Legsúlyosabb probléma a nővérhiány

A kórházakat érintő változások nyomán az elmúlt negyedévben a szakorvosok ellátórendszerrel szembeni várakozásai az eddigi mélypontra süllyedtek és gyakorlatilag alulmúlták az eddig legborúlátóbbnak bizonyult háziorvosi réteget. A magyar szakorvosok többsége – mintegy háromnegyede – úgy gondolja, mind a kórházak, mind az orvosok és a nővérek rosszabb helyzetbe kerülnek az elkövetkező 12 hónapban és az előrejelzett negatív változások közül legsúlyosabbnak a növekvő nővérhiányt tartják. Ugyancsak pesszimistán ítélik meg a műszerpark helyzetét: véleményük szerint az romlani fog és az utóbbi közel tíz évben most a legkisebb az intézmények műszerbeszerzési, az ebbe történő befektetésre való hajlandóság.

Háziorvosi fejlesztések várhatók

Az állami praxisfejlesztési pályázatnak köszönhető, hogy a háziorvosok beruházási hajlandósága jelentősen nőtt az elmúlt egy évben és annak ellenére, hogy az ellátórendszerrel kapcsolatos várakozásaik tovább romlottak az elmúlt negyedévben, a fejlesztési támogatás kismértékben növelte a háziorvosok bizalmát.

A lakosság egyre kevésbé bízik az egészségügyi rendszerben

Befektetési hajlandóság tekintetében a lakosság folyamatos fejlődést mutat. Egyre nagyobb réteg dönt úgy, hogy jövedelme növekvő részét fordítja saját egészségére és erre a költésre befektetésként tekint. Az emberek közel fele (43 százalék) abszolút meg van győződve arról, hogy érdemes figyelmet fordítania az egészségére és abba invesztálni. Közel feleennyien (25 százalék) hajlanak arra, hogy jobban figyeljenek az egészségükre. Ők az egészségügyi ellátórendszertől egyre kevesebbet várnak, ezért mind nagyobb mértékben támaszkodnak saját erőforrásaikra.

A lakosság, a szakorvosok és a háziorvosok is borúlátók

„Az egészségügyi struktúra változásával kapcsolatos előrejelzések befolyásolták az egyes szereplők várakozásainak, bizalmának alakulását az elmúlt negyedévben. Valamennyi vizsgált csoportra – a szakorvosokra, a háziorvosokra és a lakosságra – egyaránt jellemző, hogy az egészségügyi ellátórendszerrel szembeni várakozásaik az eddigi mélypontra süllyedtek. Ugyanakkor a kórházban dolgozó szakorvosok bizalma jelentősen csökkent az intézményeket érintő jelentős változások ismeretében, a háziorvosok bizalmát a beruházásaik támogatása tudta javítani. A lakosság pedig egyre nagyobb része leggyakoribb egészségi problémáinak megoldását már nem az ellátórendszertől várja.” – mondta dr. Lantos Zoltán, egészséggazdasági szakértő, a GfK HealthCare ügyfélkapcsolati igazgatója.

A finanszírozás a központban, a szerkezeti problémák nincsenek a közbeszédben

A lakosság véleménye az egészségügyben végbemenő változásokról rendkívül sokrétű képet mutat. Ugyanolyan arányban fordulnak elő negatív és pozitív vélemények attól függően, ki mit hallott meg a hírekből, illetve hogyan értelmezte ezeket a híreket. Két téma kapott kiemelt figyelmet: a rezidensek ösztöndíj programja és az azzal kapcsolatos vélemények; valamint a gyógyszerárak és a gyógyszergyárak terheinek változása. Megjelent az a vélemény is, hogy az állam akarja finanszírozni továbbra is teljes mértékben az egészségügyet annak ellenére, hogy nem tudja megfelelően ellátni e feladatot. A vélemények legnagyobb része valamilyen módon a pénzhez kapcsolódik, meglepő módon az ellátás tartalma, a szerkezeti anomáliák alig kerültek elő a vélemények indoklása között.

„A lakosság összességében úgy érzékeli, hogy az egészségügyi ellátórendszertől egyre kevesebbet kap és egyre kevesebbre is számíthat. Összességében ugyanez igaz a rendszerben dolgozó orvosokra is. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján megjelent a rendszerrel szembeni lemondás, ami már a hosszú távú bizalom jelentős csökkenésében is tapasztalható” – magyarázta a trendeket Kertész Balázs, a Szinapszis ügyvezető igazgatója.

A GfK Csoport

(ni)