A fül belsejéből induló vérzés általában a dobhártya szakadásának a következménye. Legtöbbször a tenyérrel adott pofon okozza. Gyakran nem az ütés nagysága határozza meg, hogy beszakad-e a dobhártya vagy nem, hanem az, hogy a tenyér az ütéskor mennyire zárja légmentesen a hallójáratot.

A szakadás a légnyomás növekedésének a következménye. Úszáskor, fürdéskor, ha a hallójáratba víz jutott, gyakran egy kis ütés is elegendő ahhoz, hogy beszakadjon a dobhártya, mert a folyadékoszlop a nyomásnövekedést egy az egyben rávezeti a dobhártyára.

A robbanás okozta légnyomás-növekedés is gyakran okoz dobhártyarepedést. Ilyenkor erős fülfájás lép fel és nemsokára szivárogni kezd a vér. A hallás pedig a dobhártyaszakadás pillanatában hirtelen erősen lecsökken. A dobhártya sérülése következtében keletkezett vérzés esetén a vér hamar megalszik.

Abban az esetben, ha a vérzés oka koponyaalapi törés, a vér híg, mert a fülbe jutó agyvízzel keveredik. Nem alvad meg és lassan szivárog a hallójáratból. A koponyaalapi törést gyakran kíséri eszméletvesztés. Az eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe kell helyezni, mégpedig úgy, hogy a beteg a vérző fül oldalára feküdjék.

Minden fülvérzés esetén, akárhonnan induljon is ki, helyezzünk a fülre egy steril gézlapot és forduljunk azonnal fül-orr-gégész szakorvoshoz, koponyaalapi törésnél pedig azonnal hívjunk mentőt.

dr. Benkő András
fül-orr-gégész