Befolyásolás lehet, de a döntés a miénk – Beszélgetés Nógrádi Györggyel

0
1950

A sors fatális fintora, hogy mit sem sejtve elindultam otthonról, és mire odaértem az interjúra, már felbolydult a világ. Tudatlanul léptem be Nógrádi György irodájába, ahol már égtek a telefonvonalak. Akkor értesültem a brüsszeli terrortámadásról…

Az interjút többször megszakították a különböző médiától jövő telefonhívások, így én különleges felvilágosításban, továbbképzésben részesülhettem. Megértettem, hogy miért teltházasak az egyetemi órái, és az ország bármely részén tartott előadásai. Érthető, világos, a bonyolult összefüggéseket és háttérjellemzőket is egyszerűen megvilágítva tárja elénk a legkuszább politikai helyzeteket, és mindezt nem nyakatekert összetett mondatokban. Logikusan felépített gondolatait bárki által megérthető, gördülékeny stílusban adja át. Pont azon a napon kérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt a biztonság fogalmáról, amikor a történelem ezt épp átírni kényszerült.

 

Névjegy:

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem tanára, a hadtudományok kandidátusa. Budapesten született. Családja nagyon szegény volt, és ő, hogy változtasson az életén, először sportolni, asztaliteniszezni kezdett. Kiemelkedően teljesített, de úgy érezte, hogy az igazi kitörési pont számára a tanulás. A középiskolában a tanulmányi versenyekre összpontosított, többségét meg is nyerte. A Közgazdaságtudományi Egyetemre való felvételije sikeres volt. 1974-ben doktori értekezését is megírta az NSZK gazdaságpolitikája címmel, majd 1986-ban kandidátusi értekezését. Öt évig a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tanított. 1988-ban elnyert egy ösztöndíjat Németországba. 1989. január 1-jén tért vissza a Közgazdaságtudományi Egyetemre, akkor már, mint tanár. Jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem védelemgazdasági tanszékén tanít, ahol egyebek mellett a Magyar Honvédség számára is képeznek ki szakembereket. Számos tagságban vesz részt. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. Több magyar és idegen nyelvű publikációja, könyve jelent meg.

 

  • Azt, hogy biztonságpolitikai szakérő, hogy lehet a laikus számára elmagyarázni? Mit jelent?

Összefogja a külpolitikát, a védelmi politikát és a makrogazdaságot. Amikor biztonságpolitikáról beszélek, akkor annak a politikai és a gazdasági vonatkozásairól beszélek, így jön ki a biztonságpolitika. Pár éve megnéztem, ilyen tanszék Ausztráliában volt egy, és Nagy-Britanniában, sehol másutt. A védelemgazdaság – az egyetemi tanszék mai neve – azt jelenti: kiképezni a hadseregnek és egyéb testületeknek a gazdálkodással foglalkozó szakembereket, illetve ennek a politikai szakértőit.

 

  • Ön először közgazdász volt?

Nem, mindenhol ez jelenik meg. A Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végeztem, ezen belül diplomáciát tanultam. Egy évre rá doktoráltam, majd elvégeztem egy történelemszakot, 1986-ban kandidáltam, utána megcsináltam a NATO 15 hetes világkörüli útját. Ez egy biztonságpolitikai kurzus volt. Közben elvégeztem a Hamburgi Vezérkari Akadémia kurzusát. Rengeteget tanultam a világ különböző részein, most is minden nap tanulok. Közben a ’70-es évek közepétől 5 évig tanítottam a tiszti főiskolán, majd ’80-ban jöttem ide az egyetemre tanítani, és azóta itt vagyok.

  • A biztonságpolitikai szakember szerint mit jelent a biztonság?

A német biztonságpolitika atyja, Egon Bahr – sajnos tavaly meghalt – azt mondta: a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan. Ezt jelenti a biztonság.

  • Egy ilyen szakember biztonságban van?

Remélem. Barátaimnak nagy száma van, ellenségeimnek viszonylag kevés, remélem, hogy biztonságban vagyok. De mindig kimondom a véleményemet.

  • Félt már valamikor ezért?

Nem, soha. Én végigjártam Afganisztánt a háború kellős közepén, átmentem Karlovácon, magyarul Károlyvároson, amikor lőtték. Végigjártam Koreát, Ukrajnát, szó szerint napokkal a háború után. Soha nem éreztem, hogy különösebben félnem kellene. Voltam sokszor Koszovóban is.

  • A NATO-ba is meghívták és ott tartott egy előadást. Ilyenkor kíváncsiak, hogy aki a keleti blokkból jött, mint ön, az hogyan látja ugyanazt a dolgot, amit ők?

Persze. Magyarország néhány évig abszolút sztárstátuszban volt Németországban, részint azért, mert megnyitottuk a határokat, részint azért, mert a magyar-német kapcsolatok mindig jók voltak. Ez a különleges kapcsolat Helmut Kohl alatt fennmaradt. Ezt a különleges kapcsolatot Schröder alatt már lehetetlen volt megtartani. Teljesen más volt a schröderi filozófia és teljesen más Merkelnek is a filozófiája.

  • Ilyenkor felvetődik olyasmi, hogy győzködik egymást? Pl. egy konferencián?

Természetesen. Ez egy csodálatos dolog, én bárhol voltam, vitatkoztunk. Nagyon sok előadást tartottam az Ost-West Kollegban, az evangélikusoknál, a Bajor Akadémián, a Keleti-tengeri Akadémián és mindig voltak vitáim. Egyetemeken, minisztériumokban, kutatóintézetekben mindig vitatkoztunk. Most nagyon sok előadást tartok Magyarországon, itt is győzködjük egymást, ez az élet része.

  • Olvastam az önéletrajzaiban a kutatásairól. Mit jelent ez egy biztonságpolitikai szakember esetében?

Azt jelenti, hogy napi 3-4 órán át az ember átnézi a bejövő szakirodalmat, ami egyre elágazóbb. Elmegy azokra a rendezvényekre, aminek értelme van, járja a világot. Nagyon sok külföldi, főleg német nyelvű csatornát nézek, mert németül beszélek a legjobban az idegen nyelvek közül. A maradék időm a magánéleté, kirándulás, beszélgetés, szórakozás stb.

  • Mivel lehet önt meggyőzni? Meg lehet?

Gyerekkorom óta meg lehet győzni, de elég nehezen. Csak észérvekkel. Ugyanis, ha leülök bármilyen műsorba, fölkészülök rá. Tehát ha az ellenkezőjéről meggyőznének, az azért ritka, mert soha nem ülök le úgy szembe a hallgatósággal, hogy nem vagyok felkészülve. Mindig vittem éveken át a televízióba is kis cetliket magammal. Most is ott vannak, csak az esetek döntő részében nem veszem elő. Több híres egyetemi tanár mondta is, hogy könnyű neked, van nálad papír. Mondtam, ti miért nem csináltok?

  • Valakinek a véleménye befolyásolja Önt?

Persze. Rengeteg emberé. Először is a családomnak vannak kérései, hogy mikor mit ne csináljak. Ezt általában tudomásul veszem. Más részről van néhány politikus, akit én nagyon szeretek és hallgatok rájuk. Nagyon sajnálom, hogy tavaly meghalt Helmut Schmidt. Imádtam, minden könyvét olvastam. Imádtam Egon Bahrt, a német biztonságpolitika atyját. Nagyon szeretek néhány magyar vezetőt is, pártoktól függetlenül. A véleményemben befolyásolhatnak, de én döntök.

  • És van, akit ön befolyásol. Ez óriási felelősség. Kiállni emberek elé, akik azért mennek oda a teltházas előadásokra, mert átfogó képet akarnak kapni a jelenlegi helyzetről.

Igen, én ezt vállalom és mindig a saját véleményemet mondom az aktuális külpolitikáról. (Soha életemben nem foglalkoztam belpolitikával.) Persze ebben is mindig benne van a tévedés lehetősége is, de nem érzem, hogy az elmúlt, 5, 10, 15 évben tévedtem volna. Nem azért, mert okos vagyok, hanem azért, mert felkészülök az előadásra.

  • Van még olyan része a világnak, ahol nem volt?

Biztos, de oda nem is vágyom. Hatszor voltam Kínában, voltam Ausztráliában, Közel-Keleten, Közép-Keleten, jó párszor Afrikában. Voltam Közép-Amerikában, Dél-Amerikában, az USA-ban. Imádok utazni és nagyon jól érzem magam.

  • Mit javasol, hol biztonságos, hová utazzunk?

Ma már nincs ilyen. Ma már mindenkinek, aki valahova megy, vállalnia kell a felelősséget. Nem lehet ilyet javasolni. Ha javasolok most egy országot és valaki odamegy 2 hónap múlva és ott robbantanak, én vagyok a felelős. A válaszom az: ma nem elég, hogy valakinek van pénze. Felelőssége is legyen, és mielőtt elmegy, hívja fel a Külügyminisztérium területi referatúráját és kérdezze meg, hogy az illető országban mi a helyzet. Ki gondolta volna pár hónappal ezelőtt, hogy Törökországban robbantanak? Ki gondolta volna, hogy Egyiptomban, a turistaparadicsomokban életveszélyes helyzetek is vannak? A világ egyik legcsodálatosabb országa Kenya. Ott nyaraltam, vágyom vissza. Most polgárháború van, nem lehet visszamenni. Tehát ettől kezdve ez egy nagyon nehéz dolog.

  • Mi egy biztonságpolitikai szakértő álma, célja? Amit még szeretne elérni.

Én már sokkal többet elértem, mint amit el szerettem volna érni. Mint az egész generációm, én is szegénységben nőttem föl. Az, hogy nekem egy normális lakásom van, szép ruhám, tudok enni, tudok menni, ahova akarok, normális kocsival rendelkezem. Nekem ez sokkal több, mint amit valaha gyerekkoromban elterveztem. Boldog vagyok, elégedett vagyok, jól érzem magam.

  • Mit tanácsol az embereknek, akik félnek?

Minden embernek egy élete van, éljen boldogan, csinálja azt, ami neki jó. Ha sokat foglalkozik a biztonsággal, azzal a terroristáknak segít, mert nekik a megfélemlítés is a céljuk. Én soha nem hagytam befolyásolni magam, bárhol voltam a világon, nem féltem. Végigjártam háborús övezeteket, persze ezt másnak nem javaslom. De hogy féljen, és emiatt otthon maradjon, az nem megoldás.

Dr. Szarvasházi Judit

főszerkesztő-gyógyszerész