hanyatlással, hogy jellemzően hiányt szenvednek a érintett idősek ebből a vitaminból.

Memóriavizsgálatok

Már a csekély vashiány is ronthatja a nők koncentrálóképességét és memóriáját. A vashiány és a mentális teljesítmény kapcsolatát egy amerikai egyetem kutatócsoportja vizsgálta. A vizsgálatba fiatal, 35 év alatti nőket vontak be, akik egy mentális teljesítményt – figyelmet, memóriát, tanulási képességet – mérő számítógépes tesztet töltöttek ki. Ezután a kutatás négy hónapja során a résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport nagy mennyiségű vasat kapott, a másik nem.

A kutatás végén a kognitív tesztet megismételték. Az első tesztet a vashiányban nem szenvedők vagy csak csekély vashiánnyal küzdők ugyanannyi idő alatt töltötték ki, a vashiányosok azonban lényegesen rosszabbul teljesítettek. A kórosan vérszegények rosszabbul teljesítettek a nem vashiányosakhoz képest, valamint ők hosszabb időt töltöttek a teszt kitöltésével is. A kutatás végére a kiegészítő készítmények segítségével a nők vasszintje az egészséges értékek körül mozgott. A tesztek a mentális teljesítmény javulását mutatták. A vas – a vér oxigén- és szén-dioxid-szállítása mellett – fontos szerepet játszik a kognitív képességek terén is.

Vági Zsolt
kutató dietetikus,
táplálkozástudományi szakértő,
Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet
(BSD)