Hajszál a pörköltben - fizikai veszélyforrások az élelmiszerekben

2012-09-25 08:00:00    

Az élvezeti érték és a hasznosság mellett a biztonság is az élelmiszerek minőségéhez hozzátartozik. Ennek ellenére évről évre számos élelmiszerrel kapcsolatos botrány lát napvilágot, legyen szó ételmérgezésekről vagy élelmiszerek okozta fertőző betegségekről.

Ezeknek az eseteknek köszönhetően mindig meginog a fogyasztók élelmiszerekbe vetett bizalma, jogosan tehetik fel a kérdést, hogy biztonságosak-e a mindennap elfogyasztott élelmiszerek.

Fizikai, mikrobiológiai, kémiai és máshova be nem sorolható úgynevezett egyéb veszélyforrásokat különböztetünk meg. A fogyasztóknak tudniuk kell, hogy milyen veszélyforrásokkal kell számolniuk, még akkor is, ha az élelmiszeripar mindent elkövet a biztonságos élelmiszer előállításáért.

 

 

Fizikai veszélyforrások

Az élelmiszerekben előforduló fizikai veszélyeket alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk:

  • hagyományos értelemben vett veszélyek, amelyek közvetlen sérüléseket okozhatnak,
  • radioaktív sugárzást kibocsátó anyagok, amiket elfogyasztva jelentős sugárterhelésnek tehetjük ki a szervezetet.

Fizikai veszélyforrások lehetnek az alapanyagok természetes részei vagy közvetlen szennyezői (pl. föld) vagy a gyártás során az élelmiszerekbe jutó külső szennyeződések.

  • A mezőgazdasági termelés során kődarabok kerülhetnek az alapanyagok közé (pl. a lencse, szárazbab), ezért ezeket a felhasználásuk előtt a szükséges mértékben át kell vizsgálni.
  • A főzelékfélék és magvak esetében a hasznos nyersanyag mellett előfordulhatnak fogyaszthatatlan növényi részek, de biztonságot veszélyeztető tényező az is, ha egyéb zöldség- vagy gyümölcsfélék kerülnek véletlenül más típusú élelmiszerbe. Ezeket az élőkészítési folyamatok során lehet a háztartásokban is kiszűrni.
  • A húsokon – nem megfelelő kezelés miatt – előfordulhatnak szőr- és tollmaradványok, illetve a tojást tartalmazó élelmiszerekben tojáshéjdarabok.

 

A fogyasztók elvárják, hogy nap mint nap biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalukra.   Az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tevékenységek a háztartásokban az otthoni főzés alkalmával is előfordulhatnak, így emiatt is fontos tisztában lenni a lehetséges kockázati tényezőkkel.

 

Mire figyeljünk főzés közben?

  • A csontos húsok darabolása során csontszilánkok kerülhetnek a húsba, amire a háztartásokban is ügyelni kell, a keletkezett szilánkokat el lehet távolítani.
  • Gyakori otthoni veszélyforrásnak tekinthető, hogy a feldolgozás során használt gépekből fémdarabok és szilánkok kerülhetnek az ételekbe, de üvegeszközök törése miatt üvegszilánkok is előfordulhatnak. Ezért a sérülékeny üvegeszközök épségére fokozottan figyelni kell, célszerű ellenőrizni használat előtt és után pl. az üvegtálak peremének épségét.
  • Faszálkák elsősorban a nem megfelelően karbantartott fából készült vágódeszkákból, fából készült keverőeszközökből kerülhetnek az élelmiszerekbe, műanyag szilánkok pedig alapvetően kemény műanyag eszközök törésekor jelenthetnek veszélyt, ezek ellenőrzésére az otthoni ételkészítés során figyelni kell.
  • Előfordulhat, hogy a főzésre, sütésre használt edények burkolóanyagának elöregedése miatt zománc- vagy teflondarabok jutnak az ételekbe, emiatt fontos, hogy sérült eszközök ne legyenek a konyhában. Csomagolóanyagok a nem kellő figyelemmel történő felbontáskor kerülhetnek az ételekbe, a konyharuhával letakart ételek felületére pedig szövetdarabkák tapadhatnak.
  • Előfordulhat az is, hogy a konyhában tevékenykedő személyektől származnak a fizikai veszélyforrások, ezek lehetnek hajszálak, körömdarabok, ékszerek stb.
    Különösen fontos kockázati tényezőt jelentenek az élőlények maradványai az élelmiszerekben. Mezőgazdasági termékekben előfordulhatnak rovarok, rágcsálók maradványai.

Törött tojás a konyhapulton.

Sugárzó anyagok az élelmiszerekben

Különböző balesetek és gammasugárzással járó kísérletek miatt többféle sugárzó anyag is a légkörbe kerülhet, ahonnan a termőföldekre vagy a talajba juthatnak, ezáltal a növényekbe felszívódnak. A táplálékláncba kerülő sugárfertőzött anyagok akár az állatok tejével is kiválasztódhatnak, azokat elfogyasztva a szervezetben lerakódhatnak.


A sugárzó anyagok közül a leggyakoribbak a jód, a stroncium és a cézium radioaktív izotópjai, amik akár olyan sugárterhelést is okozhatnak, ami csak évtizedek alatt csökken a felére.  

Vági Zsolt 
dietetikus, táplálkozástudományi szakértő
Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!