Köhögéscsillapítók, köptetők – recept nélkül

2013-01-05 11:00:00    

A köhögés csillapítása „csak” tüneti kezelés, ami nem minden esetben szünteti meg az alapbetegséget. Pedig elsősorban azt kell gyógyítani, ami a köhögést okozza – ez az orvos feladata. A téli hidegben, a náthás, influenzás időszakban gyakori a baktérium- vagy vírusfertőzés kiváltotta köhögés, de allergia, dohányzás, porbelégzés, gyógyszermellékhatás, asztma, tuberkulózis vagy daganat is eredményezheti.

A köhögés ténye még nem határozza meg egyértelműen, hogy milyen gyógyszerhez kell nyúlni. Számos típusa létezik a köhögésnek és a köhögés elleni gyógyszereknek is. Attól függően, hogy száraz vagy hurutos köhögésről van szó, különféle hatóanyagok alkalmasak a kezelésre. Köhögéscsillapítók vény nélküli vásárlásakor mindig ki kell kérni a gyógyszerész tanácsát.

Száraz köhögés


A száraz köhögésnél, ami általában egyes vírusfertőzések velejárója, nem termelődik nyálka, váladék, ugyanakkor kellemetlen és zavaró. A száraz köhögés a mindennapi tevékenységekben ugyanúgy akadályozó tényező lehet, mint az éjjeli alvásban, ezért csillapításra szorul.

A száraz köhögés kezelésére recept nélkül prenoxdiazin hatóanyagú tabletták, kodeint is tartalmazó szirup, dextrometorfán hatóanyagú szirupok, szopogatótabletták szerezhetők be a gyógyszertárakban. Az említett hatóanyagok a köhögést kiváltó idegi folyamatba bekapcsolódva a köhögési „kényszert” mérséklik. Amennyiben a tabletta formát választja a beteg, akkor azt bőséges mennyiségű folyadékkal (2-3 dl), vízzel vagy teával ajánlott bevenni.

  • A kodeint is tartalmazó készítményeknél, főleg hosszabb ideig tartó alkalmazásnál, székrekedés, aluszékonyság vagy nyugtalanság fordulhat elő, valamint légzészavarok, vizeletürítési nehézség, látászavar léphet fel. Nem véletlen, hogy elővigyázatosságból a kodein hatóanyag helyett célszerű mást választani, székrekedéses, légzészavaros, asztmás, fejsérüléses betegeknél kerülendő.
  • A dextrometorfánt tartalmazó készítmények krónikus tüdőbetegek pl. asztmások esetében csak a kezelőorvossal való egyeztetést követően alkalmazhatók.

Ügyelni kell arra, hogy milyen egyéb gyógyszert szed a köhögéscsillapítót alkalmazni szándékozó beteg. A dextrometorfán tartalmú készítmények nem szedhetők együtt a depresszió kezelésére alkalmazott, ún. monoaminoxidáz-gátlók csoportjába tartozó gyógyszerekkel. Bizonyos nyugtatókkal való együtt-alkalmazás során a dextrometorfán hatása felerősödhet, vagy a mellékhatások megjelenésének nagyobb valószínűségével kell számolni. A dextrometorfán tartalmú gyógyszerek mellékhatása egyébként is lehet fáradékonyság, valamint aluszékonyság.

 

Hurutos köhögés


A hurutos köhögésnél tapadós, zöldessárga vagy fehéres színű nyák, köpet jelenik meg, ahogy a betegek mondani szokták „felszakad a köhögés”. Lényeges tudni, hogy az ún. produktív köhögést nem szabad köhögéscsillapítókkal csillapítani, ebben az esetben a lerakódott nyákot el kell távolítani, köptetőkre és/vagy hurutoldókra van szükség.


A köptetők a nyálkahártyát védő nyák termelődését fokozzák a légutakban, bevonva vele a légutakat, produktívvá téve a száraz köhögést, és elősegítve a köpet „felszakadását”, ürítését. A hurutoldó hatóanyagok a letapadt nyákot folyósítják el, így az könnyebben felköhöghetővé válik, gyorsabban távozik.


Számos hatóanyag kettős hatással rendelkezik: egyidejűleg fokozza a nyáktermelődést, és könnyen folyóvá, felköhöghetővé teszi azt: az acetilcisztein, a karbocisztein, az ambroxol, a brómhexin és a gvajfenezin a legismertebbek, amik szirupokként, szuszpenziókként, vízben oldandó granulátumként, (pezsgő)tablettaként kaphatók a gyógyszertárakban.


A köptető-hurutoldó gyógyszerek között leggyakrabban folyékony gyógyszerformákat, sűrűn folyó szuszpenziókat, szirupokat lehet találni. Nem véletlen, hogy sokak képzeletében a köhögéscsillapítók evőkanállal adagolt „kanalasok”-ként élnek. A patikák laboratóriumaiban napjainkban is gyakran készítik el a gyógyszerészek a „klasszikusnak” számító „Suspensio terpini”-t, a mentaízű, terpénes nyákoldót, köptetőt; ami vény nélkül megvásárolható.

Mire kell figyelni?

 

  • A szuszpenziókat alkalmazás előtt mindig alaposan fel kell rázni, mert a készítmények hatóanyag-tartalma az üveg aljára leülepedhet, és felrázás nélkül a hatóanyag dozírozása nem pontos.
  • Az adagolásnál szem előtt kell tartani a testtömeg vagy életkor szerinti, betegtájékoztatón szereplő, adagolási előírást. Leggyakrabban pontos beosztással rendelkező műanyag adagolóeszközt is csomagolnak a készítményekhez. Hasznos tudni, hogy a konyhai kanalakkal való kimérés pontatlan, mert ahány háztartás annyiféle kanál létezik. (Szabály szerint egy kávéskanál 5 ml, egy gyermekkanál 10 ml, egy evőkanál pedig 15 ml folyadék-mennyiséget jelent.)
  • A hurutos köhögés kezelésére alkalmas gyógyszereknek a szedése idején fokozottan ügyelni kell a nagy mennyiségű folyadékfogyasztásra, ami akár napi 2-3 liter is lehet. A folyadék maga is hozzájárul a légcsőben és hörgőkben letapadt nyák eltávolításához.
  • A köptetőket általában étkezés után fél órával kell alkalmazni, úgy, hogy az utolsó adagot kb. két órával lefekvés előtt vegye be a beteg; annak érdekében, hogy az esetleg gyakoribbá és intenzívebbé váló köpetürítés ne zavarja az elalvását.
  • Egyes hatóanyagok (pl. ambroxol) nem alkalmazhatók gyomor- és nyombélfekély esetén (mivel a nyákoldó anyag veszélyezteti a gyomornyálkahártya épségét). Emellett a máj- és vesebetegeknél a hurutos köhögés kezelésére alkalmazott szereknél is dózismódosítás lehet szükséges.
  • A gyakran alkalmazott acetilcisztein és karbocisztein több antibiotikummal pl. a pencillinekkel (pl. a gyakran rendelt amoxicillinnel) is kölcsönhatásba lép. Gyakran mégis szükséges a két típusú gyógyszer együttes alkalmazása (pl. antibiotikumkezelést igénylő bakteriális fertőzéssel együtt járó hurutos köhögés): ebben az esetben legalább két órának el kell telnie az antibiotikum és a köptető bevétele között. A szedett gyógyszerek adagolási rendjének az orvossal és gyógyszerésszel való megbeszélése ebben az esetben kiemelten fontos!


Megjegyzendő, hogy a gyógyszerek halmozott szedése – köhögéscsillapítók esetén is – komoly veszélyt hordoz magában. Legyen bármennyire is makacs, kínzó a köhögés, nem szabad a köhögéscsillapítókat és a köptetőket egyidejűleg alkalmazni. Ekkor ugyanis a hurutoldók/köptetők által előidézett váladékgyülemtől nem tud megszabadulni a szervezet, mivel a köhögéscsillapítók gátolják a köhögési reflexet, ez akár fulladásveszéllyel is járhat.

A vény nélkül vásárolt köhögéscsillapítók, köptetők hatására a beteg állapotának 2-3 napon belül észrevehetően javulnia kell. Amennyiben ez nem következik be, a köhögést kiváltó okok kiderítése és a terápia meghatározása céljából orvoshoz kell fordulni!

Dr. Budai Marianna PhD és
dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerészek

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!