D-vitamin-hiány: riasztó kép Magyarországon

Ősember napi adagja 4000 egység volt, ma 100 egység az átlag

Tudományos adatok vetik fel, hogy a halászó-vadászó életmódot folytató őseink napi D-vitamin-adagja 4000 nemzetközi egység (NE, angolul IU) lehetett, mely majdnem ötszöröse egy egészséges felnőtt ember számára jelenleg ajánlottnak. Azonban ezt a mennyiséget sem képes a mai ember magához venni. A szervezet számára a szükséges D-vitamin-mennyiség hazánkban kisrészt néhány állati eredetű élelmiszerből származhat, de döntően a szervezetünk belső forrásból elő tudná állítani a nap ultraibolya B (UVB) sugárzásának hatására. Még ez utóbbi sincs így!

Hiába a napsütés? Mik akadályozzák a D-vitamin képződését a bőrben?

Mivel számos olyan országban is jelentős a D-vitamin-hiányos lakosok aránya, ahol a napsütéses órák száma jóval több hazánkénál, felmerült, hogy valami megakadályozza a D-vitamin képződését a bőrben.

• Így derült ki, hogy egyrészt a korosodással csökken a D-vitamin előalakjának mennyisége, azaz amiből a D-vitamin kialakulna a napfény hatására.
• Másrészt az életkorral járó, csökkenő bőrvastagság szintén gátolja a megfelelő mennyiségű vitaminképződést, még az egyébként elegendő idejű napon való tartózkodás esetén is.
• Harmadrészt az egyenlítőtől távolabb lévő országok felett (így hazánkban is!) ősszel és télen nem megfelelő minőségű a testet érő napsugárzás, ami a D-vitamin képződéséhez kellene.
• Ráadásul a légszennyezés, a bőrben lévő ultraibolya B sugárzást elnyelő színanyag (a melanin) mennyiségének korral való növekedése,
  továbbá 70 év felett, magának az aktív anyagot kialakító enzim mennyiségének a csökkenése még akkor is D-vitamin- hiányhoz vezetnek, ha minden egyéb feltétel teljesül a megfelelő képződéshez.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság ajánlása a napi D-vitamin-bevitelről

Egészséges emberekben nyáron 400–800 NE Egészséges emberekben télen 800–1000 NE Csontritkulás kezelésekor 600–1000 NE

Légszennyezés – gátolja a D-vitamint képző UVB-sugárzást

A D-vitamin-hiány előfordulásának gyakorisága minden életkorban világszerte magas. A légszennyezés D-vitamin-szintézist gátló hatását igazolja, hogy Indiában, az egyik napsütésben bővelkedő tartományban a lakosság kétharmada D-vitamin-hiányos. De Japánból és az Egyesült Államokból származó adatok is hasonlóak. Floridában – télen – 40%-osnak találták a D-vitamin-hiányt férfiak, nők körében egyaránt. A Budapesttel azonos szélességi körön fekvő, Bostonban élő fiatal amerikai lányok 54%-ának nem volt megfelelő a D-vitamin- ellátottsága. Ezek okában jórészt a légszennyezést sejtik, mert ez kiszűri a D-vitamint képző UVB-sugárzást.  

Mindezek ismerete ellenére a D-vitamin hiányát igen gyakran nem ismerik fel.

D-vitamin hiánya és a csontritkulás

• A D-vitamin-hiány elsődleges következménye mindenképp a csontritkulásnak, sőt a csonttörési rizikónak a növekedése.
• Időskorban az elesések gyakoribb előfordulása eleve fokozza a csonttörések számát. Az elesések fokozott előfordulása részben az izomerő csökkenésével magyarázható, mely szintén összefügg a D-vitamin-hiánnyal.
• Klinikai vizsgálatok szerint a megfelelő D-vitamin- ellátottság 22%-kal csökkenti az elesések számát idős betegek esetében – természetesen megfelelő kalciumbevitel mellett.
• A csontritkulás egyre fokozódó népegészségügyi probléma, melynek legrettegettebb szövődménye a csonttörések fokozott előfordulása a betegségekben szenvedők között. Ma az Európai Unióban élő 50 év feletti nő esélye arra, hogy csontritkulás okozta törést szenvedhet el valaha az életében, 40–50%, míg egy férfi esetében ez 10–25%!

Riasztó számok. Fel kell tehát ismerni, hogy a csontritkulás ismerete és megelőzése nem kizárólag az egészségügy feladata, hanem a polgárok érdeke is, hiszen a fenti elrettentő adatok csökkenthetők és elkerülhetők. Ebben alapvető jelentőségű a megfelelő D-vitamin-bevitel.

Az utóbbi időben számos nemzetközi vizsgálat zárult azzal a meglepő eredménnyel, hogy még a hazánknál jóval gazdagabb és messze jobb egészségügyi kultúrájú európai uniós országokban is elmarad ez a kívánatostól, olyannyira, hogy az Európai Unióban, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is jelentős a D-vitamin-hiányban szenvedő népesség száma.

Csontritkulás kezelése: gyógyszer és kiegészítve a D-vitamin pótlásával Számos, hazánkban is elérhető kiváló gyógyszer van a már kialakult csontritkulás kezelésére. Vizsgálatok egyértelműen utalnak arra, hogy ezen gyógyszerek bármelyike mellé alapvető kiegészítő kezelés a D-vitamin (és ha szükséges, a kalcium) pótlása, mely fokozza az alkalmazott gyógyszer további csontvesztést gátló és a törési rizikót csökkentő hatását. Hiszen hiábavaló önmagában a kiváló kezelés, ha az egyik alapvető csontritkulást okozó tényező – a D-vitamin- hiány – kezelése nem történik meg.

D-vitamin forrásai: sok kistestű olajos hal

Az élelmiszerekben található D-vitamin- forrást részben az olajos kistestű halak jelentik (átlagosan 300 NE 100 grammonként). Azért ők, mert jórészt planktonnal táplálkoznak, melyek a legfelső tengervízrétegben élve erős ultraibolya B sugárzásnak vannak kitéve, így sok D-vitamint készítenek. Miért van szükségük D-vitaminra ezeknek a halaknak, hiszen nincs is csontvázuk? Nyilván más okból, de erről később!

Ugyan az adatok nagyon ellentmondásosak, de úgy tűnik, hogy a tojássárgája is sok D-vitamint tartalmaz. Tekintve a hazai táplálkozási szokásokat nem meglepő, hogy az ajánlott napi minimum 400 NE (télen 800 NE) D-vitamin- bevitel messze elmarad a kívánatostól.

D-vitamin forrásai

Halak és egyéb fontos D-vitamin-tartalmú élelmiszerek	Közelítőleges D-vitamin-tartalma nemzetközi egységben (NE)
Hering (100 g)	610 NE
Tőkehal (100 g)	100–280 NE
Lazac – friss, szabadvízi (100 g)	600–1000 NE
Lazac – friss, tenyésztett (100 g)	100–250 NE
Lazac – konzerv (100 g)	300–600 NE
Szardínia (konzerv) (100 g)	300 NE
Makréla (konzerv) (100 g)	250 NE
Tonhal (konzerv) (100 g)	230 NE
Tojássárgája (1 db)	24–56 NE

D-vitamin, mint a daganatok és a rák ellensége

A D-vitamin élettani szerepe azonban messze több, mint a csontanyagcsere szabályozása. Szerepe van – többek között – a daganatképződés gátlásában is, számos daganatféleség esetében pedig ún. kemopreventív szer is egyben, azaz megfelelő szintje nagyobb védelmet nyújt. A D-vitamin-hiány számos betegség előidézője lehet, így az emlő-, prosztata- és vastagbélráké, az ún. fiatalkori és időskori cukorbetegségé, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseké.

Számos adat támasztja alá a D-vitamin daganatellenes hatását.

• Kezdeti megfigyelések szerint, az Egyenlítőtől távolodva számos daganatféleség előfordulása nő, de leginkább az emlő-, prosztata- és vastagbéldaganatok esetében figyelték meg az összefüggést a napsütéses órák száma (azaz a megfelelő D-vitamin-szintézis lehetősége), illetve a daganatok gyakoriságának csökkenése között.
• Hasonlóan figyelemre méltó adat, hogy sötétbőrűekben és elhízottakban számos daganatféleség előfordulása szintén gyakoribb. Az első esetben a fokozott pigmentáció (melanin) gátolja a bőrben a D-vitamin szintézisét (aminek szintje idősödéssel fokozódik, fehérekben is), míg az elhízottak D-vitamin-hiányának oka az, hogy ez felhalmozódva a zsírszövetben (mert zsíroldékony) eltűnik a keringésből.
• Számos orvosi vizsgálat támasztja alá a D-vitamin szerepét a vastagbélrák megelőzésében. Ezek közül a legnagyobb vizsgálatban, 25 620 ember nyolcéves követése során ezen daganat száma háromszor kevesebbnek bizonyult normális D-vitamin-szint mellett, szemben a D-vitamin hiányában szenvedőkhöz képest.
• Nemcsak a kialakulásban, hanem a romlás és az áttétek gátlásában is fontos a szerepe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az Európai Unió országai közül hazánkban a leggyakoribb a vastag- és végbélrák előfordulása, sőt hazánk e daganatfajta okozta halálozásban is első. Ismervén ezeket az adatokat, azt feltételezhetjük, hogy ha elérnénk a megfelelő D-vitamin-vérszintet – élethosszon keresztül – akkor ezzel a vastag- és végbéldaganatok előfordulási gyakoriságát és a riasztó hazai eredményeket minden valószínűséggel javíthatnánk.

D-vitamin, mint a szív- és érrendszeri betegségek ellensége

• Súlyos veseelégtelenségben a D-vitamin-kezelés csökkentette a szív- és érrendszeri halálozást.
• Más vizsgálatban az alacsony D-vitamin-szint összefüggést mutatott a megnövekedett stroke előfordulással.
• Egy felmérés szerint a szívelégtelenségben szenvedő vagy szívinfarktuson átesett betegek D-vitaminszintje is alacsonyabb.

Adatok szerint a napi 800 NE D-vitamin-bevitel hozzájárul a vérnyomás csökkenéséhez.
Ha a várandós nő terhessége alatt, majd a szoptatás során megfelelő D-vitaminellátottsággal rendelkezik, akkor gyermeke sokkal kisebb arányban lesz fiatalkori cukorbeteg és bizonyos idegrendszeri megbetegedések is jóval ritkábban fordulnak elő gyermekeik körében.

Kevesebb beteg ember, rákos megbetegedés és 1,5 milliárdnyi megtakarítás Bárki számára elérhető nemzetközi számítások alapján elvégezhető az alábbi hazai becslés. Eszerint hazánkban a napi D-vitamin-bevitel normalizálásával, amellyel csökkenthető a D-vitamin- hiányban szenvedők nagy száma, a várható betegségmegelőzés nagyjából 1,5 milliárd euró megtakarítást jelentene az egészségügyi kiadásokból. Tekintettel arra, hogy ez nehezen érhető el hazánkban táplálkozással, némi állami invesztíció is szükséges hozzá, mert támogatni kellene néhány egészséges és alapvető élelmiszer, például a tej és az egészséges tejtermékek D-vitaminnal való dúsítását. Ahogyan azt mások, máshol már régóta teszik!

Dr. Speer Gábor