Dohányzás Magyarországon - tények

Dohányzási szokások Magyarországon

• A naponta dohányzók aránya 2000 óta a férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható.
• 2009 óta 1%-kal nőtt a rendszeresen dohányzó nők aránya.
• 2012 első negyedévében végzett felmérés szerint a férfiak 32.3%, a nők 23.5%-a dohányzik naponta.
• Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal csökkent 2009 óta.
• A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.

A passzív dohányzás Magyarországon

2012 első hónapjaiban a nemdohányzók

• 12%-a szívott be dohányfüstöt otthon,
• 7%-a volt kitéve dohányfüstnek a munkahelyén vagy a vendéglátóhelyeken zárt légtérben,
• 5%-uk a várótermekben is tapasztalta, hogy vannak, akik ott dohányoznak,
• ötödük (21%) pedig a közösségi közlekedés várakozó és megálló helyein is ki volt téve dohányfüstnek.

A nemdohányzók közel kétharmada (61%) egyetért azzal, hogy a bárokban, kocsmákban tilos rágyújtani. Az éttermekre, munkahelyekre és közösségi közlekedési eszközökre vonatkozó tilalmat a nemdohányzók 80%-a támogatja, sőt a dohányosok fele is helyesli.

Dohányzás és egészségügyi ellátás, halálozás

• Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban 2010-ben. E betegek több mint harmada (36%; 180 ezer), a férfi betegek közel fele (46%), a nők több mint negyede a dohányzás miatt került kórházba.
• A járóbeteg szakrendelésen regisztrált, dohányzással összefüggésbe hozható 3,6 millió eset közel 40%-ának ellátását (36%) a dohányzás miatti megbetegedés tette szükségessé. (A férfiaknál ez az arány 42%, a nőknél 30% volt.)
• 2010-ben 20.470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki.
• Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye.
  Dohányzás következtében a Magyarországon várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben.
• Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket.
• A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett.

A dohányzás társadalmi költségei

• 2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot. Ennek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedét az ÁFA tette ki.
• A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadás 2010-ben több mint 441 milliárd forint volt.
• A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben.

Országos Egészségfejlesztési Intézet
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály