A bizalom hormonja – 2.

2016-09-16 13:29:00    

Közismert, hogy a férfiak sokkal poligámabb természetűek, hajlamosak félrelépni, s apaként sem mindig állnak a helyzet magaslatán. Ennek fő oka a tesztoszteron nemi hormon hatásában rejlik, amely az oxytocinnal ellentétes hatást fejt ki. Minél magasabb egy férfi tesztoszteronszintje, annál kevésbé hajlamos tartós kötődésre és apai funkciók ellátására. Nem véletlen, hogy a tartós kapcsolatban élőknek lecsökken a tesztoszteron- és megemelkedik az oxytocinszintje. Ugyanez jellemzi a lelkesebb apai viselkedést tanúsítókat is.

 

Cikkünk 1. részét ITT olvashatja.

 

A hűség és a szerelem hormonja

A préri pocok és a mezei pocok közt gyakorlatilag csak egy különbséget találtak: az előbbi fajtánál a hímek és nőstények a megtestesült hűséget képviselik, mert élethossziglan monogám kapcsolatban élnek, míg a hím mezei pockok nem horgonyoznak le egyetlen nőstény mellett sem. Érthető hát, hogy a kutatók kíváncsiságát felkeltette ez a különbség.

 

Kiderült, hogy a monogám préri pockoknál agyuk bizonyos területén igen sok oxytocinreceptor található, míg a poligám mezei pockoknál ezeken a területeken nincsenek ilyen receptorok. Ám amikor a kalandor természetű mezei pockoknál mesterségesen létrehozták a hiányzó receptorokat, az állatok monogámmá váltak.


Mivel nőkben is, férfiakban is a csókolózás, ölelés, simogatás és az orgazmus oxytocinfelszabadulással jár, a párok közt ez hozza létre a bizalmat és a tartós kötődést. Szerelmespároknál még hat hónap után is tartósan magas oxytocinszintet lehetett kimutatni. A férfiakat vizsgálva kimutatták, hogy a kapcsolatuk iránt erősebben elköteleződött férfiakban magasabb az oxytocinszint, s az ilyen férfiak szélesebb ívben kerülték el a számukra vonzó, azaz veszélyes idegen nőket.


Közismert, hogy a férfiak sokkal poligámabb természetűek, hajlamosak félrelépni, s apaként sem mindig állnak a helyzet magaslatán. Ennek fő oka a tesztoszteron nemi hormon hatásában rejlik, amely az oxytocinnal ellentétes hatást fejt ki. Minél magasabb egy férfi tesztoszteronszintje, annál kevésbé hajlamos tartós kötődésre és apai funkciók ellátására. Nem véletlen, hogy a tartós kapcsolatban élőknek lecsökken a tesztoszteron- és megemelkedik az oxytocinszintje. Ugyanez jellemzi a lelkesebb apai viselkedést tanúsítókat is.

Bizalom emberek közt

Számos kísérlet bizonyította, hogy mesterségesen megemelt oxytocinszint hatására az emberekben nő a másokba vetett bizalom, azaz hajlamosak voltak több pénzt adni, mint placebohatás alatt. Hogy valóban a bizalom nőtt, s nem a kockázatvállalási hajlam, bizonyítja, hogy bizalmas információkat oxytocin hatására 44-szer gyakrabban osztottak meg másik személlyel.


Fontos azonban, hogy a megnövekedett bizalom nem azonos a balekséggel: az oxytocin megnövelte a bizalmat és a bőkezűséget, de csak akkor, ha a másik fél megbízhatónak tűnt. Jelentős különbség van emberek közt abban, mennyire képesek bízni másokban. Az említett G és A receptor típusok jelentősége e vonatkozásban is sokat számít, ugyanis a GG típusba tartozók sokkal inkább képesek megbízni másokban, míg a GA és AA géneket hordozók sokkal bizalmatlanabbak. Evolúciós okokból a férfiakat erős vetélkedési hajlam jellemzi, ezért bizalmatlanok, méghozzá tesztoszteronszintjük mértékében. Mint az apaságnál is láttuk, itt is a tesztoszteron és az oxytocin ellentétes hatású.


Az oxytocint úgy tekintik, mint ami serkenti a kooperációt is, azonban ez a hatás is kontextusfüggő. Pl. az oxytocin fokozza a saját csoport iránti elköteleződést, és ezért pl. növeli csoporton belül a kooperációhajlamot, de fokozza a csoportok közti vetélkedést, azaz a saját csoportnak kedvez.


Jól ismert kísérleti helyzet a fogolydilemma. Ebben, ha két ember egyformán tagad, akkor kevés büntetéssel megússzák; ha egyikük rávall a másikra, aki tagad, akkor szabadon elmehet, a másikat pedig súlyosan büntetik; ha pedig mindketten rávallanak a másikra, mindketten pórul járnak.


Elvileg ilyen felállásban a legeredményesebb stratégia a kooperáció volna, azaz mindkét félnek tagadnia kéne. Oxytocin hatására azonban csak akkor nő a kooperációkészség, ha a „foglyok” ismerik egymást. Ismeretlenek esetén oxytocinra a gyanakvás nő meg, és nem kooperálnak a felek, hanem rávallanak a másikra, hátha az kooperálni akarna. Azaz bizonytalan helyzetben az önérdek szerinti cselekvést erősíti fel az oxytocin.

Nem minden fenékig tejföl

Már az eddigiekben is láttuk, hogy számos vizsgálat szerint az oxytocin nem feltétlen mindig a bizalmat és a kötődést erősíti. Akikben kora gyermekkorban kötődési félelmekkel asszociálódott az oxytocin, azokban később a magasabb oxytocinszint félelmet generál bizalom helyett.


Egy vizsgálatban például azok a férfiak, akik oxytocinbelélegzés után a placebohelyzethez képest több kapcsolati konfliktust idéztek fel, 18 hónappal később már sokkal valószínűbben kiléptek a kapcsolatukból.


Egy másik vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a placebokontrollhoz képest az oxytocin belélegzés hatására, az alacsony kötődési szorongást és elkerülést mutató személyek több pozitív emléket idéztek fel szüleikről, míg az erős kötődési szorongást és elkerülést tanúsítóknál a placebo állapothoz képest nőtt a negatív emlékek száma.


A borderline személyiségzavar tipikusan a szeretetnélküli, mostoha bánásmód hatására alakul ki. Az ilyen típusú személyekben a magasabb oxytocin szint fokozott veszélyérzetet kelt, ez magyarázza azt, hogy az ilyen személyiségtípusú emberek kapcsolataikat bizalmatlanságukkal és szorongásukkal általában tönkreteszik. Más vizsgálatok szerint bizonyos körülmények közt a magasabb oxytocin szint bizalom és nagyvonalúság helyett féltékenységet és irigységet vált ki.
Az ellentétes eredmények egybevágnak a hétköznapi tapasztalatokkal. Az a szirupos elképzelés, hogy a szeretet és a bizalom mindent megold, csak tantörténetekben működik, a valóságban a közelség és intimitás sokaknak riasztó, és a bizalommal pedig sokan visszaélnek. A személyiség, a kontextus, s az oxytocin receptor típusa lényegesen befolyásolja a kimenetet. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy az alapvető bizalom a korai szülő-gyermek kapcsolatban alakul ki vagy ott romlik el.

www.tenyek-tevhitek.hu

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus, író

h i r d e t é s

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!