Szájüregi rák, sugárkezelés és a következmények enyhítése

0
2140

Szájüregi rák – szerencsére sokan nem ismerik még a daganat ezen típusát. Ugyanakkor az az évi 1500 ember, akit a rák ezen válfajával diagnosztizálnak, sokat tudna mesélni arról, hogy a sugárterápia még csak a kezdet – a kezelés hatására ugyanis egy rutinműtétnek mondható foghúzás is súlyos következményekkel járhat. Íme egy terápia, amely szövetregeneráló hatásának köszönhetően sokat segíthet nekik, hogy ne kelljen elveszíteniük állkapcsukat.

 

A dohányzás és az alkohol súlyosbító körülmény

A szájüreg rosszindulatú daganatainak eredete egyelőre meghaladja az orvostudomány ismereteit: sajnos nem tudjuk, mitől alakulnak ki, egy azonban biztos: a dohányzó és alkoholt rendszeresen fogyasztó emberek között sokkal gyakrabban előfordulnak.

 

Sokáig nem fáj

A szájüregben található daganatok leginkább 45 éven felülieknél fordulnak elő, és ugyan korai stádiumban felismerhetők, de mivel kezdetben  nem okoznak fájdalmat, így a betegek legtöbbször mégis későn fordulnak orvoshoz.

A sugárkezelés segíthet, de mellékhatásokkal is jár

A rák diagnosztizálása után megkezdődik a beteg kálváriája: sebészi beavatkozások, sugárkezelés, esetleg kemoterápia követi egymást. A legrosszabb azonban, hogy a páciens megpróbáltatásai ezekkel a legtöbb esetben messze nem érnek még véget: a sugárterápia ugyanis nemcsak a daganatos sejteket, hanem az egészségeset is károsítja. Az ép szövetek roncsolódása következményeként a bőrön és a nyálkahártyán sérülések keletkezhetnek, valamint a sugárzott területen gyulladás léphet fel. Ezen kívül a besugárzás a csontokban is okozhat károsodást, így a csontszövet akár el is halhat.

Ráadásul a beteg fogai is romlásnak indulhatnak, lazulhatnak. Fogászati ellátás esetén mindenképp speciális kezelést kell kérni, mert a beavatkozással járó sebben ugyanis könnyen megtelepednek a baktériumok, amelyek akár a csontig is eljuthatnak, melynek következménye ugyancsak a csont teljes leépülése.

A sugárterápia miatt kialakult szöveti roncsolódás helyreállításához külföldön már évek óta a hiperbár oxigénterápiát hívják segítségül az orvosok. A csontszövet gyógyulása ugyanis az oxigénellátáson múlik – a magas nyomáson belélegzett oxigén pedig a normál adagnál 20-szor nagyobb mennyiségben kerül bele a véráramba, és segíti a csontsejtek osztódását, csökkenti az ödémát és a gyulladást, valamint hozzájárul a hajszálerek újraképződéséhez is.

„A terápia eredményességét igazolja, hogy az általunk kezelt, sugárterápia miatt szövetkárosodást szenvedett páciensek szájsebészei mind jelentős javulásról adtak visszajelzést, így sikerült megmenteni állkapcsukat a teljes elhalástól” – mondta el dr. Szolnoki Nikolett, a Hiperbár Centrum orvosigazgatója. „A skandináv országokban pedig annyira bevált módszer a hiperbár oxigénterápia, hogy nemcsak a sugárkezelés után, hanem szájüregi vagy helyreállító csontműtétek előtt is alkalmazzák, hogy a műtéteket a legeredményesebben végezhessék el.”

Well Pr