Szelén – A 200 éves immunerősítő

0
1624

A mai élettempó, életvitel stresszhez, fáradtsághoz, immunrendszeri deficithez, majd ebből eredő betegségekhez, sőt, a nemi vágy és teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet. A 200 éve felfedezett szelénről egyre több klinikai vizsgálat igazolja pozitív élettani hatását.

Szelénforrásaink:

Sovány hús, hal, rákfélék, teljes kiőrlésű gabona, avokádó, paradió, paradicsom, brokkoli.

 

A szelén az immunrendszer egyik fő támogatója

További immunerősítő tippekért KÉRJE az ingyenes Patika Magazint a gyógyszertárban!

A szelén felfedezése Berzelius svéd vegyész nevéhez fűződik. Azóta a gumi-, az üveg- és a festékipar egyik lényeges nyersanyaga, de biológiai hasznosulása révén mint nyomelem rendkívül fontos az emberi és más élő szervezetek számára is.

A talajban, a felszíni vizekben és a levegőben is megtalálható változó mennyiségben.

Zöldségekben, gyümölcsökben kevesebb, húsokban, halakban, kagylókban több, a belsőségek közül a vesékben, a májban van a legtöbb.
A szelénben gazdag talajon termesztett növények szelénkoncentrációja is nagyobb, s ez fordítva is igaz.

Az emberi szervezet gyomor-bél rendszerében a vékonybélből könnyen felszívódik, ennek mértéke és hasznosulása kortól, egészségi állapottól, a szelén szerves vagy szervetlen vegyületétől függően eltérő lehet.

Milyen esetekben, kiknek ajánlható a szelén pótlása?

  • A haj, a bőr és a körmök állapotának, (sz)épségének javítására.
  • Vegetáriánusoknak, cöliákiásoknak.
  • A gyermekvállalást tervező férfiaknak és nőknek.
  • Az immunrendszer erősítésére.
  • Pajzsmirigybetegeknek.
  • A kognitív funkciók javítására.
  • A szelén egyfajta „szépségvitamin”, amely segíti a bőr hámrétegének képződését, erősítheti a körmöket és egészségesebbé teheti a hajat. A szelén ilyen irányú hatásai kifejezettebbekké válhatnak, ha a szelént egyéb nyomelemekkel (pl. cink) és vitaminokkal (pl. C-, E-vitaminokkal, béta-karotinnal) szinergista kombinációban alkalmazzuk.
  • Azok, akik a húsféléket mellőzik az étrendjükből, jóval kevesebb szelénhez jutnak hozzá, mint a vegyesen táplálkozók. A húsfélék mellőzése hazánkban, azaz egy olyan földrajzi régióban, amely egyébként is szelénszegénynek számít, ahhoz vezethet, hogy a napi szelénbevitel még az ajánlott értéket sem éri el.
  • A vegetáriánusokon túl a gluténmentesen táplálkozók körében is viszonylag gyakori a szelénhiány, így esetükben is gondolni kell a szelén pótlására.
  • Több klinikai vizsgálat eredményei alapján a megfelelő szelénellátottság javítja a spermiumképet, azaz növeli a spermiumok számát és koncentrációját, javítja azok mozgékonyságát és morfológiáját.
  • Sőt a gyermekvállalást tervező nőknél alkalmazott szelénszupplementáció pozitív hozadékát is vizsgálati eredmények igazolják.
  • A gyermekvállalást tervező pároknál mind a férfinak, mind a nőnek javasolható.
  • A legyengült immunrendszer a betegségek forrása. A szelén immunstimuláns hatását számos vizsgálat igazolja. A szelén antioxidáns hatására visszavezethetően a szervezetbe jutott vírusok virulenciája csökken. Összességében véve a szelén segít az immunrendszer felvértezésében, hogy az eredményesebben vehesse fel a harcot a kórokozókkal szemben. Mindez hasznos lehet akár az influenzavírusok elleni védekezésben is.
  • A pajzsmirigybetegségek bizonyos típusainál a szelén pótlása észrevehető javulást hoz a betegek állapotában.
  • Az életkor előrehaladásával a szervezet szelénszintje csökken. Bár a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények száma még viszonylag alacsony, úgy tűnik, hogy az időskori kognitív funkciók javításában is szerepe lehet a szelénnek.

Galenus