Az anyatejjel szívjuk magunkba az édes íz szeretetét

Az édes íz az anyatej révén már születésünktől kezdve biztonsággal és kellemes kedélyállapottal társul, ám manapság gyakran keveredik a bűntudat érzésével a már említett elhízással vélt kapcsolata miatt. A kellemes testi-lelki állapot megtapasztalása iránti törekvés emberi mivoltunkból eredően szükségszerű, az elmúlt években ezért több édesítőszer (ami alatt nem csak a mesterséges édesítőszereket értjük) is résztvevőjévé vált étrendünknek. Az energiát nem tartalmazó, valamint a kisebb mértékű, elhúzódóbb vércukor-emelkedést eredményező energiát adó édesítőszerek és az ezekkel készült élelmiszerek kezdetben csak a cukorbetegek diétájának részét képezték, ám lassan az energia-bevitelt kontrolláló, fogyókúrázó vagy karcsú vonalaikat megőrizni kívánó emberek étrendjében is szerepet kaptak.

Tudta? …hogy nem csupán az édes ízt, ám az édes ízt kedvelő embereket is kellemes érzéssel és jellemmel ruházzuk fel? …hogy hazánkban a cukor- és a gabonafélék fogyasztása az elmúlt években jelentősen csökkent, miközben a túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága növekedett.

Az édes íz biztonságos forrásai

Ahogy szélesedett az édesítőszerek piaca, egyre több támadás érte egy-egy, már engedélyezett fajtájukat és számos vizsgálat kívánta megcáfolni fogyasztásuk biztonságát. Ennek eredményeképpen ez év májusában az Európai Bizottság arra kérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (EFSA), hogy teljes körű felülvizsgálatot végezzen a mesterséges édesítőszerek és kiemelten az aszpartám fogyasztásának biztonságát illetően.

Alapos felülvizsgálatot követően azonban az EFSA nem talált megfelelő és elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy felülírja az aszpartám, vagy egyéb, az Európai Unióban engedélyezett mesterséges édesítőszerek biztonságos használatára vonatkozó szabályozását, így hivatalosan is igazolást nyert, hogy az engedélyezett édesítőszerek továbbra is biztonsággal fogyaszthatóak.

Jázminpakóca, azaz a sztevia és nyírfacukor

Egyre nagyobb teret hódítanak a piacra újonnan bekerülő, a cukornál kisebb energiatartalommal bíró édesítőszerek. A nyírfacukor (xilit) édesítőereje például a cukoréval azonos, míg energiamennyisége kétharmada a cukorénak.

Az Európai Unióban engedélyezett édesítőszerek legújabb tagja, a sztevia (jázminpakóca) előtt is ígéretes jövő áll, hisz 200-300-szor édesebb a cukornál, miközben energiamentesnek tekinthető. 2008-ban az Egyesített FAO/WHO Élelmiszer-Adalékanyag Szakértői Bizottság (JECFA) 0-4 mg/testtömegkg-ban határozta meg az elfogadható napi beviteli értékét, ami 240 mg napi mennyiségnek felel meg egy 60 kg-os nő, vagy 280 mg-nak egy 70 kg-os férfi esetében. Ezt a mennyiséget az EFSA 2010-ben megerősítette, mint biztonságos napi beviteli (Acceptable Daily Intake, ADI) értéket, míg ez év novemberében az EU végleges szabályozói engedélyt adott a sztevia-alapú édesítőszerek használatára.

Összességében elmondható, hogy az édesítőszerek fogyasztására ugyanúgy vonatkozik a táplálkozás egészét jellemző mondás, hogy a változatosság gyönyörködtet. Az édesítőszerek fajtáiról és alkalmazásáról bővebben korábbi, édesítőszerekről szóló hírleveleinkben (2010/4 és 2011/5 szám) olvashatnak.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

(ni)