Beszélgetés Pataki Zitával – A boldogság tanulható?

0
16439

„Aki nem csinálja, az tanítja” – szól a pikírt megjegyzés, de nem Pataki Zita esetében.
Tanár, pszichológus, életvezetési tanácsadó külön-külön, s mindezt egyben is, de ő nemcsak tanítja, hanem maga is eszerint cselekszik. A tanultakat elsősorban saját magán gyakorolja, s ezt a példát vetíti rá a környezetére. Tanul, tanít és taníttat.

Névjegy:

Pataki Zita
jogász, tanár, pszichológus, televíziós műsorvezető, hírszerkesztő

Iskolái:

Eötvös Loránd Tudományegyetem, magyar-könyvtár szak,
Államigazgatási Főiskola,
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar,
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, tranzakcióanalízis szak
Kezdetben a miskolci televízió műsorvezetője, utána a Petőfi Rádió tudósítója volt. Jelenleg az RTL Klub időjárás-jelentéseiben láthatjuk-hallhatjuk mint meteorológiai hírszerkesztő-műsorvezető.

 

Régebben pártanácsadóként az emberek közötti kommunikációval foglalkoztam, kutatásokra alapozva tanítottam, elsősorban a hölgyeket, mert az urak kevésbé jelentkeztek. Az emberek közötti kommunikáció nagyon régóta a kutatások alapja. Csak az a baj, hogy a mindennapokban egy férfi és egy nő nem tudatosan kommunikál egymással, pedig sokkal könnyebb lenne úgy az élet!

Most kaptam meg a diplomámat a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol tranzakcióanalízis szakon végeztem, és a szakdolgozatom is erről szólt, hogy miért jó tanítani kamaszkortól, azaz hetedikes osztálytól tranzakcióanalízist. Ez egyfajta személyiségfejlesztő terápiás módszer. Például hogyan lehet kezelni egy konfliktust, hogy megélük közben az autentikus érzéseinket. Hogyan lehet egy dühös embr felé reagálni, hogyan lehet ezt konkrétan kezelni stb.


Érzelmi, kapcsolati, szakmai síkon Zita mindent tudatosan felépít, hogy utána mindezt a lélek szabadságával tudja megélni.

 

Az emberek gyakran korlátozzák magukat különböző kijelentésekkel, és így persze belül is valóban olyanok. Én soha, semmiben nem ítélkezem, és nincsenek korlátaim. Ez a mindennapokban is igaz. Nálam nincs olyan, hogy csak ezt szeretem, vagy csak azt.

A másik meghatározó az emberi kapcsolatokban: a szerepjátszás

 

Szaknyelven programok, üzenetek élnek bennünk, s ezek szerint cselekszünk. Például ha a mindennapokban a mama nem puszilgatja és szeretgeti a gyerekét, de amikor az megbetegszik, simogatja és dédelgetni kezdi, előjön belőle a gondoskodás, a gyereknek ebből mi az üzenet? Az, hogy legyek beteg, mert akkor figyelnek rám. A legújabb kutatások szerint sokszor ebből fakad a depresszió is. Amikor az egyén fizikálisan nem betegszik meg, de a lelke jelez.

Az nagyon fontos, hogy hogyan fordulunk a másik ember felé


„Sokan talán nem gondolnak bele, hogy az egyetlen nem vér szerinti rokoni kapcsolat a férj és a feleség kapcsolata. Őket  „csak” egy érzés köti össze”.

 

Persze ember és ember között nagy különbség van, hát még férfi és nő között. A férfinak az egzisztenciális kérdés a meghatározó: az, hogy ő jó munkahelyen legyen, élvezze, amit csinál és tartozzon hozzá pénz. A nőnek az első helyen a biztonság áll. Mi támpontokat keresünk, hogy még jobban érezzük a biztonságot. Egy családban a kapcsolattartás a nő feladata. Ebben segítenünk kell a férfiakat. Egy férfi nem tudja megjegyezni, pl. hogy kinek mikor van a születésnapja, névnapja a rokonságban. Én mindig súgok az öcsémnek, amikor az anyukámnak születésnapja lesz, vagy anyák napja. Ezt a  „hiányosságot” férfiaknak nem szabad felróni, mert ilyen a férfiagy. Annak a férfinak van szerencséje, akihez „jó” volt az anyukája, megtanította neki az érzelmi intelligenciát, vagy ha volt egy igaz szerelme, aki megmutatta neki az intimitást.

Most megkérdezhetné valaki, hogy mi van akkor, ha magamnak kell tanácsot adnom?

Azt a legkönnyebb! Azt szoktam mondani, hogy mindenki a saját maga szakértője. Senki más nem ismeri jobban az álmainkat, a vágyainkat, gondolatainkat, érzéseinket. Tizenkét éves voltam, amikor felismertem magamban az irigységet, és tettem ellene. Nagyon tudatosan kell figyelni magunkat: annyi jelzés van, csak nem figyelünk magunkra.

 

„…abból sosem elég, amit szeretsz csinálni”.

 

Például miért hízik egy nő és miért fogy?

Ezeknek a változásoknak okuk van. Megint saját magamat alapul véve: két munkahelyem volt, közben az egyetem. Nem magamra figyeltem, mert számomra a prioritás az volt: első az egyetem. Így ekkor picit meghíztam. Akkor egy fogyókúrás szerrel megtaláltak, és azt mondtam, ha van valamilyen szer, ami segít, akkor miért ne! Persze kértem, hogy két hónapig kipróbálhassam, majd azután válaszolok arra, hogy elfogadom-e a felkérést, annak reklámozására. Számomra fontos volt, hogy hitelesen tudjak a termék mellé állni, hogy megtudjam, valóban használ-e és jól működik-e.

Nagyon fontos a hitelesség, mert szeretjük az illúziókat. Az a szer, amit én felvállaltam, mozgás mellett hat igazán. Nincs csodaszer, mert akkor csak vékony embereket látnánk, de a táplálékkiegészítők segítenek, a megfelelő tudatosság mellett.

 

Motiváció kell, de ez is tanulható

Az olyan embert, akit mindig dicsérgettek, úgy hívják, hogy létorientált ember, szemben a tettorientált emberrel, akit akkor dicsértek meg, ha valami jót tett. A létorientált ember, ha fogyókúrába kezd, komoly problémái adódhatnak, szemben a tettorientálttal, mint én is, aki akkor kaptam dicséretet, ha valami jót tettem. Nekem nagyon magas a motivációs szintem, azaz, ha belekezdek valamibe, többnyire sikerre viszem.

Azt kívánjuk a továbbiakban Pataki Zitának és minden kedves olvasónknak is: hogy vegye sikerrel az akadályokat. Ami persze nem megy könnyen és egyszerűen, de a módszer tanulható és általunk irányítható.

 

Ha figyelünk magunkra, a bensőnkre, tudatosan építkezünk, mindezt ismereteink gyarapításával elősegítve, akkor szárnyakat kapunk és boldogan éljük az életünket.
Pataki Zita ezt már nemcsak képletesen, hanem a maga valóságában is megkapta, egy általa csodált és büszkén emlegetett férj személyében.

Vészabó Noémi