Alattomosak a szív- és érrendszeri betegségek a nőknél

2012-01-08 09:00:00    

Ma több nő veszti életét szívizominfarktus vagy szélütés következtében Magyarországon, mint a rettegett emlőrák vagy méhnyakrák miatt! A szív- és érrendszeri betegségek (coronariabetegség, infarktus, agyi- és perifériás érbetegségek, stroke) jelentik a fejlett országok legnagyobb egészségügyi problémáját. Az általuk okozott halálozás, rokkantság, kórházi kezelés jelentősebb, mint az összes többi betegségé együttvéve.

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a koszorúér-betegség, infarktus elsősorban a férfiakat érinti, a nők jóval kevésbé veszélyeztetettek. Őket inkább a rákos megbetegedések fenyegetik. A ’80-as évek közepén azonban megfordult a trend. A KSH adatai szerint 2007-ben Magyarországon az összes női halálozás 57%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak esetében e betegségek a halálozások 45%-áért voltak felelősek.

 

Az elmúlt években mintegy 70 000 ember halt meg évente Magyarországon a keringési rendszer betegségei következtében, ami azt jelenti, hogy minden negyedórában két fő vesztette miattuk az életét!

 

A szív- és érrendszeri betegségek (coronariabetegség, infarktus, agyi- és perifériás érbetegségek, stroke) jelentik a fejlett országok legnagyobb egészségügyi problémáját. Az általuk okozott halálozás, rokkantság, kórházi kezelés jelentősebb, mint az összes többi betegségé együttvéve.

Sajnos az asszonyok többsége nem is tudja, hogy veszélyeztetett. Sokan azt gondolják, hogy az infarktus és más szív- és érrendszeri betegségek csak a férfiakat sújtják. Számos külföldi felmérés szerint csak minden 7.–10. nő tudta, hogy a legtöbb hölgy is szív- és érbetegségben hal meg.

A magasvérnyomás- betegség előfordulása 60 év alatt a férfiaknál gyakoribb, 60 év felett viszont változás történik, és a nőknél lesz gyakoribb.

 

A stressz, mint kockázati tényező

Rosenman és Friedman vizsgálatai nyomán 1982-ben a WHO bevette az A típusú személyiséget a szívkoszorúérbetegségek kockázati faktorai közé.  Rosenman és Friedman eredményei szerint az A típusú férfiaknál kétszer olyan gyakran fordult elő szívkoszorúér- betegség, mint azoknál, akik nem mutatják az A típus jellemzőit. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy az A típusú személyiség tényezői közül az ellenségesség a leginkább meghatározó.

 

„A” típusú személyiség

  • Ambiciózus, vagyis lázasan tevékeny, örökké siet, egyszerre mindig többfélét csinál (pl. borotválkozás közben telefonál, reggelizik, újságot olvas és rádiót hallgat), türelmetlen.
  • Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben. Valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani.
  • Hirtelen haragú, ellenséges indulatokkal küzd, robbanékonyan beszél, erősen gesztikulál, elég gyakran használ „erős” kifejezéseket.
  • Versengő természetű, még játék közben is igen fontos számára a győzelem, ha veszít, könnyen elveszti önuralmát.



Ezek a vizsgálatok kifejezetten a férfiak személyiségét, magatartását vizsgálták, hiszen egészen az 1980-as évek közepéig úgy tudtuk, hogy a koszorúér-betegség, az infarktus kifejezetten férfibetegségek.

Stresszhatások nőknél

Ideges nő tart kezében egy órát. Még hálóruhában van, és a hajában hajcsavarok vannak. Az elmúlt években azonban megfordult a trend, és egyre több vizsgálat foglalkozik a nők rizikófaktoraival, és ezen belül a stressz specifikumaival. Lényeges különbség, hogy míg a férfiaknál a versenyszellem, a teljesítmény- és sikerorientáció, vagyis a munkahelyi stressz a meghatározó, addig a nőknél az otthoni stressz – főképpen a házastársi konfliktusok – a listavezetők, vagyis ezek jóval nagyobb mértékben fokozzák mind a depresszió, mind a szív- érrendszeri betegségek kockázatát, mint a munkahelyi stressz.

A Stockholmi Női Koronária Kockázat Vizsgálat (Stockholm Female Coronary Risk Study) infarktuson átesett nők utánkövetéses vizsgálatával kimutatta, hogy a kapcsolatban fennálló problémák, a házastársi stressz háromszorosára növelte az ismételt infarktus bekövetkezésének esélyét, míg a munkahelyi stressz nem rontott a prognózison.

A Hungarostudy 2002 egyértelműen bizonyította a stressz és a depresszió patogenitását. Kimutatták, hogy már az enyhe mértékű depresszió is fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Egy enyhén depressziós nőnek 2,7-szer nagyobb az esélye a magasvérnyomás-betegségre és a szívinfarktusra, és négyszer nagyobb az agyi érkatasztrófa kockázata.

 

Menopausa előtt és után
Az ösztrogén védő hatása

A klimax bekövetkezte után lassan eltűnik a nők védettsége az érelmeszesedéssel és így a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. A menopausa előtt ugyanis az ösztrogén közvetett módon kedvezően befolyásolja mind a szénhidrát-, mind a lipidháztartást, közvetlenül pedig értágító és javítja az endothel működését, vagyis érvédő hatású. Kézenfekvő volt tehát a következtetés, hogy a menopausát követően hormonpótló kezeléssel kíséreljük meg fenntartani a nők relatív védettségét. Az eredmények azonban nem erősítették meg az elvárásokat. A hormonpótló kezelés nem csökkentette a szív- és érrendszeri kockázatot, sőt növelte azt. Gyakoribb lett az infarktus, és a stroke-rizikó is nőtt.

 

A változás kora előtt tehát védik a nőket a koszorúérbetegség ellen a női nemi hormonok. A nők emancipációja azonban túlhajszoltságot eredményezett, azaz az utóbbi időben valójában már nemcsak a menopausán túli nőket érintik a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a fiatalabbakat is, mert a stressz csökkenti ezt az előnyt.

 

A hormonpótló ösztrogénkezelésnek nincs helye sem a primer, sem a szekunder prevencióban.

 

Majmokon végzett állatkísérletek ugyanis kimutatták, hogy a stressz csökkenti a vér ösztrogénszintjét. A fejlett országokban, s így nálunk is, a fiatal nők egy része vezetői pozícióba kerülve olyan életstílust vett fel, ami korábban a férfi vezetőkre volt jellemző. Többen mutatják az A típusú személyiségjegyeket, és egyre inkább fellelhető életvitelükben a munkahelyi stressz.

 

Az sem elhanyagolható szempont, hogy ma már több fiatal nő dohányzik, mint férfi. A dohányzás vonatkozásában pedig az érrendszert károsító hatáson kívül számolni kell az úgynevezett antiösztrogén hatással is. Ez azt jelenti, hogy a dohányzás csökkenti a női szervezetben az ösztrogén mennyiségét és így a dohányos nők korábban jutnak el a klimax védtelen állapotába, mint nem dohányzó társaik.


A menopausát követően pedig szinte minden rizikófaktor szempontjából fokozódik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A nők jelentős részénél növekszik a testsúly, emelkedik a vércukor- és koleszterinszint, egyre nagyobb a hypertonia gyakorisága.


Különbségek a tünetekben

A nők szívinfarktusa sokkal többször jelentkezik atípusos panaszokkal. A nőknél a mellkasi fájdalom sokszor eltér a szokottól. A típusos erős, szorító, esetleg égő retrosternalis fájdalom helyett a nők gyakran csak tompa nyomásról, mellkasi diszkomfortérzésről, általános rosszullétről panaszkodnak, és egyáltalán nem gondolják ezt veszedelmes betegség előjelének.

Míg típusos esetben a fájdalom a bal karba sugárzik, atípusos esetben sugározhat a jobb karba, nyakba, torokba vagy a gyomortájékra. Sokaknál csak karzsibbadás, gyomor- és hátpanaszok, hányinger, légszomj, állkapocsba sugárzó fájdalom hívja fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben. Kanadai kutatók szerint alapjában véve nem a panaszokban van különbség, hanem abban, hogy a nők gyakran másképp fogalmazzák meg rosszullétüket. Mindenesetre emiatt sajnos könnyű a panaszok „elnézése”, ami téves diagnózishoz vezethet.

 

Míg más betegségek esetén általában az a jellemző, hogy a nők előbb fordulnak orvoshoz, mint a férfiak, addig az infarktusos rosszullét megjelenésekor a nők lényegesen később hívják ki a rohammentőt.

Ennek többféle magyarázata lehet: egyrészt a nők sokszor jobban tűrik a fájdalmat, másrészt kevésbé vannak megijedve, mivel nem gondolnak infarktusra. Pedig a korai diagnózis rendkívül fontos, mert 12 órán belül elvégzett reperfúziós kezeléssel a szívizom necrosisát el lehet kerülni.

 

Prevenció, kockázatcsökkentés

A koszorúér-betegség kockázatának csökkentése csak komplex szemléletmóddal lehetséges. Ahogy a kezelésben, úgy a prevencióban sincs alapvető különbség a két nem között. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a nők általában jobban igénylik a tájékoztatást, és szívesebben működnek együtt nemcsak betegségeik kezelésében, hanem egészségük fenntartásában is.

A hölgyek számára – különösen a menopausa után – igen fontos a testsúly karbantartása, a klimaktériummal oly gyakran együtt járó hízás megelőzése. Az egészséges táplálkozással és a mozgás fokozásával kivédhető lipid- és szénhidrát-anyagcsere kóros irányú eltolódása. Törekedni kell a dohányzás elhagyására. Ellenőrizni kell a vérnyomást, a 130/80-as célértéket mindkét nem esetében annál nehezebb elérni, minél idősebb a beteg, illetve minél nagyobb a testsúlytöbblete.

Nők esetében különösen fontos a stressz kontrollálása, a depresszió felismerése, mivel a depresszió jelentősen megnöveli a cardiovascularis rizikót, másrészt pedig az egészséges életmód követésének fő akadálya lehet.

 

Dr. Valló Ágnes
belgyógyász

 

 

(ni)

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!